A devizások alig panaszkodnak, de nem értik

Kiverte a biztosítékot a jegybanknál, hogy a sajtó azt merte írni, kevesen fordulnak jogorvoslatért a devizahiteles elszámolás miatt a jegybank különböző szerveihez, emellett félre is tájékoztat a jegybank. Az MNB rendkívüli sajtótájékoztatón cáfolni igyekezett mindezt. Az érintett ügyfelek bár nagyobb mértékű jóváírásra számítottak, de mivel ellenőrizni nem tudják a banki számításokat, többnyire elfogadják a közölt összeget.

Több mint 11 ezer megkeresés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban az MNB intézményeként működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz, a Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig 323 ügyfél adott be panaszt a legfrissebb adatok szerint – ezt mondta Szabó József, a fogyasztóvédelmi központ igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az első látásra imponálónak tűnő adatokkal ugyan azt kívánta az igazgató bizonyítani, hogy nyitva állnak a devizás ügyfelek előtt a jogorvoslati, illetve a megfelelő felvilágosítást nyújtó kapuk, azonban a közölt számok elfedik a lényeget. Azt, hogy a devizahitelesek többsége meg sem kísérli, hogy utánajárjon annak, hogy az elszámolás, illetve a forintosítás a bankok részéről megfelelő gondossággal történt-e. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az érintettek legtöbbje megelégszik azzal, amit számláján jóváírtak, illetve készpénzben kifizettek.

A Magyar Bankszövetség, illetve az MNB pénzügyi fogyasztóvédelemmel foglalkozó vezetői még a banki elszámolásokat megelőzően egybehangzóan arra figyelmeztettek: senki ne kísérelje meg, hogy utánaszámoljon a megadott képlet alapján a bankok által közölt adatoknak. Ez az - egyébként eredendően hibás - gondolkodás azt sugallja, hogy a banki elszámolás is olyan, mintha valaki autót vesz, akkor természetes, hogy nem ellenőriz minden csavart, hogy a helyén van-e. A két eset között azonban jókora különbség van, ha az autós hibát észlel, akkor azt garanciális időn belül a szervizzel orvosoltatja, ám a devizahitelesnek még az sem adatik meg, hogy a képlet helyességét ellenőrizze. Holott a kormány is gerjesztetett légkörben, a Kúria, az alsóbb rendű bíróságok, az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság is kimondta: a bankok tisztességtelenek. A bankok iránti bizalmat az sem szilárdította meg, hogy a jegybank a héten is 7,5 millió forintra bírságolt meg egy bankot és két pénzügyi vállalkozást, mert több ügyfélnek késve küldték ki az elszámolásokat.

A jegybank által kifogásolt cikkében a Magyar Nemzet azt írta: bár az MNB szerint a banki elszámolások miatt csak kevesen fordulnak panasszal a szervezethez, a jogszabályban rögzített határidők miatt az adósok többsége ezt egyelőre nem is tehetné meg. Az MNB tegnap közölt számai ezt látszólag cáfolják, viszont a teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a beérkezett panaszok legtöbbje nem a már elszámolt és forintosított jelzáloghitellel kapcsolatos, hanem az autóhitelekhez kötődik. Azonban az autólízingesek külön kasztot képviselnek a devizahitelesek között, esetükben például a forintosítás még meg sem történt. Az autóhiteleseknél az elszámolás csak átlagban öt százalékkal csökkenti az törlesztőrészletét, amelyet ennél erőteljesebben növel az árfolyamváltozás, azaz többségük magasabb kölcsönrészletet fizet mint korábban. A jegybank siettetné a forintosítást is, büntetné azt a hitelintézetet, amely egy határidőn túl devizaalapú személyi vagy autóhitelt tart a mérlegében, erről meg is kezdték a tárgyalásokat a bankszövetséggel.

A volt jelzálogalapú devizahiteles ügyfelek számára azonban most az a legfontosabb, hogy eldöntsék: maradnak-e az immár forinthitelükkel a régi pénzintézetüknél, vagy más bankkal kedvezőbb feltételekről állapodik meg az alacsonyabb törlesztőrészlet reményében. A hitelkalkulátorok fenn vannak minden bank honlapján, amelyekből kiderülhet érdemes-e váltani.