Megosztottak a szociális szakszervezetek

Publikálás dátuma
2015.05.26. 07:03
A kép a legutóbbi fővárosi tüntetésen készült május 12-én. FOTÓ: Kökényesi Gábor
A pénteken tüntetésre készülő szociális ágazat dolgozói – legalábbis az érdekképviseleti szervezetek szintjén megosztottak. A béremelést és életpálya modell bevezetését sürgető tiltakozás erejét csökkenti, hogy a reprezentatív szakszervezetek egy része presztízsharcot folytat egymással.

Tovább mélyült az árok az ápolásban, szociális ellátásban dolgozók szervezetei között az egészségügyi demonstráció óta eltelt két hétben. Az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság egy évvel ezelőtt a közalkalmazotti törvény alapján elvégzett taglétszám ellenőrzés után nyilvánosságra hozta azoknak a szakszervezeteknek a listáját, amelyek országos vagy ágazati szinten a legtöbb tagdíjfizetőt tudták felmutatni. A humán- egészségügyi területen csak a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ), az úgynevezett egyéb humán-egészségügyi szolgáltatásban a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) kapott tárgyalási jogosítványokat a kormánnyal, míg a nem bentlakásos szociális ellátás területén a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) nyert el reprezentatív minősítést.

Az EDDSZ nem akar tüntetni, a BDDSZ viszont igen. Ráadásul a tagság bizalma erősen megingott a felvonulásokat elutasító, Cser Ágnes vezette MSZ EDDSZ-ben, amit jelzett, hogy a május 12-i egészségügyi demonstráció végén a tízezres tömeg kifütyülte, nem engedte szóhoz jutni az elnök asszonyt. A kisebb szervezetek két tűz közé szorulva küzdenek hitelük megőrzéséért, egy részük nyíltan szembefordul az elnök asszonnyal, mások, köztük a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) próbál lavírozni, hogy a lehető legtöbbet érje el tagsága érdekében: tüntet is, meg együtt is működik vele, de mozgásterét saját tagsága korlátozza, amikor ilyen üzenetek jelennek meg a szervezet Facebook oldalán: „Én…, aki 31 éve egészségügyi szakdolgozó vagyok, és aki kamarai tag , akinek a fizetéséből minden hónapban vonják a tagdíjat nem járulok hozzá hogy a Kamara a Cser Ágnessel fémjelzett szakszervezettel együtt tárgyaljon a Magyar Kormánnyal az egészségügyi ágazati problémáinak megoldásáról.”

Az ehhez hasonló vélemények mellett óvatos távolságtartást jelez az is, hogy – miközben a MSZ EDDSZ minden létező nyilvános fórumon terjesztette a hosszú hétvégén is a másik két szervezettel aláírt közös nyilatkozatot, addig a kamara és a mentősök szakszervezete nem erősítette meg internetes oldalán, hogy ágazati kollektív szerződést szeretne kötni az egészségügyi államtitkársággal már egyeztetett kérdésekről.

A helyzet megértését a kívülállók számára nehezíti, hogy az egészségügyi és a szociális ágazat munkavállalói érdekképviseleteinek egy része kettős szerepben jelenik meg, mindkét területen érintett. Legyünk elégedettek? – teszi fel a kérdést az utóbbi hetekben a fekete ruhás nővér, Sándor Mária harcát elsőként támogató, a tiltakozások egyik központjaként megerősödő Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Kiss László is a közösségi oldalt használja véleménye terjesztésére, amikor így értékeli a Cser Ágnes vezette szakszervezet munkáját: "A most sokszor hangoztatott, bár lassan elkopó reprezentativitást eddig miért nem érvényesítette? Ha ez megtörténik, akkor ma nincs FESZ, nincs más az EDDSZ-ből kiszakadt vagy kiüldözött tagokból, szervezetekből álló „új” szakszervezet és nincs Őszintén az Egészségügyről akció-szövetség sem! Lennének viszont elégedettebb munkavállalók, működő érdekképviselet, valódi szociális párbeszéd!”

A péntekre „Becsapva és kisemmizve” jelszóval meghirdetett szociális demonstráció szervezése közben folytatódik. Az ágazat dolgozóinak nagy része úgy gondolja, sorsuk tisztességes rendezése helyett a kormány kiszúrta a szemüket pár ezer forinttal, amikor múlt pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetői a tavaly bevezetett bérpótlékok mellé bérkiegészítés címén 7,6 milliárd forint elosztását jelentették be.

Láthatóbb MSZP-t sürgetnek

Publikálás dátuma
2015.05.26. 07:02
A szocialista párttisztújító kongresszus 2014. július 21-én FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nem látszik az MSZP és ha ez így folytatódik, 2018-ra a parlamenti küszöb környékére süllyedhet a párt. Forrásaink szerint az utóbbi hetekben ezt több szocialista is megfogalmazta helyi, illetve országos pártösszejöveteleken. Akadtak, akik azt nehezményezték, hogy a budapesti alapszervezetek csaknem fele szinte nem is működik, a kistelepüléseken pedig alig vannak jelen. A politizáló párttagok állítólag megosztottak, vannak, akik elégedettek a jelenlegi vezetéssel, mások viszont váltanának.

Ha nem lesznek végre markáns üzenetei az MSZP-nek, nem húznak be ismét középre és elengedik az elégedetlenkedő párttagok kezét, 2018-ra öt-hat százalékra süllyedhetnek. Több szocialista szerint erre figyelmeztették az elmúlt hetekben egymást, illetve vezetőiket az MSZP-ért aggódók. Akadtak, akik azt vetítették előre, ha nem dolgoznak ki megfelelő stratégiát, amit az úgymond "mezei" párttagok magukénak éreznek és amivel visszaszerezhetik az elvesztett választóikat, rövidesen a DK is megelőzheti a szocialistákat.

Forrásaink szerint sokan elégedetlenek, mert nincsenek megfelelő szakpolitikusok, olyan programok, amelyek választékot kínálnak a Fidesz politikájával szemben. Lapunk úgy tudja, hogy a Deák Ferenc Kör ezt kívánja pótolni, ezért rendeznek konferenciákat, készítenek vitairatokat, az MSZP-ben viszont nem mindenki nézi jó szemmel a csoport tevékenységét, amelyet mások mellett Lendvai Ildikó és Szekeres Imre neve fémjelez. Mások nehezményezik, hogy a tavalyi országgyűlési, illetve európai parlamenti választás óta szinte semmiben nem mozdult előre a párt. A kistelepüléseken alig van jelen az MSZP, ezeken a helyeken a Jobbikban bíznak, mert Vona Gáborék kopogtatnak be a házakba, a szocialisták az apróbb falvakba el sem mennek. Budapesten, ahol hagyományosan erősnek számított a párt, az alapszervezetek majdnem fele állítólag inkább papíron létezik csak, a tagság lemorzsolódott, vagy "hadra" már nem fogható idős emberekből áll.

Szocialista politikusok lapunknak arról beszéltek, többen keserűen idézik, amit Paul Lendvai, az osztrák Der Standard publicistája korábban az ATV Egyenes Beszéd című műsorában mondott. Lendvai, aki szerint nincs baloldali, vagy liberális ellenzék közölte, az egész szocialista vezetést elküldené "korkedvezményes nyugdíjba", akkor talán valakikből, az egyetemistákból valahogyan kialakulna valami. A jelenlegi vezetést persze nem akarja mindenki leváltani. A fővárosi szocialisták a párttanács legutóbbi ülésén állítólag kiálltak Tóbiás József pártelnök-frakcióvezető, valamint a párt- és frakcióvezetés mellett.

Sokan esküsznek rá, hogy Tóbiás József alkalmas a posztra, megfelelően integratív személyiség, józan és higgadt politizálásra képes, de vele kapcsolatban megemlítik, hogy viszonylag ritka a nyilvános – úgymond akcionista – fellépése. Mások Mesterházy Attilát látnák ismét szívesen a képviselőcsoport élén, de sokan minden vezetőt lecserélnének. Talán Gőgös Zoltán elnökhelyettessel elégedettek a legtöbben.

Úgy tudjuk, az általános vélekedés szerint centrista szociáldemokrata pártra lenne szükség Magyarországon. Az MSZP-nek nem szabadna a korábbinál markánsabb baloldali programot hirdetni, mert azzal választókat veszíthet. Gyurcsány Ferencre a szocialisták ugyan haragszanak, amiért elhagyta a pártot és a Demokratikus Koalíció megalapításával alapszervezeteket szakított ketté, annak viszont nem feltétlenül örülnek, ha ismert szocialisták a másik baloldali pártot bírálják a nyilvánosság előtt. Ehelyett inkább akciókkal, az embereknek nyújtott segítséggel szeretnék a jelenleginél jobban elfogadtatni az MSZP-t.

Szószóló Program

Szószóló Programot indított a múlt héten a szocialista párt. A kezdeményező Lukács Zoltán alelnök szerint ennek keretében térítésmentesen kaphatnak majd korrepetálást, nyelvórákat a rászoruló gyerekek, de kínálnak ingyenes jogi tanácsadást és számtalan más szolgáltatást. Helyben a program szocialista aktivistái összegyűjtik majd a közösségek és magánszemélyek gondjait, ezeket az ügyeket aztán a szocialisták szakértői, illetve parlamenti képviselői igyekeznek megoldani. A cél, hogy a jövőben szolgáltató pártként működjön az MSZP.



Szerző

A kivándorlás aggasztó, a bevándorlás kevésbé

Publikálás dátuma
2015.05.26. 07:01

A kormányzati kommunikáció minden erejével azon van, hogy a bevándorlással tematizálja a közbeszédet, Orbán Viktor minden megszólalásában szóba hozza, hogy mennyire durva a helyzet, mekkora veszély fenyegeti az országot és a kontinenst. Anélkül, hogy elvitatnánk, a migráció az egyik legkomolyabb globális probléma, úgy tűnik, a magyarokat egyelőre nem érdekli annyira, amennyire a miniszterelnök szeretné. A Vasárnapi Hírek és a Publicus Intézet közös felméréséből az derült ki, hogy a hazai lakosságot nem az foglalkoztatja, hogy kik menekülnek Magyarországra, hanem hogy kik menekülnek el innen.

A felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka tartja problémának a kivándorlást, 23 százalék a bevándorlást. A válaszadók pártpreferenciáit nézve nem meglepő, hogy a bevándorlás témája leginkább a Fidesz-szavazóknak jött át, de még ha csak kevéssel, közülük is többen tartják égetőbb problémának a kivándorlást, mint a bevándorlást. A jobbikosok között nem sokkal kevesebben tekintenek nagy gondként a bevándorlásra, mint a fideszesek, viszont a kormánypártiakhoz képest jelentősen, 20 százalékkal többen gondolják problémának, hogy fogy a magyar Magyarországról.

A közvélemény-kutatás arra is rákérdezett, miért mennek el a magyarok. A válaszadók 36 százaléka politikai okokat említett, 62 pedig gazdaságiakat, azaz, hogy nem tudnak megélni a fizetésükből. Arra a kérdésre, hogy "az utóbbi 5-10 évben hány ember vándorolt ki külföldre vagy vállalt tartósan munkát külföldön az ön közvetlen környezetéből", az derült ki, hogy a megkérdezettek mellől átlagosan hat ember vándorolt ki külföldre, 8,3 pedig hosszabb időre ment el dolgozni. A kutatás szerint ezért tízből majdnem kilenc magyart érint valamilyen formában a kivándorlást.

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy a tavaly óta ismét megnőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya, elérve a 2011. évi értékeket. A kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja a Tárki legújabb felmérése szerint.

Egy bevándorlóról, aki magyar akart lenni

„Egyértelmű parancs a szolidaritás”- remélhetőleg a jelenlegi keresztény-konzervatív kormányzat vezetőihez is eljutott Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek minapi kijelentése a menekültkérdéssel kapcsolatban - írja eheti brüsszeli nyílt levelében Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő. Nemrég olvastam egy megrendítő portrét egy szomáliai fiúról, aki a háború elől menekült Európába és nyomasztó útja végén a bicskei menekültállomásig, majd a fóti gyermekközpontig jutott. Az elmúlt években megtanult magyarul, tanult Szent Istvánról, ’48-ról és ’56-ról, leérettségizett, önszorgalomból elkészítette az első szomáli-magyar szótárat, idővel magyar állampolgári esküt is tett. Magyar akart lenni. Magyarországon akart élni, dolgozni, tenni azért a közösségért, amelyik befogadta. „A béke a legszebb szó a világon, Magyarországon pedig béke van. Itthon vagyok!” – nyilatkozta az egyik napilapnak másfél évvel ezelőtt. Azóta a rendszer elengedte a kezét, álláshoz, boldogulási lehetőséghez tisztes erőfeszítései ellenére sem jutott. Úgy hallani, a sokezernyi magyar fiatalhoz hasonlóan ma már ő is Angliában él, de közösségi oldalán a borítóképe szívszorító módon még most is az esti Budapest fényeit hirdeti.

Szerző