Politikai földindulás Lengyelországban?

A lengyel sajtókommentárok az ellenzéki konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjének, Andrzej Dudának az exit pollok alapján várható választási győzelme következményeként a kormányzó jobbközép Polgári Platformon (PO) belüli feszültségek kiéleződését és a lengyel politikai színtér átrendeződését várják, és a politikai törésvonalakat áthidaló, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó külpolitikát szorgalmaznak.

A leköszönő elnök, Bronislaw Komorowski választási vereségéért a Rzeczpospolita jobbközép napilap a kormányzó Polgári Platform (PO) „népszerűtlen, hibát hibára halmozó, határozott vezetést nélkülöző, a botrányok és az arrogancia megtépázott” politikáját okolja. Boguslaw Chrabota főszerkesztő úgy véli, hogy hatástalannak bizonyult Komorowski kampányának legfőbb negatív érve, miszerint Duda nyugodt „álarca” mögött igazából az ellenfelei által „radikálisnak” minősített Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke rejlik.

Chrabota szerint mindazonáltal felvetődik a kérdés, Duda megengedi-e Kaczynski közvetlen környezetének, hogy eluralja az elnöki hivatalt. A főszerkesztő rámutatott: Andrzej Duda „a véglegesen megosztott Lengyelországban” lesz elnök, a gyengülő PO-t is belső feszültségek gyötrik, ezért sikere a politikai színtér „teljes átrendeződését” vetíti elő, ami az őszi parlamenti választásokon következhet be.

A Rzeczpospolita egy másik kommentárja azt taglalja, hogy milyen hatása lehet Andrzej Duda megválasztásnak a lengyel külpolitikára. Andrzej Haszczynski szerkesztő rámutat: Duda többször érzékeltette, nem ért egyet a PO-kormány külpolitikájával. Haszczynski annak a reménynek ad hangot, hogy az új államfő politikai ellenfelei komolyan veszik korábbi kijelentéseiket, miszerint a külpolitikának felül kell emelkednie a pártpolitikai érdekkülönbségeken, és nem fogják más államok vezetőit arról győzködni, hogy a lengyelek „rosszul választottak”. A szerkesztő ugyanakkor óv a lengyel külpolitika „radikális váltásától” is.

Fontosnak tartja, hogy az új elnök Grzegorz Schetyna külügyminiszterrel együtt arra törekedjen, Lengyelország az összes EU-tagállammal és az Egyesült Államokkal együtt nagyobb szerepet kapjon az ukrán válság megoldására irányuló tárgyalásokon. Haszczynski szerint a pártpolitikát áthidaló erőfeszítések célja kell legyen az is, hogy a NATO létesítsen állandó bázist Lengyelországban. Haszczynski úgy véli, hogy Andrzej Duda megválasztása a „meghatározhatatlan jövőbe tolja ki” Lengyelország csatlakozását az euróövezethez.

Radikális változásoktól óv a Gazeta Wyborcza balliberális napilap. Adam Michnik főszerkesztő vasárnap éjjel így kommentálta Duda megválasztását: a lengyelek többsége elégedetlen „a független, demokratikus, stabil Lengyelország” modelljével, amelyet „a növekvő gazdaság, az EU- és a NATO-tagság jellemez”, ezért valamiféle változás mellett szavazott.
„Nem tudjuk pontosan, milyen változás ez” – tette hozzá. Michnik megjegyzi, Duda kötelessége a lengyel alkotmányos rend védelme, hiszen a választók „tisztsége betöltésére, nem pedig a demokratikus állam rombolására” hatalmazták fel.

Komorowski stábja azon bukott el, hogy túlságosan biztos volt győzelmében – vélte Jaroslaw Flis neves krakkói szociológus a Gazeta Wyborczának adott interjúban. „Amennyiben a PO elköveti a PiS korábbi hibáját, és dühödten támadja politikai ellenfeleit, a választók a következő nyolc évre ellenzékbe küldhetik” – véli Flis.

Antoni Dudek politológus a WSieci konzervatív hetilap honlapján annak a véleménynek adott hangot, miszerint Komorowski veresége rohamosan elmélyítheti a PO belső válságát, amely azután vált láthatóvá, hogy Donald Tuskot az Európai Tanács elnökévé választották. Dudek szerint Komorowski lesz a következő pályázó Tusk megüresedett pártelnöki posztjára. Dudek úgy látja, hogy Duda megválasztásával a PiS-ben is elkezdődhet a nemzedékváltás, bár ez kevésbé látványosan, hosszabb távon történik majd.

Szerző

Szabadul ingatlanjaitól az INA

Az INA horvát olajipari vállalat úgy döntött, eladja ingatlanjai jelentős részét, az értékesítéstől pedig 32 millió euró (több mint 10 milliárd forint) bevételt vár  – értesült a horvát sajtó a hétvégén.

A 88 eladásra szánt ingatlan között van mezőgazdasági földterület, raktár, hotel és lakás is – közölte a Vecernji List horvát napilap.
A kikiáltási árak meglehetősen alacsonyak, ezért az INA-ban abban bíznak, hogy a pályázatra bocsátott ingatlanok mindegyikén túl tudnak adni – írta a lap.

A legtöbb eladásra szánt lakás Sziszek városában van, négyzetméterenkénti ára pedig kevesebb, mint 511 euró (162 ezer forint), de vannak értékesítésre kijelölt lakások Rijekában és Zágrábban is.

A hotelek kikiáltási ára 21,6 millió euró (6 milliárd forint). Az INA-ban azt remélik, hogy ez az ár nőni fog, de amennyiben nem sikerül értékesíteni, hajlandóak bérbe is adni azokat.

Szerző

Rengeteg pénz pihen még SZÉP-kártyákon

Mintegy 1,8 milliárd forint szerepel még a Széchenyi Pihenőkártyákon (SZÉP-kártya) a 2013. évi befizetésekből, amelyek felhasználási határideje 2015. május 31-én jár le - derült ki az MTI által megkérdezett kártyakibocsátók tájékoztatásából.

Az OTP SZÉP-kártya birtokosai az 51,5 milliárd forintnyi 2013-as feltöltésből már több mint 50,2 milliárd forintot felhasználtak, és még mindig 1,3 milliárd forint juttatás van a 140 ezer kártyabirtokos plasztiklapján. Az OTP Bankcsoport hangsúlyozza, hogy bizakodóak a még megmaradt összeg felhasználásában, hiszen az utóbbi hónapokban naponta átlagosan 18 millió forinttal csökkent a lejáró egyenlegek összege, a juttatással 26 000 elfogadóhelyen lehet fizetni.

Az év első négy hónapjában a munkáltatók összesen 26 milliárd forintot utaltak a 810 000 OTP SZÉP-kártyára, a feltöltések összege 2 milliárd forinttal meghaladta a tavalyi év azonos időszakában mért értéket.

A 151 ezer MKB SZÉP-kártya-birtokosból már csak 27 ezernek átlagosan kilencezer forintja vár elköltésre május 31-ig a 2013-ban utalt juttatásokból. Ez az összeg 68 millió forinttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti, időarányos adatokkal összevetve, jelenleg alig 248 millió forint vár felhasználásra, ez az eredeti 9,9 milliárd forintos 2013-as keretnek 2,5 százaléka.

A K&H Szép-kártyákon jelenleg közel 240 millió forint, a május végén lejáró összeg mintegy 4 százaléka vár még elköltésre.
A K&H bank felhívta a figyelmet arra, hogy vannak lehetőségek a számlán lévő összeg későbbi felhasználására oly módon, ha például a nyári szállásfoglalást intézi a 2013-as keretből a tulajdonosa.

Szerző
Témák
bankok