Külföldiek nem voksolhatnának a brit népszavazáson

Publikálás dátuma
2015.05.25. 10:28
FOTÓ: Getty Images, Dan Kitwood
A hétfői brit sajtó egybehangzó értesülései szerint az európai uniós társállamok Nagy-Britanniában élő állampolgárai nem vehetnek részt a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazáson.

Downing Street-i forrásokat idézve a The Daily Telegraph és a Daily Mail című konzervatív, valamint a The Independent című liberális napilap egyaránt azt írta hétfőn, hogy a kormány csak a brit, valamint a Nagy-Britanniában letelepedett ír és nemzetközösségi állampolgárok számára teszi majd lehetővé a részvételt a referendumon.

A sajtó egyöntetű értékelése szerint David Cameron miniszterelnök ezzel komoly engedményt tett a kormányzó Konzervatív Párt EU-szkeptikus jobbszárnyának, amelynek prominens képviselői követelték, hogy a tartósan Nagy-Britanniában élő, becslések szerint 1,5 milliónyi külföldi EU-állampolgár ne vehessen részt a referendumon.

A Downing Street idézett illetékese szerint a referendumot ugyanolyan szabályok alapján rendezik majd, mint a brit parlamenti választásokat, amelyeken szintén nem vehetnek részt külföldi EU-állampolgárok, a Nagy-Britanniában élő írek és a zömmel egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség állampolgárai viszont igen. A miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a népszavazáson Nagy-Britannia jövőjéről kell szavazni, és ebben a rendkívüli horderejű kérdésben a brit állampolgárokat, valamint a Nagy-Britanniához szoros történelmi szálakkal kapcsolódó Írország és a Nemzetközösség polgárait illeti meg a döntés joga.
A brit kormány mindemellett nem fogja lehetővé tenni azt sem, hogy a 16-17 éves korosztály is részt vehessen a népszavazáson. Ez az ötlet annak nyomán merült fel, hogy a Skócia függetlenségéről tavaly szeptemberben rendezett referendumon - amelyen az elszakadást ellenző tábor győzött - a 16-17 évesek is voksolhattak.

A kormány tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig London újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.

A kormány ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-ban vagy az unión kívül akarják-e tudni hazájukat.

A tárgyalássorozat félhivatalosan hétfő este kezdődik, amikor David Cameron a vidéki miniszterelnöki rezidencián, Chequersben látja vendégül munkavacsorán Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. Juncker brit sajtóértesülések szerint arra próbálja majd rávenni Cameront, hogy a brit kormány a minél rövidebb ideig tartó bizonytalanság érdekében lehetőleg már jövőre rendezze meg az EU-népszavazást.

Szerző

A Néppárt nyert Spanyolországban

Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) nyerte a helyhatósági választásokat a vasárnap éjjel közzétett előzetes hivatalos eredmények szerint, amelyet a szavazatok 97,1 százalékos feldolgozottsága után közöltek Madridban.

A dél-európai ország legnagyobb közigazgatási egységének számító 17 autonóm közösség közül 13-ban tartottak választást most, ezek közül 11-ben győzedelmeskedett a PP, kettőben pedig a szocialista párt (PSOE). A Néppárt egyik autonóm közösségben sem szerezte meg az abszolút többséget, amelyet az elmúlt négy évben még 9 régióban magáénak tudhatott.
A helyi önkormányzatokért vívott küzdelemben a PP-re a választók 26,98 százaléka voksolt az országos összesítés szerint, míg a szocialista párt (PSOE) a szavazatok 25,08 százalékát szerezte meg. Mindkét párt eredményei elmaradnak a négy évvel ezelőttiektől.

Az új pártok közül a magát középpártnak nevező Ciudadanos 6,5 százalékos támogatást kapott, őket követi az Egyesült Baloldal (IU) 4,8 százalékkal. Ebben a rangsorban a másfél éve üstökösként feltűnt, baloldali Podemos nem szerepel, mivel helyi szinten nem indított saját jelölteket, hanem más politikai tömörülések jelöltjeit támogatta.

Az eredmények szerint a Néppárt a legnagyobb erő maradt olyan kulcsfontosságú városokban, mint Madrid vagy Valencia (mindkettőt több mint húsz éve irányítják), de a stabil vezetéshez ott is szüksége lesz más pártok politikai támogatására. A győzelem nem is garantálja a PP számára az irányítás megtartását, mert nem lehet kizárni, hogy a baloldali pártok egymással lépnek szövetségre, és többséget alkotva átveszik a vezetést.

A választások egyik legmeglepőbb eredményének tartják, hogy Barcelonában a mostani választásra létrejött baloldali tömörülés, a Barcelona en común (Barcelona közösen) diadalmaskodott, maga mögé utasítva a katalán kormánypártot (CiU).

Szerző

Lengyel elnökválasztás: nyert az ellenzék

A legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Andrzej Duda nyerte meg a lengyelországi elnökválasztást az Ipsos közvélemény-kutató által a szavazófülkéket elhagyók körében vasárnap végzett felmérés szerint.

Duda a szavazatok 53 százalékát nyerte el - derül ki a választás befejezését követően közzétett exit pollból. A másik jelölt, a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski a voksok 47 százalékát kapta.

A becsült részvételi arány viszonylag alacsony volt, 56,1 százalékot ért el. Ez több lenne az első forduló hivatalos részvételi arányánál, mely a lengyelországi választások történetében a legalacsonyabb, 48,96 százalékos volt.

Az exit pollok közzététele után a leköszönő Bronislaw Komorowski rövid beszédében gratulált Andrzej Dudának. Mint mondta, a választási eredményt "nemcsak tudomásul venni, hanem tisztelni is kell". 

Andrzej Duda a zsúfolt választási központban köszönetet mondott választóinak, az egész társadalom támogatását kérve a nemzeti egység újrateremtéséért. Ezzel a lengyel társadalom erősödő megosztottságára utalt, mely az utóbbi években a két legnagyobb párt – a kormányzó PO és az ellenzéki PiS tábora között rajzolódik meg. 

A szavazatszámláláson alapuló tényleges eredményeket az országos választási bizottság (PKW) hétfő éjfélig ígérte. A vasárnapi választás során 27 817 választóhelyiségben mintegy 30 millió ember voksolhatott, ebből 192 ezren külföldön adhatták le szavazatukat. Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehetett szavazni, erre a lehetőségre a második forduló előtt 57 500-an regisztráltak.

A közvélemény-kutatáson alapuló becsléseket eredetileg a szavazóhelyiségek bezárása után, este 9 órakor hozták volna nyilvánosságra. Az országos választási bizottság azonban másfél órával meghosszabbította a kampánycsendet amiatt, hogy egy sziléziai falu választóhelyiségét esti fél 11-ig kellett nyitva tartani egy idős asszony ott bekövetkezett halála és az ezt követő szavazási szünet miatt.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen, kétfordulós elnökválasztást. Második fordulóra akkor kerül sor, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.

Szerző