Az olasz kormány követelései:
Abszolút lemondást Trientről, az 1881-ben megállapított határok alapján, vagyis beleértve az olasz nyelvterületen kívül eső ős-német Bozeni határkiigazítást Itália javára Isonzoban, Görzöt Gradiskát és Monfalconet.
Triesztnek a háta mögötti mélyen benyúló hátterületével és Capo d’Istriával és Piranoval együtt független szabad állammá való átváltoztatását.
Lemondást a Curzolari szigetcsoportokról Lissával, Lesinával, Curzolával, Lagostával, Braccával és Meledával együtt.
Valamennyi területátengedés azonnal esedékes s az így átengedett területeknek a hadsereghez és a tengerészeihez tartozó polgárai azonnal lefegyverezendők.
Ezenkívül Olaszország teljes szuverenitást követelt Valona és Sasenora, a hozzájuk tartozó országrészekkel együtt és Ausztria-Magyarország teljes érdektelenségének kijelentését Albániára.
Ezzel szemben Olaszország 200 millió frank átalányösszeget ajánlott föl az összes terhek megváltása fejében és vállalta a kötelezettséget, hogy a háború egész tartamára semleges marad.
További követelésekről a hármas szövetség 7. szakasza szerint a háború tartamára lemond és elvárja, hogy Ausztria-Magyarország hasonlóképen lemond a Dodakaree-sziget olasz megszállása tekintetében.
Ámbár ezek" a követelések messze fölülmúlják azt a mértéket, amelyet Olaszország ma nemzeti aspirációi kielégítésére kívánhatna, a cs. és kir. kormány a tárgyalásokat még sem szakította meg, hanem megkísérelte a további megegyezést az olasz kormánnyal. A német kormány mindent megtett, ami csak hatalmában állott, hogy az olasz kormányt követelései leszállítására bírja, amelyeknek föltétlen elfogadása az osztrák-magyar monarchia jogos érdekeit és méltóságát súlyosan megsértette volna.
Miért adta el magát Olaszország?
A „Baseler Anzeiger" chiassói magánjelentése szerint Olaszország azt hozta föl magatartásának indító okául, hogy Anglia a gibraltári szoros elzárásával fenyegetődzött, ha Olaszország nem megy a hármas ántánt hatalmaival. Ha azonban csatlakoznék hozzájuk, Anglia fölajánlott Olaszországnak 3 milliárd líra előleget és az osztrák-magyar monarchiától elhódítandó területeket garantálta. Ennek ellenében Olaszországnak köteleznie kellett magát, hogy 150.800 embert a Dardanellákhoz, 300.000 embert pedig a Champagneba küld.
Népszava 1915. május 22.