Előfizetés

Nincs „casco” a bérelt Gripeneken

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:34

Az idő múlásával egyre több megválaszolatlan kérdés vetődik fel a keddi – személyi sérülést szerencsére nem okozó - csehországi Gripen-baleset kapcsán. A honvédelmi vezetés hallgat a részletekről, de a hírek alapján a cseh hatóságok nyilatkozatai sem megnyugtatóak. Hende Csaba szakminiszter a honvédség napján tartott beszédében egyetlen szót sem vesztegetett a balesetre. Ami biztos: a keletkezett kár tízmilliárdos, és kettő helyett csak egy oktatógépe maradt Magyarországnak.

„Eljött az idő, hogy a szükséges törvényi változások és a honvédelem rendszerének alapvető átalakításai után dinamikusan növeljük a honvédelemre szánt forrásokat” - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön, Budapesten, a honvédelem napján a budai Várban. Szerinte a biztonsági környezet romlása miatt is szükség van a védelmi költségvetés növelésére, amelyet "az ország évről-évre erősödő gazdasága" lehetővé tesz.

A jelenleg megválaszolatlan kérdések
Miért épp a nagyszabású nemzetközi gyakorlat idejére maradt védtelen a kifutó vége?
Nem volt-e a balesetkor túlterhelt a gép?
Mi volt a gép feladata a leszállás előtt?
Tervezetten vagy „kényszerből” kellett landolnia?
Ha a pilóták fékhibát észleltek, miért nem próbáltak (tudtak) átstartolni?

A pénzre szükség is lesz, hiszen hamarosan pótolni kell azt a kétüléses Gripen oktatógépet – a kettő közül az egyiket -, ami kedden semmisült meg a csehországi Caslav katonai repülőtéren. A több, mint tízmilliárd forintba kerülő harci jármű eddig ismeretlen okból túlfutott a leszállópályán, két pilótája katapultált – ők sérülés nélkül úszták meg a balesetet. A miniszter beszédében nem ejtett szót a kis híján tragikus végű eseményről. Tárcája is mindössze egy nyúlfarknyi keddi közleményben reagált a hírre. A honvedelem.hu című honlap hazai és külföldi hírei között sem szerepel azóta semmi a caslavi esetről, pedig mind a magyar, mind a cseh sajtót élénken foglalkoztatják a történtek.

Amit biztosan tudni lehet, hogy csütörtökön a cseh légierő támaszpontjára szállították a több darabra hullott roncsot - közölte Tomás Maruscák, a repülőtér szóvivője az MTI prágai tudósítójának érdeklődésére. Magdalena Dvoráková, a vezérkar sajtóosztályának munkatársa elmondta, hogy a cseh és a magyar szakértők már befejezték vizsgálataikat a baleset helyszínén. "Ennek alapján megadták az engedélyt a repülőgép elszállítására".

A súlyosan sérült gép további sorsáról szintén szakértők döntenek. A magyar vadászgép roncsait cseh katonák vitték át a légi támaszpont egyik hangárjába. A baleset helyszínét újra átvizsgálják, majd a területet megtisztítják. A cseh és a magyar szakértők munkája ezzel még nem fejeződött be. "A baleset konkrét okainak megállapítása hetekbe, sőt hónapokba is telhet" - vélekedett a vezérkar szóvivője.

FOTÓ: Thinkstock

FOTÓ: Thinkstock

Dvoráková a magyar sajtóban megjelent egyik véleményre is reagált. Egy magyar pilóta ugyanis értetlenségét fejezte ki, hogy a caslavi repülőtér személyzete miért nem hozta működésbe a magyar gép megállítására a leszállópálya végén lévő védőhálót. A szóvivő közölte: a rendszeren június 22-ig karbantartást végeznek, s erről a hadgyakorlat minden résztvevőjét előzetesen értesítették. Petr Medek, a cseh védelmi minisztérium szóvivője a közszolgálati televíziónak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ennek a védelmi hálónak a kifeszítésére a pilótának kell utasítást adnia. A rendszer automatikus aktivációja szerinte azért nem használatos, mert ha a pilóta - átértékelve a pillanatnyi helyzetet - végül is az emelkedés mellett dönt, hogy újra megkísérelje a leszállást, megtörténhet, hogy beakad a védőhálóba, s ennek tragikus következményei lehetnek.

Ezeket a híreket sokan kifejezetten érthetetlennek tartják, hiszen épp a nagyszabású nemzetközi gyakorlat idejére maradt védtelen a kifutó vége. A zsargonban csak „majomhálónak” nevezett eszköz működőképességének hiányában egy katonai repülőtér józan ésszel még „vésztartalékként” sem lehetne igénybe vehető, nemhogy folyamatos használatra.

A legtöbb katonai repülőtéren – tudomásunk szerint a kecskemétin is - emellett fékezőhurok is üzemel. Ezt az átlag televíziónéző is ismeri: ilyen acélsodronnyal fogják meg 20-30 méteren belül az anyahajókon landoló gépeket. Más kérdés, hogy csak a Gripeneken nincs olyan horog, amivel a gép befoghatná a hurkot. Az amerikai, és a francia gépmadarakon igen.

Időközben a cseh védelmi miniszter, Martin Stropnicky azt is közölte, hogy valószínűleg nem műszaki hiba okozta a magyar vadászgép balesetét. Ez rossz hír a magyaroknak, mert ha valóban kizárólag emberi mulasztás lehet az ok, akkor még részben sem számíthatunk a kár megosztására a svéd gyártóval. Persze még akkor sem egyértelmű a kárfelelősség, ha műszaki problémára vezetik vissza a balesetet. Ha csak a karbantartás, a felkészítés, üzemeltetés hiányosságai okoztak hibát, azért is a magyar fél a felelős. Egyedül gyári vagy konstrukciós hiba esetén várhatnánk helytállást a gyártótól.

Arra sincs még válasz, hogy a svédektől bérelt harci eszközre van-e valakinek biztosítási felelőssége – magyarul „cascoja”. Gyaníthatóan nincsen, ezért az sem lehetetlen, hogy a svédek kárát is meg kell térítenünk, és új gépre is költenünk kell. Bár a magyar kormánynak nyilvánvalóan vannak információi, erről sem ejtettek még szót.

Sorolhatnánk azonban a további megválaszolatlan felvetéseket is. Például, hogy a Gripen tankja, és két póttartálya a leszálláskor üres volt-e vagy (részben) teli. Azaz, nem volt-e a balesetkor túlterhelt a gép. Azt sem tudjuk, mi volt a gép feladata a leszállás előtt. Tervezetten vagy „kényszerből” kellett landolnia?

A Gripen automatikája rendszerellenőrzést végez a leszállás előtt, a kifékezés is vezérelt. Ha pedig a pilóták fékhibát észleltek, miért nem próbáltak (tudtak) újra felszállni, azaz átstartolni? Nincs kizárva, hogy ezekre a kérdésekre – ha egyáltalán – csak hónapokkal később kaphatunk választ, de az sem valószínűtlen, hogy a cseh hatóságok előbb tájékoztatják a nyilvánosságot, mint a magyar honvédelmi vezetés.

A teljes magyar „tájékoztatás”
„A Magyar Honvédség 2015. május 11-e óta vesz részt a LION EFFORT 2015 elnevezésű csehországi többnemzeti NATO repülő harcászati gyakorlaton öt JAS-39 Gripen típusú repülőgéppel.
Ma délután folyamán (május 19., kedd - szerk.) az egyik magyar vadászgép eddig tisztázatlan okból földet érés után túlfutott a kifutópályán. A kétfős személyzet a biztonsági protokollnak megfelelően a katapultálás mellett döntött.
Személyi sérülés nem történt, a pilótákat a szokásos eljárás szerint jelenleg orvosi vizsgálatnak vetik alá. A két magyar pilóta – Ugrik Csaba dandártábornok és Gróf Gergely őrnagy – az elsődleges adatok alapján jól van.
Az anyagi kár felmérése folyamatban van. Az eset kivizsgálását az illetékes hatóságok haladéktalanul megkezdték. A Honvédelmi Minisztérium a vizsgálatok lezárultát követően tud további információval szolgálni.”



Ferenc pápa és a korrupció

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:31
Ferenc pápa népszerűsége nőttön nő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J. MITCHELL
Nagy visszhangot keltett a világban, hogy Ferenc pápa a hét elején nagyon is egyértelműen felszólította az olasz főpapokat arra: emeljenek szót a korrupció ellen. A pápa már korábban is hevesen bírálta a korrupciót, a szervezett bűnözést, s pápaként első lépései épp ez ellen irányultak.

Ferenc pápa legutóbb az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia (CEI) közgyűlésén figyelmeztette a papokat arra, milyen kötelességeik vannak, ha pénzügyi visszaéléseket tapasztalnak. Mint az egyházfő fogalmazott, „ne féljenek”, ha a korrupcióval szemben kell hallatni a hangjukat. Utalt arra, hogy a pénzügyi visszaélések miatt sok család, nyugdíjas, becsületes munkás, valamint több keresztény közösség is szegénnyé vált, a fiatalok pedig elvesztették minden perspektívájukat, ami jövőjüket illeti.

Nem először beszél nyíltan a korrupció veszélyeiről a pápa. Illetve nemcsak beszél a kérdésről, hanem cselekszik is, ha korrupció tapasztal, akár a katolikus egyházon belül. Első helyen említhetnénk a korábban ezer sebből vérző vatikáni bank, az IOR rendbetételét, amely sok energiáját elvitte, kivált pápaságának első évében. Az IOR átalakításának első fázisában 19 ezer számláját világították át. 2013 februárjától a pénzintézet 3000 betétesétől vált meg. A vatikáni bank szakemberei ezt követően vizsgálatot indítottak a gyanús betétek, ügyek kapcsán, 200 esetben tettek feljelentést. A harmadik fontos lépés pedig az volt, hogy az interneten is közzétették a mérlegfőösszeget. Semmissé nyilvánítottak számos az IOR-ral kötött, kétes hátterű tanácsadói szerződést is. A kétes befektetések 45 millió eurós kárt okoztak a Vatikánnak. Később célul tűzték ki, hogy az IOR-t olyan szolgáltatóvá kell átalakítani, amely elsősorban a szerzetesrendek ügyeit intézné.

A pápa keményen lépett más európai pénzügyi visszaélések láttán is. Így tett 2013 júliusának végén is, amikor leváltotta Szlovénia két érsekét, az ország két legfontosabb egyházi személyiségét, Anton Stres ljubljanai és Marjan Turnsek maribori egyházmegyei vezetőt. Az egyház modernkori történetében nagyon ritka, hogy két érseket egyszerre menesszenek. Az egyházjog szerint egy püspök visszaléptetéséhez a főpap kora, egészségi állapota vagy egy olyan nyomós ok vezethet, melynek következtében nem tudná kellőképpen ellátni az egyházmegye vezetését. Ebben az esetben az utóbbiról volt szó, hiszen a két főpap számos rossz pénzügyi döntést hozott, amelyekkel csak a maribori egyházmegyének 700 millió eurós kárt okoztak. Egyes források szerint a hiány elérte az 1,7 milliárd eurót is. Míg Turnsek 2011 óta volt Maribor érseke, addig Stres 2000 és 2009 között ljubljanai segédpüspökként, majd érsekként szolgált.

A szlovén főpapokra rég rájár a rúd: Turnsek elődjét, Franc Kramberger érseket 2010-ben, amikor az első hírek napvilágot láttak a pénzügyi botrányokról, XVI. Benedek menesztette, ám hivatalosan azt nyilatkozták, hogy Krambergeret meglett kora miatt mentette fel szolgálatai alól a Vatikán.

Ferenc pápa már megválasztásának évében, 2013-ban is nagyon keményen beszélt a korrupcióról. Novemberben Szent Lukács evangéliumát idézve azt közölte, a korrupciót elkövetetteket a tengerbe kellene dobni. Úgy is fogalmazott, azok, akik korrupt, élősködő életmódot folytatnak, csak arra ügyelnek, hogy kívülről csillogást sugározzanak, a belsejük azonban rothad.

Idén márciusban, Nápolyban tett látogatása során szó szerint igen keményen így fogalmazott: "A korrupció bűzlik, a korrupt társadalom bűzlik. Nem keresztény az, aki hagyja magát megvesztegetni". Tavaly júniusban, egy szentbeszédében szintén beszélt a korrupcióról. „A korrupció egy nagyon szomorú történet, jóllehet ősi jelenség és mindmáig egyike a legkézenfekvőbb bűnöknek” – fogalmazott akkor. Így folytatta: „Ki kell mondani az igazságot: a korrupció valóban a legkézenfekvőbb bűne annak, akinek hatalma van mások felett, akár gazdasági, politikai vagy lelki síkon. Mindannyian kísértést szenvedünk ezen a téren. Ez a legkézenfekvőbb bűn. Mert amikor valakinek tekintélye van, hatalmasnak érzi magát, szinte Istennek” – mutatott rá akkor a pápa. Azt is mondta, „a korrupció a büszkeségből, a gőgből ered, míg a szolgálat az alázatos karitászból, mely mások segítségére siet.”

Hasonlóan beszélt a szervezett bűnözésről is. 2014 márciusában szinte példátlan kezdeményezésként a római Szent Gergely templomban felolvasták az olasz maffia által meggyilkolt több mint 800 személy nevét. (Becslések szerint 15 ezer embert ölhetett meg.) A pápa azt közölte, az alvilág tagjai nem lehetnek boldogok, mivel az általuk szerzett hatalmat és pénzt vér szennyezi be, és ezeket a bűnözők egyike sem viheti magával a túlvilágra. „Térjetek meg! Még van rá időtök, hogy ne végezzétek a pokolban!” – hangoztatta akkor. Június 21-én Calabriában, a helyi bűnszövetkezet, a ’Ndrangheta fellegvárában tett egynapos látogatást. Óriási visszhangot keltett beszédében figyelmeztetett arra, az egyház kiközösíti azokat, akik együttműködnek a maffiával.

Boldoggá avatják Romero érseket

Hétvégén avatják boldoggá Óscar Romero érseket. Ez azért fontos fejlemény Ferenc pápasága kapcsán, mert az 1980-ban meggyilkolt salvadori érsek közel állt a felszabadítás teológiáját képviselő papokhoz. Az 1917-ben született Óscar Arnulfo Romero y Galdamezt már életében szentként tisztelték hazájában. 1974-ben a rendkívül szegény egyházmegye, Santiago de María püspökévé tették meg. Három évvel később San Salvador érseke lett. 1977. március 12-én meggyilkolták Romero barátját, a progresszív jezsuitaként ismert Rutilio Grandét, aki önellátó csoportokat szervezett a nincstelen parasztok között. „Amikor megpillantottam Rutiliót élettelenül a földön, arra gondoltam, ha azért oltották ki az életét, amit tett, akkor nekem is követnem kell a példáját” – jelentette ki. Romero ezután a kabinet egyik legkeményebb bírálója lett. Számos alkalommal emelte fel szavát a szegénység, a szociális igazságtalanság, valamint a kínzások ellen.

1979-ben katonai junta került hatalomra a közép-amerikai országban. Ezután még inkább elterjedt az erőszak, mindennaposakká váltak az emberi jogsértések. A salvadori főpap többször is szóvá tette, hogy a hatalom üldözi az egyház azon tagjait, akik kiállnak a szegények mellett. Óriási sikere volt vasárnaponként, a YSAX egyházmegyei rádióban elhangzott prédikációinak, amelyekben említést tett a kormányzat által elkövetett bűncselekményekről, a gyilkosságokról, kínzásról. Ez a program volt a salvadori rádiózás történetének egyik legnépszerűbb műsora. A boldoggá avatás alkalmából ideiglenesen újra meg is jelenik az éterben a program, s Romero régi prédikációit sugározzák.

1980. március 23-án elhangzott prédikációjában azt fejtegette, hogy a katonáknak nem a parancsnokoknak, hanem Istennek kell engedelmeskedniük, s nem követhetnek el több jogtiprást. Másnap épp egy kórház kápolnájában misézett. Prédikációja után lelőtték. Március 30-án San Salvadorban temették el, búcsúztatásán negyedmillióan vettek részt. A temetés politikai megmozdulássá nőtte ki magát. Jóllehet Óscar Romero mártírhalált halt, a boldoggá avatási eljárása igen lassan haladt. Lapvélemények szerint az eljárás azért nem mozdult előre évtizedeken át, mert Romero, ha nem is volt a felszabadítás teológiájának tagja, közeli kapcsolatokat ápolt olyan szerzetesekkel, akikről közismert volt a mozgalomhoz való kötődésük. Boldoggá avatását Ferenc pápa mozdította előre.

A Vatikáni Rádió beszélgetést közölt az egykori érsek 86 éves testvérével, Gaspar Romeróval, aki elmondta: „mindenki tudta róla, hogy szent ember. Az ima, a szeretet, a nagylelkűség embere”. Hozzátette, „az egyházon belül is vannak, akik nem értenek egyet boldoggá avatásával. Ez féltékenységből fakad.” Ő az egyedüli salvadori, akiről hazáján kívül is szobrokat állítottak fel.

Ferenc pápa és a korrupció

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:31
Ferenc pápa népszerűsége nőttön nő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J. MITCHELL
Nagy visszhangot keltett a világban, hogy Ferenc pápa a hét elején nagyon is egyértelműen felszólította az olasz főpapokat arra: emeljenek szót a korrupció ellen. A pápa már korábban is hevesen bírálta a korrupciót, a szervezett bűnözést, s pápaként első lépései épp ez ellen irányultak.

Ferenc pápa legutóbb az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia (CEI) közgyűlésén figyelmeztette a papokat arra, milyen kötelességeik vannak, ha pénzügyi visszaéléseket tapasztalnak. Mint az egyházfő fogalmazott, „ne féljenek”, ha a korrupcióval szemben kell hallatni a hangjukat. Utalt arra, hogy a pénzügyi visszaélések miatt sok család, nyugdíjas, becsületes munkás, valamint több keresztény közösség is szegénnyé vált, a fiatalok pedig elvesztették minden perspektívájukat, ami jövőjüket illeti.

Nem először beszél nyíltan a korrupció veszélyeiről a pápa. Illetve nemcsak beszél a kérdésről, hanem cselekszik is, ha korrupció tapasztal, akár a katolikus egyházon belül. Első helyen említhetnénk a korábban ezer sebből vérző vatikáni bank, az IOR rendbetételét, amely sok energiáját elvitte, kivált pápaságának első évében. Az IOR átalakításának első fázisában 19 ezer számláját világították át. 2013 februárjától a pénzintézet 3000 betétesétől vált meg. A vatikáni bank szakemberei ezt követően vizsgálatot indítottak a gyanús betétek, ügyek kapcsán, 200 esetben tettek feljelentést. A harmadik fontos lépés pedig az volt, hogy az interneten is közzétették a mérlegfőösszeget. Semmissé nyilvánítottak számos az IOR-ral kötött, kétes hátterű tanácsadói szerződést is. A kétes befektetések 45 millió eurós kárt okoztak a Vatikánnak. Később célul tűzték ki, hogy az IOR-t olyan szolgáltatóvá kell átalakítani, amely elsősorban a szerzetesrendek ügyeit intézné.

A pápa keményen lépett más európai pénzügyi visszaélések láttán is. Így tett 2013 júliusának végén is, amikor leváltotta Szlovénia két érsekét, az ország két legfontosabb egyházi személyiségét, Anton Stres ljubljanai és Marjan Turnsek maribori egyházmegyei vezetőt. Az egyház modernkori történetében nagyon ritka, hogy két érseket egyszerre menesszenek. Az egyházjog szerint egy püspök visszaléptetéséhez a főpap kora, egészségi állapota vagy egy olyan nyomós ok vezethet, melynek következtében nem tudná kellőképpen ellátni az egyházmegye vezetését. Ebben az esetben az utóbbiról volt szó, hiszen a két főpap számos rossz pénzügyi döntést hozott, amelyekkel csak a maribori egyházmegyének 700 millió eurós kárt okoztak. Egyes források szerint a hiány elérte az 1,7 milliárd eurót is. Míg Turnsek 2011 óta volt Maribor érseke, addig Stres 2000 és 2009 között ljubljanai segédpüspökként, majd érsekként szolgált.

A szlovén főpapokra rég rájár a rúd: Turnsek elődjét, Franc Kramberger érseket 2010-ben, amikor az első hírek napvilágot láttak a pénzügyi botrányokról, XVI. Benedek menesztette, ám hivatalosan azt nyilatkozták, hogy Krambergeret meglett kora miatt mentette fel szolgálatai alól a Vatikán.

Ferenc pápa már megválasztásának évében, 2013-ban is nagyon keményen beszélt a korrupcióról. Novemberben Szent Lukács evangéliumát idézve azt közölte, a korrupciót elkövetetteket a tengerbe kellene dobni. Úgy is fogalmazott, azok, akik korrupt, élősködő életmódot folytatnak, csak arra ügyelnek, hogy kívülről csillogást sugározzanak, a belsejük azonban rothad.

Idén márciusban, Nápolyban tett látogatása során szó szerint igen keményen így fogalmazott: "A korrupció bűzlik, a korrupt társadalom bűzlik. Nem keresztény az, aki hagyja magát megvesztegetni". Tavaly júniusban, egy szentbeszédében szintén beszélt a korrupcióról. „A korrupció egy nagyon szomorú történet, jóllehet ősi jelenség és mindmáig egyike a legkézenfekvőbb bűnöknek” – fogalmazott akkor. Így folytatta: „Ki kell mondani az igazságot: a korrupció valóban a legkézenfekvőbb bűne annak, akinek hatalma van mások felett, akár gazdasági, politikai vagy lelki síkon. Mindannyian kísértést szenvedünk ezen a téren. Ez a legkézenfekvőbb bűn. Mert amikor valakinek tekintélye van, hatalmasnak érzi magát, szinte Istennek” – mutatott rá akkor a pápa. Azt is mondta, „a korrupció a büszkeségből, a gőgből ered, míg a szolgálat az alázatos karitászból, mely mások segítségére siet.”

Hasonlóan beszélt a szervezett bűnözésről is. 2014 márciusában szinte példátlan kezdeményezésként a római Szent Gergely templomban felolvasták az olasz maffia által meggyilkolt több mint 800 személy nevét. (Becslések szerint 15 ezer embert ölhetett meg.) A pápa azt közölte, az alvilág tagjai nem lehetnek boldogok, mivel az általuk szerzett hatalmat és pénzt vér szennyezi be, és ezeket a bűnözők egyike sem viheti magával a túlvilágra. „Térjetek meg! Még van rá időtök, hogy ne végezzétek a pokolban!” – hangoztatta akkor. Június 21-én Calabriában, a helyi bűnszövetkezet, a ’Ndrangheta fellegvárában tett egynapos látogatást. Óriási visszhangot keltett beszédében figyelmeztetett arra, az egyház kiközösíti azokat, akik együttműködnek a maffiával.

Boldoggá avatják Romero érseket

Hétvégén avatják boldoggá Óscar Romero érseket. Ez azért fontos fejlemény Ferenc pápasága kapcsán, mert az 1980-ban meggyilkolt salvadori érsek közel állt a felszabadítás teológiáját képviselő papokhoz. Az 1917-ben született Óscar Arnulfo Romero y Galdamezt már életében szentként tisztelték hazájában. 1974-ben a rendkívül szegény egyházmegye, Santiago de María püspökévé tették meg. Három évvel később San Salvador érseke lett. 1977. március 12-én meggyilkolták Romero barátját, a progresszív jezsuitaként ismert Rutilio Grandét, aki önellátó csoportokat szervezett a nincstelen parasztok között. „Amikor megpillantottam Rutiliót élettelenül a földön, arra gondoltam, ha azért oltották ki az életét, amit tett, akkor nekem is követnem kell a példáját” – jelentette ki. Romero ezután a kabinet egyik legkeményebb bírálója lett. Számos alkalommal emelte fel szavát a szegénység, a szociális igazságtalanság, valamint a kínzások ellen.

1979-ben katonai junta került hatalomra a közép-amerikai országban. Ezután még inkább elterjedt az erőszak, mindennaposakká váltak az emberi jogsértések. A salvadori főpap többször is szóvá tette, hogy a hatalom üldözi az egyház azon tagjait, akik kiállnak a szegények mellett. Óriási sikere volt vasárnaponként, a YSAX egyházmegyei rádióban elhangzott prédikációinak, amelyekben említést tett a kormányzat által elkövetett bűncselekményekről, a gyilkosságokról, kínzásról. Ez a program volt a salvadori rádiózás történetének egyik legnépszerűbb műsora. A boldoggá avatás alkalmából ideiglenesen újra meg is jelenik az éterben a program, s Romero régi prédikációit sugározzák.

1980. március 23-án elhangzott prédikációjában azt fejtegette, hogy a katonáknak nem a parancsnokoknak, hanem Istennek kell engedelmeskedniük, s nem követhetnek el több jogtiprást. Másnap épp egy kórház kápolnájában misézett. Prédikációja után lelőtték. Március 30-án San Salvadorban temették el, búcsúztatásán negyedmillióan vettek részt. A temetés politikai megmozdulássá nőtte ki magát. Jóllehet Óscar Romero mártírhalált halt, a boldoggá avatási eljárása igen lassan haladt. Lapvélemények szerint az eljárás azért nem mozdult előre évtizedeken át, mert Romero, ha nem is volt a felszabadítás teológiájának tagja, közeli kapcsolatokat ápolt olyan szerzetesekkel, akikről közismert volt a mozgalomhoz való kötődésük. Boldoggá avatását Ferenc pápa mozdította előre.

A Vatikáni Rádió beszélgetést közölt az egykori érsek 86 éves testvérével, Gaspar Romeróval, aki elmondta: „mindenki tudta róla, hogy szent ember. Az ima, a szeretet, a nagylelkűség embere”. Hozzátette, „az egyházon belül is vannak, akik nem értenek egyet boldoggá avatásával. Ez féltékenységből fakad.” Ő az egyedüli salvadori, akiről hazáján kívül is szobrokat állítottak fel.