Előfizetés

Gripen-baleset - Hónapok múlva derülhet ki, mi történt

Publikálás dátuma
2015.05.21. 19:32
Gripenek egy korábbi légibemutatón. FOTÓ: Népszava
A cseh légierő cáslavi támaszpontjára szállították csütörtökön délután a magyar hadsereg kedden balesetet szenvedett JAS-39 Gripen vadászgépét - közölte Tomás Maruscák, a repülőtér szóvivője az MTI prágai tudósítójának érdeklődésére.

Magdalena Dvoráková, a vezérkar sajtóosztályának munkatársa elmondta, hogy a cseh és a magyar szakértők már befejezték vizsgálataikat a baleset helyszínén. "Ennek alapján megadták az engedélyt a repülőgép elszállítására" - mondta Dvoráková.

A súlyosan sérült gép további sorsáról szintén szakértők fognak dönteni. A magyar vadászgép roncsait csah katonák szállították át a légi támaszpont egyik hangárába. A gép elszállítása után a baleset helyszínét újra átvizsgálják, majd a területet megtisztítják. A cseh és a magyar szakértők munkája ezzel még nem fejeződött be. "A baleset konkrét okainak megállapítása hetekbe, sőt hónapokba is telhet" - vélekedett a vezérkar szóvivője.

Dvoráková a magyar sajtóban megjelent egyik véleményre is reagált. Egy magyar pilóta ugyanis értetlenségét fejezte ki afelett, hogy a cáslavi repülőtér személyzete miért nem hozta működésbe a magyar gép megállítására a leszállópálya végén lévő védőhálót.

A szóvivő elmondta: a rendszeren június 22-ig karbantartást végeznek, s erről a hadgyakorlat minden résztvevőjét előzetesen értesítették. Erről a helyzetről a magyar vadászgép pilótái is tudtak, s ezt a baleset utáni beszélgetésen el is ismerték. "Ráadásul minden pilótának kötelessége, hogy egy ilyen információt előre beszerezzen" - szögezte le a szóvivő. Hozzátette, hogy ezek az információk a megfelelő weboldalakon is megtalálhatók. 

Petr Medek, a cseh védelmi minisztérium szóvivője a közszolgálati televíziónak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ennek a védelmi hálónak a kifeszítésére a pilótának kell utasítást adnia. A rendszer automatikus aktivációja szerinte azért nem használatos, mert ha a pilóta - átértékelve a pillanatnyi helyzetet - végül is az emelkedés mellett dönt, hogy újra megkísérelje a leszállást, megtörténhet, hogy beakad a védőhálóba, s ennek tragikus következményei lehetnek.

A magyar légierő JAS-39 Gripen típusú vadászgépe kedden délután eddig ismeretlen okból túlfutott a leszállópályáján, a pilóták katapultáltak, jól vannak. A Lion Effort 2015 fedőnevű cseh-magyar-svéd hadgyakorlat, amelyet a baleset után azonnal megszakítottak, szerda délután óta folytatódik. A május 24-ig tartó hadgyakorlaton a csütörtöki az utolsó olyan nap, amikor még vadászgépek is repülnek. A cáslavi repülőtér rendben üzemel.

POSZT - Nem tudni, részt vesznek-e a visszalépett társulatok

Két hét múlva kezdődik a 15. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), ám egyelőre még nem született döntés a versenyprogramból visszalépett 3 társulat részvételéről - derült ki a találkozót beharangozó csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Kőhalmi Andrea, a POSZT egyik ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kérdésről a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai tulajdonosai - a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Színházi Társaság - között háttéregyeztetések zajlanak. A sajtótájékoztatót követően hozzátette, hogy május 26-án, a kft. tulajdonosi taggyűlésén - a két kisebbségi tulajdonos szakmai szervezet és a többségi tulajdonos pécsi önkormányzat képviselői - hoznak döntést.

Az Örkény István Színház, a STEREO Akt és a Szputnyik Hajózási Társaság az eredeti zsűri tagjainak kiválasztása körül kialakult vita kapcsán döntött úgy, hogy a POSZT versenyprogramjába beválogatott előadásaikat játszani fogják ugyan Pécsett, de a versenyben nem vesznek részt.

Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) titkára a sajtótájékoztatón kiemelte: az MTT közgyűlésének az az álláspontja, hogy a POSZT versenyprogramján azok az előadások vegyenek csak részt, amelyek vállalják a megmérettetést, a versenyprogramtól visszalépett társulatok egyáltalán ne mutassák be előadásukat. Ugyanakkor tisztában vannak kisebbségi tulajdonosi szerepükkel, és azzal, hogy végül a tulajdonosok közös döntésén múlik majd, mi fog történni a POSZT-on - tette hozzá.

Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) elnöke elmondta: az MSZT ezeket a színházakat ugyanúgy várja a POSZT-ra, mint a többi versenybe beválogatott előadást, álláspontjuk szerint a zsűri megnézhetné és értékelhetné produkcióikat, és a színházak aztán eldönthetnék, hogyan viszonyulnak a zsűri véleményéhez.

A június 4. és 13. között zajló POSZT versenyprogramjába Balogh Tibor színikritikus, dramaturg és Perényi Balázs drámatanár, rendező válogatott be - összesen 235 előadásból - 14 produkciót. Nyolc előadás közös megegyezéssel került a versenyprogramba, míg 3-3 produkció egyéni döntésük alapján. Az Örkény István Színház két előadása és a STEREO Akt, illetve a Szputnyik Hajózási Társaság egy-egy produkciója mellett a Nemzeti Színház két előadása érkezik Budapestről, öt vidékről (Békéscsaba, Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Szombathely) és három határon túli színházból (Újvidék, Magyarkanizsa, Sepsiszentgyörgy).

Kőhalmi Andrea tájékoztatása szerint a június 4. és 13. között megvalósuló POSZT versenyelőadásainak nagy részére már elfogytak a jegyek, a kamara- és stúdió-előadások már mind telt házasak. Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy az idén csaknem 50 helyszínen több mint 200 program várja a fesztivál látogatóit. Az eseménysorozatban hangsúlyos szerepet kap az idén 150 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem: a város különböző helyszínein számos programmal mutatkoznak be a hallgatók.

Kétszeres jubileumot ünnepel a legújabb magyar drámákat a középpontba helyező Kortárs Dráma Nyílt Fóruma, amely idén lesz 30 éves, és amelyet 15 éve a fesztiválon rendez meg a Színházi Dramaturgok Céhe. Ebben az évben is hangsúlyosan foglalkozik a POSZT a színházi nevelés, a színházpedagógia különböző kérdéseivel, és POSzT IT! címmel külön programsorozat keretében mutatkoznak be a színházi háttérszakmák - sorolta a kísérőprogramokat Kőhalmi Andrea.

Elmondta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Színházművészeti Tagozata szakmai különdíjat alapított, amelyet a POSZT gálán adnak át, csakúgy mint a Színházi Dolgozók Szakszervezete által tavaly alapított Básti Lajos-díjat. Stenczer Béla, a POSZT másik ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Kiposztolva című kiállítással, ha szimbolikusan is, de minden társulat jelen lesz a POSZT-on: 60 társulat a 2014/15-ös évad bemutatóihoz készített mintegy 400 színházi plakátját mutatják be. A magyar színházművészet első két évszázadának legjelentősebb alakjait vonultatja fel Teátristák - "nagy játékosok" címmel az MMA és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közös tárlata. A Függöny mögött című kiállításon pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem alkalmazott látványtervező szakán diplomázó hallgatók mutatkoznak be. 

A Kodály Központban három nagy esemény várja a közönséget: június 6-án Varnus Xavér 15. jubileumi koncertje, június 9-én az Alföldi Róbert rendezte Őrült nők ketrece, június 10-én pedig a POSZT idei díszvendége, Udvaros Dorottya Majdnem-valaki című albumának lemezbemutató koncertje. A POSZT finanszírozásáról szólva Őri László pécsi alpolgármester a sajtótájékoztatón kiemelte: a város a tavalyi 65 millió forint után idén 75 millió forinttal támogatja a POSZT-ot. Stenczer Béla elmondta, hogy a tavalyival azonos, 60 millió forintos állami támogatásra kaptak ígéretet.

Stenczer Béla a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy pályázatuk nyomán az európai fesztiválszövetség, az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) tagjává vált a POSZT. 

A KSH bizonyíthatja: nem tudnak megélni a dolgozó emberek

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon továbbra sem tudnak megélni a munkájukból a dolgozó emberek.

Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke csütörtöki közleményében a KSH friss jelentésére reagált, amely szerint 4,1 százalékkal nőttek a keresetek az első negyedévben; a nettó kereset 156 ezer 700 forint volt. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél 4,1, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az első negyedévben.

Az ellenzéki képviselő szerint a pár százalékos emelkedés a minimálbér-emelésnek, illetve a közmunkások létszámadatainak tudható be. Bérfelzárkózásról tehát szó sincs, a kötelező emeléseken túl nincs bérfejlesztés - vont mérleget. Hozzátette: a kormány gazdaságpolitikájának következtében a béremelkedés elsősorban a magasabb keresetűeknél csapódik le, míg 2,2 millió adózó, az adózók fele továbbra is a létminimum alatt keres. Közölte, a dolgozók kétharmadának jövedelme az átlagbér alatt van.

Szél Bernadett szerint Magyarországon a bérek az Európai Unió 28 állama közül az ötödik legalacsonyabbak, a kormány mégsem tesz semmit a bérfelzárkózásért, és csodálkozik, hogy egyre több ember menekül a körülmények miatt külföldre. Az Orbán Viktor miniszterelnök által ígért hosszabb távú béremelési programnak nincs nyoma a jövő évi költségvetésben - mutatott rá Szél Bernadett. Jelezte, módosító javaslatokat nyújtanak be annak érdekében, hogy jövőre már elérje a minimálbér legalább a létminimum szintjét, az átlagkeresetűek helyzete is javuljon, és legyen valós bérfejlesztés a közszférában.