Amerika is Orbánnal szemben - Nebraska állam eltörli halálbüntetést

Publikálás dátuma
2015.05.21. 09:57
Illusztráció/Thinkstock
Nebraska állam egykamarás törvényhozása szerdán 35-12 arányban megszavazta a halálbüntetés eltörléséről rendelkező törvénytervezetet. A halálbüntetés eltörlését konzervatív politikusok kezdeményezték. 

A kormányzó vétót helyezett kilátásba, de ennek felülírásához 30 szavazat is elegendő. Peter Ricketts a szavazás eredménye miatt a közbiztonság "fekete napjának" nevezte a szerdai napot. Közölte, hogy az állam nemrég szerzett be Indiából 54 ezer dollárért méreginjekciókhoz való összetevőket.

A halálbüntetés eltörlését konzervatív politikusok kezdeményezték, a legsúlyosabb büntetés alkalmazását az adófizetők pénzének elpazarlásának tartják, és kétségbe vonják, hogy az államra lehet-e bízni a halálbüntetések végrehajtását. A nebraskai szavazás megfigyelők szerint országos jelentőségű politikai fordulatot jelent, mert az amerikai rendpárti konzervatívok hagyományosan a halálbüntetés leghatározottabb támogatói között vannak.

Az Egyesült Államokban a halálbüntetés témája azóta vetődött fel ismét élesen, hogy tavaly több kivégzés közben is technikai problémák merültek fel. Emellett a kivégzéseket végrehajtó államok számára nehézséget okoz a méreginjekciók komponenseinek beszerzése, részben amiatt, hogy az Európai Unió 2011-ben megtiltotta a műtéti kómaállapotot előidéző nyugtatószerek kivégzési célra való exportját. 

Nebraskában utoljára 1997-ben végeztek ki elítéltet, akkor villamosszékben. A vonatkozó helyi törvény azóta méreginjekcióval történő végrehajtást ír elő, ám az egyik összetevő szavatossága 2013 decemberében lejárt. Nebraskában jelenleg 11-en várakoznak a halálsoron.

Az Egyesült Államokban legutóbb Új-Mexikóban (2009-ben), Illinois-ban (2011-ben), Connecticutban (2012-ben) és Marylandben (2013-ban) törölték el a halálbüntetést. Az utolsó konzervatív vezetésű állam, amely szintén így döntött Észak-Dakota volt, még 1973-ban.

Van még azonban hova fejlődni: az USA 50 államából 32-ben jelenleg is alkalmazzák a halálbüntetést.

Szerző

Porosenko: Moszkva ellen harcolunk

Publikálás dátuma
2015.05.21. 07:39
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Petro Porosenko ukrán elnök azt közölte, hogy hazája „igazi háborúban” áll Oroszországgal. „A konfliktusban nem a Moszkva által támogatott szeparatisták ellen kell harcolnunk, hanem Oroszország ellen” – jelentette ki a BBC-nek adott nyilatkozatában.

Szerinte erre az a bizonyíték, hogy a reguláris orosz hadsereg tagjai állnak szemben az ukrán kormányerőkkel. Kijev kedden két állítólagos orosz katonát mutatott be a média képviselőinek. Mindkettőjüket Kelet-Ukrajnában, a Luhanszk környékén folytatott harcok során fogták el.

Egy kihallgatás során elismerték, hogy egy 200 fős orosz felderítő egység tagjai. Ez a hadtest két hónapja érkezett ukrán területre. Az orosz védelmi minisztérium szerint „volt orosz katonákról” van szó. Hétfő óta nyolc ukrán katona vesztette életét a harcokban. Az ENSZ szerint a 13 hóapja tartó konfliktusban 6250-en haltak meg.

Szerző
Frissítve: 2015.05.20. 22:47

Enyhülő feszültség

Publikálás dátuma
2015.05.21. 07:34
A rövid mosolyszünet után már viccelődik is egymással Gabriel és Merkel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
Megoldás körvonalazódik a német koalíciós válságban. A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között azért nőtt meg a feszültség, mert az SPD azt követelte: hozzák nyilvánosságra azon németországi objektumok listáját, amelyek iránt leplezetlen érdeklődést mutatott az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).

Kompromisszumos megállapodás körvonalazódik a német SPD és a CDU között a lehallgatási botrány miatt. A nagykoalíció pártjai között azután vált feszültté a viszony, hogy kiderült: a német hírszerzés minden eddig véltnél jobban segítette a kémkedésben az amerikai titkosszolgálatot. A Spiegel eheti számában rántotta le a leplet az együttműködésről. Eszerint a BND lehetővé tette a Nemzetbiztonsági Ügynökség számára, hogy európai üzleti és politikai célpontok ellen kémkedhessen.

Sőt, a BND-nek köszönhetően jutottak az amerikaiak Oszama bin Laden nyomára. Bár a berlini kancellárián belül önálló részleg működik azzal a feladattal, hogy ellenőrizze a BND működését, semmit sem tett az együttműködés ellen, pedig dokumentumok is alátámasztják, hogy tudott az NSA terjeszkedéséről. A lap azt is közölte, az NSA újságírók után is kémkedhetett, amihez szintén segítséget nyújthatott a német hírszerzés.

A kisebbik koalíciós partner SPD azt követelte, hozzák nyilvánosságra azokat az objektumokat, amelyek iránt az NSA leplezetlen érdeklődést tanúsított. Erre azonban a CDU nem volt hajlandó. Sőt, a viszony már annyira elmérgesedni látszott, hogy Michael Fuchs, a kereszténydemokraták frakcióvezető helyettese figyelmeztette az SPD-t: ha politikusai továbbra is ilyen heves nyilatkozatokat tesznek a lehallgatási ügyben, akkor el kell gondolkodni a további nagykoalíciós együttműködésen.

A Hannoversche Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában az előrehozott választás ötletét is felvetette. Feltételezhetjük azonban, hogy a CDU-nál sosem merült fel komolyan az idő előtti voksolás esélye, ez inkább csak a nyomásgyakorlás része lehetett. Azzal ugyanis az SPD-nél is tisztában vannak, hogy ha új voksolást rendeznének, akkor az új kormányban a CDU már vélhetően nem szorulna rá az SPD támogatására. A kereszténydemokraták előző koalíciós partnere, a liberális FDP népszerűsége ugyanis országosan ismét meghaladja az öt százalékot, így lehetővé válna a korábbi CDU-FDP koalíciós együttműködés folytatása.

A kérdésben mindenesetre egyre inkább kompromisszum körvonalazódik. Ennek értelmében a Bundestag megbízna egy személyt, aki teljes betekintést nyerhetne az NSA-BND együttműködését firtató aktákba, így azt is láthatná, mely objektumokat figyeltek meg az amerikaiak. Ezt a megoldást a CDU és az SPD egyaránt támogatná.

Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője elmondta, ha a megbízott a parlament felhatalmazásával betekintést nyer az aktába, akkor titkos információk közzététele nélkül értékelheti a politikai előzményeket. Gerda Hasselfeldt, a CSU részéről is támogathatónak tartja a felvetést.

A végső döntést a kormánynak kell meghoznia. Sigmar Gabriel, az SPD elnöke arra számít, hogy megállapodásra jutnak az ügyben – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Leipziger Volkszeitung pedig úgy értesült, hogy a koalíció a Zöldek korábbi parlamenti képviselőjét, Wolfgang Wielandot kívánja megtenni különmegbízottnak. A környezetvédőknek azonban a Spiegel Online szerint nem tetszik az ötlet.

A nagykoalíció pártjai közötti enyhülést jelzi az is, hogy Angela Merkel kancellár egyértelműen kiállt Sigmar Gabriel mellett. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a válság ellenére lát-e még esélyt a kancellár a bizalmon alapuló együttműködésre a szociáldemokraták elnökével, Merkel azt közölte: „a válaszom határozott igen”.

Szerző