A kormányzó vétót helyezett kilátásba, de ennek felülírásához 30 szavazat is elegendő. Peter Ricketts a szavazás eredménye miatt a közbiztonság "fekete napjának" nevezte a szerdai napot. Közölte, hogy az állam nemrég szerzett be Indiából 54 ezer dollárért méreginjekciókhoz való összetevőket.
A halálbüntetés eltörlését konzervatív politikusok kezdeményezték, a legsúlyosabb büntetés alkalmazását az adófizetők pénzének elpazarlásának tartják, és kétségbe vonják, hogy az államra lehet-e bízni a halálbüntetések végrehajtását. A nebraskai szavazás megfigyelők szerint országos jelentőségű politikai fordulatot jelent, mert az amerikai rendpárti konzervatívok hagyományosan a halálbüntetés leghatározottabb támogatói között vannak.
Az Egyesült Államokban a halálbüntetés témája azóta vetődött fel ismét élesen, hogy tavaly több kivégzés közben is technikai problémák merültek fel. Emellett a kivégzéseket végrehajtó államok számára nehézséget okoz a méreginjekciók komponenseinek beszerzése, részben amiatt, hogy az Európai Unió 2011-ben megtiltotta a műtéti kómaállapotot előidéző nyugtatószerek kivégzési célra való exportját.
Nebraskában utoljára 1997-ben végeztek ki elítéltet, akkor villamosszékben. A vonatkozó helyi törvény azóta méreginjekcióval történő végrehajtást ír elő, ám az egyik összetevő szavatossága 2013 decemberében lejárt. Nebraskában jelenleg 11-en várakoznak a halálsoron.
Az Egyesült Államokban legutóbb Új-Mexikóban (2009-ben), Illinois-ban (2011-ben), Connecticutban (2012-ben) és Marylandben (2013-ban) törölték el a halálbüntetést. Az utolsó konzervatív vezetésű állam, amely szintén így döntött Észak-Dakota volt, még 1973-ban.
Van még azonban hova fejlődni: az USA 50 államából 32-ben jelenleg is alkalmazzák a halálbüntetést.
