Komorowski jobb volt a második vitában

Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:35
Bronislaw Komorowski. FOTÓ: Adam Jagielak/Getty Images Poland/Getty Images
Második tévévitáját tartotta csütörtök este a lengyel államfő, Bronislaw Komorowski és kihívója, Andrzej Duda. Ez volt az utolsó összecsapásuk a lengyel elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt. Az első fordulóban meglepetésre a kormányzó középjobb Polgári Platformhoz (PO) közelálló Komorowski második helyre szorult a populista konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt szineiben indult Andrzej Duda EP-képviselő mögött. Kettejük első tévévitája után Komorowski növelni tudta támogatottságát. Míg első szópárbajukat több mint tízmillióan, a tegnapit 6,3 millióan nézték.

A TVN és a TVN24 csatornán rendezett vitában mindkét jelöltet megkérdezték, vajon Putyin orosz elnök fenyegetést jelent-e Lengyelországra. A konfrontációt Moszkva kezdte az egész nyugati világgal szemben, Lengyelország pedig a nyugat részének tekinti magát. Lengyelország biztonsága erősödne, ha Oroszország feladná birodalmi ambícióit és reformokat hajtana végre – mondta Komorowski. Duda óvatosabban fogalmazott, mint saját pártja, kiemelte, hogy a lengyel biztonságot a NATO garantálja.

A Gazeta Wyborcza című lap számára készült TNS-felmérés szerint 42 százalék Komorowskit látta jobbnak a vitában, 31 százalék Dudát vélte győztesnek, 19 százalék nem nyilvánított véleményt. A TVN csatornának készített Millward Brown-felmérés szerint 45 százalékkal a jelenlegi államfő szerepelt jobban, 30 százalék Dudára voksolt. 25 százalék nem tudott közöttük dönteni. A Dziennik Polski című lap szerint ha pénteken tartották volna a második fordulót, Duda nyert volna 51 százalékkal, Komorowski 49 százalékkal másodikként végzett volna. Az elnökválasztási versenyt eldöntheti, hogy kire szavaznak Pawel Kukiz volt punkzenész támogatói. Kukiz 20 százaléknyi protestvoksot kapott az első fordulóban, azok szavaztak rá, akik a hivatalos pártokból kiábrándultak. Bár a lengyel államfői poszt erősebb, mint a magyar, az igaz tét az, hogy a Donald Tusk alapította, 2007 óta kormányon lévő PO vagy a Jaroslaw Kaczinski fémjelezte PiS nyeri-e az ősszel esedékes parlamenti választásokat. Komorowski a Financial Timesnak nyilatkozva elismerte, hogy a szavazók kiábrándultak, de rámutatott, Lengyelország évtizedes gazdasági-politikai sikereit, stabilitását kockáztatná a jobbrafordulással.

Szerző

Nincs „casco” a bérelt Gripeneken

Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:34

Az idő múlásával egyre több megválaszolatlan kérdés vetődik fel a keddi – személyi sérülést szerencsére nem okozó - csehországi Gripen-baleset kapcsán. A honvédelmi vezetés hallgat a részletekről, de a hírek alapján a cseh hatóságok nyilatkozatai sem megnyugtatóak. Hende Csaba szakminiszter a honvédség napján tartott beszédében egyetlen szót sem vesztegetett a balesetre. Ami biztos: a keletkezett kár tízmilliárdos, és kettő helyett csak egy oktatógépe maradt Magyarországnak.

„Eljött az idő, hogy a szükséges törvényi változások és a honvédelem rendszerének alapvető átalakításai után dinamikusan növeljük a honvédelemre szánt forrásokat” - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön, Budapesten, a honvédelem napján a budai Várban. Szerinte a biztonsági környezet romlása miatt is szükség van a védelmi költségvetés növelésére, amelyet "az ország évről-évre erősödő gazdasága" lehetővé tesz.

A jelenleg megválaszolatlan kérdések
Miért épp a nagyszabású nemzetközi gyakorlat idejére maradt védtelen a kifutó vége?
Nem volt-e a balesetkor túlterhelt a gép?
Mi volt a gép feladata a leszállás előtt?
Tervezetten vagy „kényszerből” kellett landolnia?
Ha a pilóták fékhibát észleltek, miért nem próbáltak (tudtak) átstartolni?

A pénzre szükség is lesz, hiszen hamarosan pótolni kell azt a kétüléses Gripen oktatógépet – a kettő közül az egyiket -, ami kedden semmisült meg a csehországi Caslav katonai repülőtéren. A több, mint tízmilliárd forintba kerülő harci jármű eddig ismeretlen okból túlfutott a leszállópályán, két pilótája katapultált – ők sérülés nélkül úszták meg a balesetet. A miniszter beszédében nem ejtett szót a kis híján tragikus végű eseményről. Tárcája is mindössze egy nyúlfarknyi keddi közleményben reagált a hírre. A honvedelem.hu című honlap hazai és külföldi hírei között sem szerepel azóta semmi a caslavi esetről, pedig mind a magyar, mind a cseh sajtót élénken foglalkoztatják a történtek.

Amit biztosan tudni lehet, hogy csütörtökön a cseh légierő támaszpontjára szállították a több darabra hullott roncsot - közölte Tomás Maruscák, a repülőtér szóvivője az MTI prágai tudósítójának érdeklődésére. Magdalena Dvoráková, a vezérkar sajtóosztályának munkatársa elmondta, hogy a cseh és a magyar szakértők már befejezték vizsgálataikat a baleset helyszínén. "Ennek alapján megadták az engedélyt a repülőgép elszállítására".

A súlyosan sérült gép további sorsáról szintén szakértők döntenek. A magyar vadászgép roncsait cseh katonák vitték át a légi támaszpont egyik hangárjába. A baleset helyszínét újra átvizsgálják, majd a területet megtisztítják. A cseh és a magyar szakértők munkája ezzel még nem fejeződött be. "A baleset konkrét okainak megállapítása hetekbe, sőt hónapokba is telhet" - vélekedett a vezérkar szóvivője.

FOTÓ: Thinkstock

FOTÓ: Thinkstock

Dvoráková a magyar sajtóban megjelent egyik véleményre is reagált. Egy magyar pilóta ugyanis értetlenségét fejezte ki, hogy a caslavi repülőtér személyzete miért nem hozta működésbe a magyar gép megállítására a leszállópálya végén lévő védőhálót. A szóvivő közölte: a rendszeren június 22-ig karbantartást végeznek, s erről a hadgyakorlat minden résztvevőjét előzetesen értesítették. Petr Medek, a cseh védelmi minisztérium szóvivője a közszolgálati televíziónak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ennek a védelmi hálónak a kifeszítésére a pilótának kell utasítást adnia. A rendszer automatikus aktivációja szerinte azért nem használatos, mert ha a pilóta - átértékelve a pillanatnyi helyzetet - végül is az emelkedés mellett dönt, hogy újra megkísérelje a leszállást, megtörténhet, hogy beakad a védőhálóba, s ennek tragikus következményei lehetnek.

Ezeket a híreket sokan kifejezetten érthetetlennek tartják, hiszen épp a nagyszabású nemzetközi gyakorlat idejére maradt védtelen a kifutó vége. A zsargonban csak „majomhálónak” nevezett eszköz működőképességének hiányában egy katonai repülőtér józan ésszel még „vésztartalékként” sem lehetne igénybe vehető, nemhogy folyamatos használatra.

A legtöbb katonai repülőtéren – tudomásunk szerint a kecskemétin is - emellett fékezőhurok is üzemel. Ezt az átlag televíziónéző is ismeri: ilyen acélsodronnyal fogják meg 20-30 méteren belül az anyahajókon landoló gépeket. Más kérdés, hogy csak a Gripeneken nincs olyan horog, amivel a gép befoghatná a hurkot. Az amerikai, és a francia gépmadarakon igen.

Időközben a cseh védelmi miniszter, Martin Stropnicky azt is közölte, hogy valószínűleg nem műszaki hiba okozta a magyar vadászgép balesetét. Ez rossz hír a magyaroknak, mert ha valóban kizárólag emberi mulasztás lehet az ok, akkor még részben sem számíthatunk a kár megosztására a svéd gyártóval. Persze még akkor sem egyértelmű a kárfelelősség, ha műszaki problémára vezetik vissza a balesetet. Ha csak a karbantartás, a felkészítés, üzemeltetés hiányosságai okoztak hibát, azért is a magyar fél a felelős. Egyedül gyári vagy konstrukciós hiba esetén várhatnánk helytállást a gyártótól.

Arra sincs még válasz, hogy a svédektől bérelt harci eszközre van-e valakinek biztosítási felelőssége – magyarul „cascoja”. Gyaníthatóan nincsen, ezért az sem lehetetlen, hogy a svédek kárát is meg kell térítenünk, és új gépre is költenünk kell. Bár a magyar kormánynak nyilvánvalóan vannak információi, erről sem ejtettek még szót.

Sorolhatnánk azonban a további megválaszolatlan felvetéseket is. Például, hogy a Gripen tankja, és két póttartálya a leszálláskor üres volt-e vagy (részben) teli. Azaz, nem volt-e a balesetkor túlterhelt a gép. Azt sem tudjuk, mi volt a gép feladata a leszállás előtt. Tervezetten vagy „kényszerből” kellett landolnia?

A Gripen automatikája rendszerellenőrzést végez a leszállás előtt, a kifékezés is vezérelt. Ha pedig a pilóták fékhibát észleltek, miért nem próbáltak (tudtak) újra felszállni, azaz átstartolni? Nincs kizárva, hogy ezekre a kérdésekre – ha egyáltalán – csak hónapokkal később kaphatunk választ, de az sem valószínűtlen, hogy a cseh hatóságok előbb tájékoztatják a nyilvánosságot, mint a magyar honvédelmi vezetés.

A teljes magyar „tájékoztatás”
„A Magyar Honvédség 2015. május 11-e óta vesz részt a LION EFFORT 2015 elnevezésű csehországi többnemzeti NATO repülő harcászati gyakorlaton öt JAS-39 Gripen típusú repülőgéppel.
Ma délután folyamán (május 19., kedd - szerk.) az egyik magyar vadászgép eddig tisztázatlan okból földet érés után túlfutott a kifutópályán. A kétfős személyzet a biztonsági protokollnak megfelelően a katapultálás mellett döntött.
Személyi sérülés nem történt, a pilótákat a szokásos eljárás szerint jelenleg orvosi vizsgálatnak vetik alá. A két magyar pilóta – Ugrik Csaba dandártábornok és Gróf Gergely őrnagy – az elsődleges adatok alapján jól van.
Az anyagi kár felmérése folyamatban van. Az eset kivizsgálását az illetékes hatóságok haladéktalanul megkezdték. A Honvédelmi Minisztérium a vizsgálatok lezárultát követően tud további információval szolgálni.”



Szerző

Öngyilkos merénylet Szaúd-Arábiában

Tíz személy vesztette életét és hetvenen megsebesültek abban az öngyilkos merényletben, amelyet Szaúd-Arábia keleti, síiták által lakott régiójában követtek el tegnap. A brit Reuters hírügynökség beszámolója szerint a robbantás, amelyért egyelőre senki sem vállalt felelősséget al-Kadih településen történt az Ali imám mecsetben. Szemtanúk szerint a robbantást egy öngyilkos merénylő hajtotta végre. Az áldozatok száma még emelkedhet, hiszen a pénteki ima alkalmával 150-en tartózkodtak a mecsetben. A szaúdi nemzeti hírügynökség megerősítette a robbantás tényét, részleteket későbbre ígértek a hatóságok.

A vahabita többségű (szunnita iszlámhoz tartozó ág) öbölmenti királyságban a síita kisebbség a lakosság mintegy 10-15 százalékát teszi ki. Zömében a keleti országrészben élnek és időnként megpróbálnak tiltakozni jogfosztottságuk miatt. Szaúd-Arábiában azonban kemény kézzel elfojtanak minden tiltakozó megmozdulást, üldözik a terrorcsoportokat is, így terrorcselekményekre is csak nagyon ritkán kerül sor. A térség országaiban egyre gyakoribb többség-kisebbség közötti összecsapások sem jellemzőek az olajkirályságra. A tegnapi, síita mecset elleni robbantás az első terrorcselekedet a régióban, bár a többség–kisebbség közötti feszültség növekedése érezhető az utóbbi időben, a jemeni szaúdi beavatkozás óta.

A terrorcselekményt elkövető személy, illetve a megrendelők kapcsán – az IS bejelentkezése ellenére – csak találgatni lehet. A bbc online megjegyzi, hogy a merénylet épp akkor történt, amikor a Szaúd-Arábia által életre hívott és vezetett arab országok koalíciója légi hadjáratot folytat a szomszédos Jemen síita (húszi) felkelői ellen. Ugyanakkor az iszlám Állam szunnita terrorszervezet is megfenyegette Szaúd-Arábiát a nemzetközi IS elleni koalícióban való részvétele miatt.

Szerző