Hollandiába ne? Gyakornoki munkát is nehezebben kap a kisebbség

Nehezebben találnak szakmai gyakorlati lehetőségeket Hollandiában a nem holland gyökerű, kisebbségi családokból származó diákok, és munkájuk során átlagosan kevesebb fizetést kapnak munkájukért holland társaiknál. Ennél is nagyobb a szakadék a nemek között, a nők hátrányára - derült ki a diploma megszerzéséhez kötelező szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos kérdéseket elemző felmérésből.

A Studenten Bureau, az egyik legnagyobb olyan holland internetes oldal, amely gyakornokoskodási lehetőséghez igyekszik hozzásegíteni a diákokat, idén nyolcadik alkalommal végzett közvélemény-kutatást, amelyben ezúttal 1700 Hollandiában élő és tanuló diák vett részt. A felmérés elemzésekor etnikai kisebbségi származásúnak tekintették az a diákot, akinek legalább egyik szülője külföldön született. 

Az eredmények tanúsága szerint az etnikai kisebbségekhez tartozó diákok 52 százaléka jelezte, hogy hatnál több pályázatot kellett beadnia, mire végül sikeresen gyakornoki álláslehetőséghez jutott. A gyökereit tekintve holland családok gyerekei közül csak 38 százalék válaszolta ezt. A kisebbségi családok gyerekei szakmai gyakorlatuk során átlagosan havi 14 euróval kevesebb fizetést kapnak holland társaiknál, és a gyakorlat végső értékelésén szerzett kreditpontjaik száma is kevesebb.  

Laurens Simonse, a Studenten Bureau igazgatója nagyon szomorúnak nevezte, hogy az egyetemi hallgatók álláshoz jutási esélyeit még most is befolyásolja az illető neve vagy bőrszíne, és az egyes cégek ezek alapján tesznek különbségeket a hozzájuk szakmai gyakorlatra jelentkező diákok között.

A felmérés rávilágított arra is, hogy 2014 óta 10 euróval 275 euróra emelkedett ugyan az egyetemista gyakornokok havi átlagfizetése, ez azonban a nemek szerint jelentős különbségeket mutat: a lányok átlagfizetése 248 euró, míg a fiúké 324 euró. A legjobban fizetett gyakornoki állások az informatikai szektorban vannak (havi 356 euró). A legkevesebbet az egészségügyben keresik az egyetemisták, havonta csupán 131 eurót. Minden ötödik egyetemista ugyanakkor anyagi ellenszolgáltatás nélküli pozícióban végzi szakmai gyakorlatát.

Szerző

Rossz hír: nem múlik az esős, hűvös idő

Publikálás dátuma
2015.05.21. 21:51
FOTÓ: Thinkstock
Pénteken folytatódik a csapadékos idő. A Dunántúlon többfelé jelentős mennyiségű eső hullhat, a Dunától keletre pedig sokfelé lehet zápor, délen, délkeleten és keleten zivatar. Erős, nyugaton viharos lehet az északi, északkeleti szél. Hajnalban 9-16°C, napközben 11-23°C várható, délkeleten lesz a legmelegebb idő.

Szombaton ismét sokfelé alakulhat ki eső, zápor, zivatar. Helyenként újra lehet felhőszakadás, jégeső. A szél többfelé élénk, zivatarok környezetében erős lesz. Ismét nagy lesz a hőmérsékleti kontraszt a nyugati és keleti tájak között. 

Pünkösd vasárnap is többfelé várható eső, zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás, jégeső is lehet. Főként nyugaton és északkeleten lehet szeles az idő. Nyugaton 15-17°C körül, keleten 20 fok felett alakulhatnak a maximumok.

Pünkösd hétfőn, majd kedden is többször megnövekedhet a felhőzet a hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett, és továbbra is több helyen kell számítani záporok, zivatarok kialakulására. Délutánonként 19-25°C között alakulhat a hőmérséklet.

Szerző

Erdő Péter: a halálbüntetést mindenképpen el kell kerülni

Publikálás dátuma
2015.05.21. 21:07
Erdő Péter egy korábbi felvételen. FOTÓ: Népszava
A katolikus egyház tanítása szerint nem a halálbüntetés visszaállítására, hanem a bűnmegelőzésre, valamint a hatékony és emberséges igazságszolgáltatásra kell törekedni - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az Inforádiónak nyilatkozva csütörtökön.

Erdő Péter elmondta: a katolikus egyház katekizmusában külön kis fejezet foglalkozik a halálbüntetés kérdésével. Eszerint az államnak kötelessége megvédeni polgárait a jogos önvédelem keretében, ugyanakkor "napjainkban általában lehetséges, hogy az állam megvédje a legsúlyosabb bűncselekmények ellen polgárait anélkül, hogy halálbüntetést alkalmazna".

Ha ezt egy modern állam tudja biztosítani, márpedig elvileg a technikai eszközök meg kell, hogy legyenek erre - hangsúlyozta a bíboros -, akkor erre érdemes törekedni, nem pedig a halálbüntetés visszaállítására. Erdő Péter szólt arról is, hogy a kérdés ősi, és a történelem során az igazságos háború, a jogos önvédelem és a kollektív önvédelem állami joga vagy kötelessége voltak azok a témák, amelyek felmerültek, és amelyekkel kapcsolatban mindig az igazságosság volt a fő probléma.

Hozzátette: éppen itt van a halálbüntetés egyik legsebezhetőbb pontja, hiszen hányszor előfordult bírói tévedés, hányszor voltak koncepciózus, igazságtalan perek, amelyekben ártatlan embereket ítéltek halálra és végeztek ki. "Ez pedig olyan nagy embertelenség, olyan nagy bűn és hiba, hogy mindenképpen el kell kerülni" - figyelmeztetett a bíboros. 

Ha napjainkban egy állam nem tudja biztosítani, hogy tárgyszerűen, hatékonyan megelőzze a bűncselekményeket, illetve a büntetés-végrehajtást is így folytassa, akkor vajon azt tudja-e biztosítani, hogy a halálbüntetést igazságosan és ne bírói tévedések vagy elfogultság alapján szabja ki? - tette fel a kérdést Erdő Péter.

Úgy fogalmazott: ahol az állam olyan gyönge, hogy esetleg nem tudná a büntetés-végrehajtást halálbüntetés nélkül hatékonyan biztosítani, ott a halálbüntetés alkalmazásával is nagyobb a valószínűsége az embertelenségnek és az igazságtalanságnak.

Szerző