Előfizetés

Másfél év szociális türelem?

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:02
Czibere Károly „nyugtatót” osztott, kérdés, hat-e FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Újabb 7,6 milliárd forintos nyugtatót oszt szét a kormány a szociális ágazatban: 65 ezer régi és képzett dolgozó kaphat júliustól a bérpótlék mellett már bérkiegészítést is, de az ágazat még így is a közszféra fizetési listájának végén kullog.

Benne van a jövő évi költségvetés terveiben a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület dolgozóinak tavaly 12 milliárdért bevezetett bérpótléka és az egész évre 15 milliárd forintos kiadással járó bérkiegészítés Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tegnapi bejelentése szerint. Czibere Károly államtitkár szintén tegnap egy sajtótájékoztatón ehhez azt is hozzátette, hogy az újabb keretből a régóta a pályán lévő és szakképesítésekkel, diplomával rendelkező hűséges munkatársakat akarják elismerni.

A bérpótlék havi 7-17 ezer forintos bruttó emelést hozott – alig érezték meg a munkatársak, szűkebb körben a mostani kiegészítés a szociális államtitkár szerint átlagosan 16 ezer, de egyeseknél akár 40-50 ezer bruttót adhat hozzá a jelenlegi bérekhez. A minimálbér korábbi emelése és a tavalyi bérpótlék „összetolta” a béreket, vagyis ma nem látszik a munkatársak jövedelmén, hogy hány évet húztak le a szociális területen és mennyit tanultak, ezen akarnak változtatni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetői igyekeznek sikerként beállítani, hogy a kormány elkaszálta a szociális szférában foglalkoztatottak számára tisztességes jövedelmet kínáló bértábla és életpályamodell terveit, amikor az ágazat teljes átvilágításához, a pénzeket a mostaninál hatékonyabban felhasználó szerkezet kialakításához kötötte azok bevezetését. Látva a szakmai közfelháborodást, szerdán mégis úgy döntött a kabinet, hogy néhány milliárddal is ki lehet fogni a szelet a jövő pénteken tüntetésre készülő szervezetek vitorlájából. A pénznek természetesen mindenki örül az ágazatban, annak viszont nem, hogy ezek a – lassan követhetetlen címeken adott - összegek nem épülnek be az alapbérbe, vagyis a mostani ígéretek ellenére bármikor megvonhatók.

Czibere Károly a pénteki tájékoztatón biodíszletként néhány szakmai és civil szervezet vezetőjét is maga mellé ültette, ezzel demonstrálva, hogy folyamatosak a szakmai egyeztetések a szociális szektor szerkezeti reformjáról. Kiszámítható és vonzó hivatás vízióját írta le, amelyben tiszta a feladatok rendszere és a finanszírozás, a normatívák pontosan oda mennek, ahol a legnagyobb a rászorultság, egyértelmű, hogy ki kerülhet idősotthonba és kinek jár házi gondozás, milyen feladatokat lát el az állam és mit az egyházak, civil szervezetek.

Az államtitkár ígérete szerint az idén szeptemberre elkészülnek több terület újraszabályozásával, például a gyermekjóléti szolgálatok megerősítésének terveivel, jövő januártól sok változás már életbe is léphet. Ha ezek a részkérdések támogatásra találnak a kormányban, akkor egy év múlva lehet visszatérni a bértábla és az életpályamodell kérdésére, ami azt jelenti, hogy legkorábban 2016 második félévében, de nagy valószínűséggel inkább csak 2017 januárjától léphet életbe a szociális dolgozók életpályamodellje.

Nagy kérdés persze, hogy kitart-e addig a szociális munkások türelme, vagy a mostani demonstrációk lendülete komolyabb ellenállásig viszi az ágazatot. Ma még csak az alacsony béreket bemutató szociális szelfik lepték el a netet, a május 29-re tervezett utcai demonstrációra ezrek írják a miniszterelnöknek címzett „Szociális konzultációs” panaszleveleket, de nem tudni mi lesz a folytatásban. Ha bejön a kormányzati szándék, akkor júniustól megint összeszorított szájjal tűr az ágazat több mint 90 ezer dolgozója.

Mankó a kórházaknak

G.E.
Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:01

Néhány napos tanácstalanság után tegnap mankót kaptak a kórházak és a beszállítók, hogy milyen elvek alapján kellene megállapodniuk majdnem 40 milliárd forintos kifizetetlen számla rendezéséről. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szerződéstervezetet készített, amelyet megküldött az általa fenntartott intézményeknek.

 A kórházi adósságkonszolidációra beígért 60 milliárd forintos keretből azzal a 24 nagy céggel központilag kötöttek szerződést, amelynél a tartozás meghaladta a félmilliárd forintot, a vállalkozások 85 százaléka azonban egyéni harcot vív a gyógyító intézményekkel. A beszállítókat tömörítő szövetségek a hét elején sürgettek segítséget, mert azt tapasztalták, hogy a kórházak nem tudnak megbirkózni az egyéni tárgyalásokkal.

A beszállítók biztosan nem jutnak hozzá a több mint 90 milliárdos tartozás teljes összegéhez. A konszolidáció csak javítani képes a pénzügyi egyensúlyt, de a hiány okait és újratermelődését nem szünteti meg. Ezt mondta ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. és 2012. között húsz kórházban elvégzett vizsgálata is és a legújabb ellenőrzésektől sem várható más eredmény. Az ÁSZ a héten jelentette be, hogy négy újabb kórházban folytatnak vizsgálatot: a Jahn Ferenc, a Péterfy Sándor utcai és a János Kórház mellett, a Zala Megyei Kórház került be a körbe. Az ellenőrzéseket újabbak követik majd, de az ÁSZ sajtóirodája szerint ezeknek semmi közük a héten kipattant botrányhoz, amelyben minden kórházi vezetőt költségvetési csalással vádolt meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Rigai csúcs - Elmulasztott lehetőség?

Az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójának résztvevői elmulasztották az újabb lehetőséget Európa mélyülő megosztottságának megakadályozására - állapította meg a rigai rendezvényt értékelve pénteken az orosz külügyminisztérium.

A tárca állásfoglalása szerint a rigai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozó zárónyilatkozata semmi újat nem tartalmaz, gyakorlatilag megerősítette az előző évi, vilniusi rendezvényen elfogadottakat.

A tárca szerint a megosztottság egyre mélyül a kontinensen, amely ellen az "egyes országok által erőltetett átmeneti feladatok" miatt nem tettek újabb lépést az uniós államok. A keleti-partnerségi program pedig "átideologizált geopolitikai projekt" maradt, amelynek megvalósítására "egyes uniós tagállamok kedvezőtlen befolyást gyakorolnak oroszellenes beidegződéseik miatt" - írták Moszkvában.

Az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői pénteken Rigában rendezett csúcstalálkozójukon a keleti partnerség folytatásáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el, jóllehet kulcsfontosságú témákban nem értettek egyet a találkozón.

Amíg Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt Brüsszelben sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában.

Moszkvában kifogásolták, miszerint az Európai Unió megismételte Krímmel kapcsolatos "helytelen állásfoglalását". Azt is észlelték, hogy a keleti partnerségben részt vevő országoknak a programhoz való hozzáállásában létező különbségek mögött Oroszországot, annak cselszövését vélték a rigai csúcs résztvevői.

Azt is leszögezték a külügyi közleményben, Oroszország nem kételkedik abban, hogy "mindenkinek joga van erősítenie a kapcsolatait partnereivel, beleértve az Európai Uniót is", de Moszkva szerint azt az egyenlőségre alapozva kell tenni. Emellett nem szabad visszaélni a kapcsolaterősítésben érdekelt országok korszerűsítési és reformtörekvéseivel.

Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Oroszország kész "az építő együttműködésre az EU-val, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséggel és a Független Államok Közösségével az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig elterülő, közös és oszthatatlan biztonságon alapuló egységes gazdasági és humanitárius térség létrehozatalában."