Kövér László és a "megélhetési"-, ám magyar bevándorlók

Publikálás dátuma
2015.05.21. 10:07
Santiago de Chile/Thinkstock
Chilébe utazott Kövér László, az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint a házelnök latin-amerikai látogatás-sorozatának első állomásaként járt  Santiagóban.   A fideszes politikus a chilei fővárosban megkoszorúzta a Szent István parkban lévő 1956-os emlékművet és Mindszenty József bíboros emlékművé, majd a helyi magyar közösség tagjaival találkozott. 

A magyarok az esetek döntő többségében nem önszántukból kerültek a világ legkülönbözőbb pontjaira. Vagy történelmi kényszerűségből menekültek, vagy mert abban bíztak, hogy nagyobb szerencse vár rájuk mint otthon - ezt mondta a közösség tagjai előtt Kövér László. Abban a sok rosszban, ami a történelem során ért bennünket megvan az az érték, hogy ezek a honfitársaink a világ legtávolabbi pontjain is képviselik az óhazát, azt a kultúrát, amiből származnak, s azzal a tehetséggel, szorgalommal, amivel az új hazában megállták a helyüket, szülőhazájuk megbecsülését is növelik - tette hozzá, arról nyilván mélyen hallgatva, hogy az óhazában mostanság milyen stílusban beszélnek azokról a nem magyarokról, akik éppen "vagy történelmi kényszerűségből" indulnak neki a világnak, vagy "mert abban bíznak, hogy nagyobb szerencse vár rájuk mint otthon" . 

A hivatalos tájékoztatás szerint Kövér László Santiagóban megbeszélést folytatott Edgardo Riveros Marín ügyvezető külügyminiszterrel, és tájékoztatást adott Magyarország új külügyi stratégiájáról, amelyben - mint mondta - a déli nyitás politikája révén kiemelt hangsúlyt helyez a latin-amerikai kapcsolatokra.A kétoldalú kapcsolatok erősítését bizonyítja a 2009-ben pénzügyi okokból bezárt santiagói magyar nagykövetség újranyitása és a santiagói magyar kereskedőház megnyitása, ami Kövér László szavai szerint érzékelhető fellendülést hozhat a gazdasági együttműködésben. A házelnök kiemelte az idén októberben Budapesten másodszor megrendezésre kerülő Magyar-latin-amerikai Fórum jelentőségét, amelyre meghívta tárgyalópartnerét is. Edgardo Riveros megerősítette, hogy az októberi fórumon magas rangú kormányzati küldöttség fogja képviselni országát.

Szerző

Amerika is Orbánnal szemben - Nebraska állam eltörli halálbüntetést

Publikálás dátuma
2015.05.21. 09:57
Illusztráció/Thinkstock
Nebraska állam egykamarás törvényhozása szerdán 35-12 arányban megszavazta a halálbüntetés eltörléséről rendelkező törvénytervezetet. A halálbüntetés eltörlését konzervatív politikusok kezdeményezték. 

A kormányzó vétót helyezett kilátásba, de ennek felülírásához 30 szavazat is elegendő. Peter Ricketts a szavazás eredménye miatt a közbiztonság "fekete napjának" nevezte a szerdai napot. Közölte, hogy az állam nemrég szerzett be Indiából 54 ezer dollárért méreginjekciókhoz való összetevőket.

A halálbüntetés eltörlését konzervatív politikusok kezdeményezték, a legsúlyosabb büntetés alkalmazását az adófizetők pénzének elpazarlásának tartják, és kétségbe vonják, hogy az államra lehet-e bízni a halálbüntetések végrehajtását. A nebraskai szavazás megfigyelők szerint országos jelentőségű politikai fordulatot jelent, mert az amerikai rendpárti konzervatívok hagyományosan a halálbüntetés leghatározottabb támogatói között vannak.

Az Egyesült Államokban a halálbüntetés témája azóta vetődött fel ismét élesen, hogy tavaly több kivégzés közben is technikai problémák merültek fel. Emellett a kivégzéseket végrehajtó államok számára nehézséget okoz a méreginjekciók komponenseinek beszerzése, részben amiatt, hogy az Európai Unió 2011-ben megtiltotta a műtéti kómaállapotot előidéző nyugtatószerek kivégzési célra való exportját. 

Nebraskában utoljára 1997-ben végeztek ki elítéltet, akkor villamosszékben. A vonatkozó helyi törvény azóta méreginjekcióval történő végrehajtást ír elő, ám az egyik összetevő szavatossága 2013 decemberében lejárt. Nebraskában jelenleg 11-en várakoznak a halálsoron.

Az Egyesült Államokban legutóbb Új-Mexikóban (2009-ben), Illinois-ban (2011-ben), Connecticutban (2012-ben) és Marylandben (2013-ban) törölték el a halálbüntetést. Az utolsó konzervatív vezetésű állam, amely szintén így döntött Észak-Dakota volt, még 1973-ban.

Van még azonban hova fejlődni: az USA 50 államából 32-ben jelenleg is alkalmazzák a halálbüntetést.

Szerző

Porosenko: Moszkva ellen harcolunk

Publikálás dátuma
2015.05.21. 07:39
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Petro Porosenko ukrán elnök azt közölte, hogy hazája „igazi háborúban” áll Oroszországgal. „A konfliktusban nem a Moszkva által támogatott szeparatisták ellen kell harcolnunk, hanem Oroszország ellen” – jelentette ki a BBC-nek adott nyilatkozatában.

Szerinte erre az a bizonyíték, hogy a reguláris orosz hadsereg tagjai állnak szemben az ukrán kormányerőkkel. Kijev kedden két állítólagos orosz katonát mutatott be a média képviselőinek. Mindkettőjüket Kelet-Ukrajnában, a Luhanszk környékén folytatott harcok során fogták el.

Egy kihallgatás során elismerték, hogy egy 200 fős orosz felderítő egység tagjai. Ez a hadtest két hónapja érkezett ukrán területre. Az orosz védelmi minisztérium szerint „volt orosz katonákról” van szó. Hétfő óta nyolc ukrán katona vesztette életét a harcokban. Az ENSZ szerint a 13 hóapja tartó konfliktusban 6250-en haltak meg.

Szerző
Frissítve: 2015.05.20. 22:47