Cameron engedett az EU-szkeptikusoknak

Félhivatalosan ugyan, de megkezdte az egyeztető tárgyalásokat az Európai Unióval David Cameron brit miniszterelnök a választási kampányában megígért referendum kapcsán. A konzervatív kormányfő vállalása szerint ugyanis 2017 végéig Nagy-Britanniában népszavazást tartanak a királyság uniós tagságáról.

Hétfőn este Cameron a vidéki miniszterelnöki rezidencián, Chequersben látta vendégül munkavacsorán Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. Amint arról előzetesen brit média értesülések alapján az MTI is beszámolt, Juncker vélhetően arra próbálta rávenni vendéglátóját, hogy London a bizonytalanság lerövidítése érdekében már jövőre rendezze meg a népszavazást.

Csakhogy Cameron előbb újra szeretné tárgyalni Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerét, el szeretné érni az uniós munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítását. Ez azonban nem ígérkezik sem rövid, sem könnyű feladatnak, mert a munkaerő szabad áramlása uniós alapelv.

Nem kis meglepetésre vasárnap az Ed Miliband helyére lépő új munkáspárti megbízott vezető, Harriet Harman közölte, hogy a Labour is megszavazza a referendumról szóló törvénytervezetet, ha azt a konzervatívok beterjesztik. Ez radikális változást jelent az ellenzéki párt álláspontjában, amely mindeddig ellenezte a népszavazást. Harman ugyanakkor jelezte, az Unióban való maradásért fognak kampányolni.

Brit sajtóértesülések szerint Cameron komoly engedményt tett a kormányzó Konzervatív Párt EU-szkeptikus jobbszárnyának, így a tartósan Nagy-Britanniában élő, becslések szerint 1,5 millió külföldi EU-állampolgár nem vehet majd részt a referendumon. Ezúttal, a skót függetlenségi referendumtól eltérően, nem szavazhatnak a 16 évesek, a korhatár a korábbi 18 év lesz.

Szerző
Frissítve: 2015.05.25. 21:42

Győzött, de megroppant a spanyol jobboldal

Átalakult a spanyolországi politikai színkép. Mindkét nagy párt, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzéki szocialista párt (PSOE) is nagyszámú szavazót veszített a 2011-es regionális és helyhatósági választásokhoz képest. A PP-nek hátat fordított ugyan két és félmillió szavazó, de továbbra is a legerősebb tömörülés maradt.

 A vasárnapi voksoláson érintett 13 autonóm tartomány közül kilencben nyert, de nem szerzett abszolút többséget, így hosszas koalíciós tárgyalások elé nézhet. A szocialisták több mint 700 ezer szavazatot veszítettek, második erőként végeztek, de csak két tartományban – Asturias és Extremadura - kormányozhatnak. Országosan a PP a voksok 26,9 százalékát kapta, az PSOE 25,8 százalékkal szorosan a nyomában jár. Meglepetésre a korábban csak Katalóniában aktív, középjobb, vállalkozásbarát kis párt, a Ciudadanos harmadik helyre jött fel, 6,49 százalékkal.

A Podemos erejét nehéz felmérni, mivel nem önállóan indult. A radikális baloldali tömörülés által támogatott választási szövetségek azonban nagy sikereket érek el. A Barcelona En Comú első helyen végzett a katalán fővárosban, megelőzve a Katalóniát kormányzó nacionalista CiU-t. Madridot húsz év után kénytelen lehet feladni a Néppárt, mivel csak egy mandátummal előzte meg az Ahora Madridot, amely a szocialistákal összefogva eléri az abszolút többséget. Manuela Carmena bírónő, az Ahora jelöltje lehet a főváros új polgármestere.

Mariano Rajoy kormányfő aktívan részt vett a PP kampányában, a néppártiak a javuló gazdasági eredményekkel érveltek, de hegemóniájuk megtört. Pedro Sánchez, a PSOE új vezetője első országos kampányát vívta, mérsékelt sikerrel, a választás kimenetele előrevetíti, hogy a Podemos a szocialistáktól vesz majd el szavazatokat a decemberben esedékes parlamenti voksoláson. Pablo Iglesias, a Podemos vezetője közölte: visszafordíthatatlan folyamatok indultak meg, s bebizonyosodott, hogy nem csak két párt létezik Spanyolországban.

Szerző

Atommal fenyeget az Iszlám Állam

Publikálás dátuma
2015.05.26. 07:31
Baal-Shamin Palmirai temploma. Már romok is veszélyben vannak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Egy éven belül atomfegyverhez juthat az Iszlám Állam. A terrorcsoport propaganda anyagait egy brit fogollyal íratja. A múlt héten elfoglalt világörökségi színhely, Palmüra mészárszékké vált, 400 embert gyilkoltak le a terroristák. A síita Hezbollah szent háborúra szólított a szunnita terrorcsoport megsemmisítése céljából.

Kevesebb, mint 12 hónap leforgása alatt az Iszlám Állam (IS) szunnita terrorcsoport atomfegyverre tehet szert, amivel „nevetségessé teheti” az Amerikai Egyesült Államok ellen a múltban elkövetett merényleteket, állítja a dzsihádisták propaganda lapja, a Dabiq. A cikket állítólag John Cantlie brit fogoly írta, akit több mint két éve a terroristák túsza. A fotóriportert rendszeresen az angol nyelvű propagandaanyagok megírására használják. Minderről a The Independent szombati on-line kiadása számolt be.

Fekete lobogó a romvároson

Csütörtökön foglalták el a terroristák a világörökség részét képező ókori szíriai romvárost, Palmürát, amelynek többszáz éves citadellájára ki is tűzték a szervezet fekete zászlaját. Vasárnap máris tömeges kivégzést rendeztek a kisvárosban.

Szíriai kormányforrások szerint 400 embert, köztük számos kisgyermeket végeztek ki azzal az ürüggyel, hogy együttműködtek Bassar el-Aszad kormányzatával és nem követték az Is parancsait.

A Londonban székelő emigráns szír szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának adatai szerint 217 áldozat van, közülük 150 katona, 67 civil, nők és gyermekek egyaránt, és foglyul ejtettek további 600 személyt.

A „Tökéletes vihar” című propaganda írás szerint az IS egy év alatt a legrobbanékonyabb iszlamista mozgalommá válhat, olyanná, amilyent még a modern világ nem látott. Kitér arra, hogy már hűségesküt tett az IS-nek a Boko Haram is, és számos kisebb közel-keleti illetve más afrikai és ázsiai csoportosulás, a cél pedig egy egységes, globális nemzetközi mozgalom létrehozása.

Megvalósításához adottak a feltételek, állítják a cikkben. Egy hipotézist állít fel a szerző, miszerint az IS-nek megvannak a szükséges milliárdjai és megkéri nagyhatalmú pakisztáni barátait, hogy szerezzenek be egy nukleáris robbanószerkezetet fegyverkereskedők révén, akik kapcsolatban állnak a régió korrupt hivatalnokaival.

Bár első olvasatra nagyon is megvalósíthatónak tűnik mindez, a cikk is

elismeri, hogy egyelőre túlzás ez a forgatókönyv, de hozzáteszi, hogy minden nyugati hírszerző szolgálat alapvetően ettől retteg, és ez ma már sokkal inkább megvalósíthatónak tűnik, mint egy évvel korábban.

Ha atombombát egyelőre nem is tud bevetni az Irak és Szíria egy részét megszállva tartó terrorcsoport, propaganda anyaguk szerint néhány ezer tonna ammónium-nitráthoz hozzájuthat és ez már elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államok ellen olyan támadást hajtson végre, amely nevetségessé tenné a múltban elkövetetteket.

A The Independent szakértői vélemények alapján összegezi, hogy jelenleg az IS nem képes még az atombomba megszerzésére, de tény, hogy az amúgy sem szűkös anyagi forrásai iszonyatosan kibővültek, amióta több olajmezőt elfoglalt Irakban és Szíriában egyaránt. Ugyanakkor csillagászati jövedelemre tesz szert a felbecsülhetetlen értékű archeológiai leleltek feketepiaci értékesítésével és illetékeket, adókat vet ki az elfoglalt területek civil lakosságára is.

A második legnagyobb brit bulvárlap, a Daily Mirror által megszólaltatott szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy egyre növekszik annak a veszélye is, hogy a „kalifátusból” a brit királyságba visszatérő szélsőségesek a szigetországban is vegyi fegyvert vessenek be. Miután az iraki kormányerők visszafoglalták Tikrit városát a helyszínen talált improvizált fegyverarzenált is megszerezték.

A raktáron lévő robbanóanyagok vizsgálata alapján kiderült, hogy az Iszlám Állam bombáinak egynegyede klórt tartalmaz, vagyis a klór a dzsihádisták kedvenc vegyi fegyvere. A brit szakértők szerint szükségessé vált Nagy-Britanniában is a klór kereskedelmének szigorúbb felügyelete. Míg Irakban ezt szigorúan ellenőrzik, addig például Nagy-Britanniában 90 tonna is megvásárolható egyszerre, engedély nélkül.

Nyilván, a hatóságok ellenőrzik a nagy mennyiségű klór és más, robbanószerkezetek alapanyagául használható anyagok kereskedelmi forgalmát, de ez a jövőben, az Iszlám Állam soraiban harcoló dszihádisták visszatérése után Európában sem lesz már elég.

Az utóbbi időben a nemzetközi katonai összefogás ellenére, látványosan megerősödött a terrorcsoport. Jelentős katonai sikereket ért el Irakban is, de mindenekelőtt Szíriába, mert az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció ódzkodik a szíriai beavatkozástól, attól tartva, hogy azzal Aszad pozícióit erősítenék.

Az Iszlám Állam pedig szép lassan Szíria több mint felét ellenőrzése alá vonta. A londoni emigráns csoport vezetője, Rami Abdurrahman szerint 93 ezer négyzetkilométert uralnak, Szíria területe 185 ezer négyzetkilométer. Az elfoglalt területeken található az olajtartalék többsége.

Szent egységre buzdította a síitákat a szunnita Iszlám Állam és más szunnita terrorcsoportok jelentette fenyegetés ellen vasárnap a Hezbollah libanoni síita milícia vezetője, Haszan Naszrallah. A Hezbollaht ugyancsak terrorszervezetként tartja számon a Nyugat. A csoportosulás a felhívással egyidőben első alkalommal elismerte hivatalosan is, hogy részt vesz a harcokban a szíriai kormányerők oldalán az ország egész területén nem csak a szír-libanoni határ védelmében, és azt is jelezte, hogy a jövőben növelni fogja jelenlétét.

Ismert és vélt nukleáris hatalmak
Deklarált atomhatalmak:
- Amerikai Egyesült Államok
-Oroszország
-Nagy-Britannia
-Kína-
Franciaország
Be nem ismerten atomhatalmak:
-Izrael
-Pakisztán
-India
-Észak-Korea
Lemondott nukleáris arzenáljáról:
-Dél-Afrikai Köztársaság: 1990-ben fejezte be atomfegyverkezési programját, amelyet 1974-ben kezdett el. 1990-ben a pretoriai kormányzat megsemmisítette teljes arzenálját - hat kész és egy félig kész nukleáris bombát. 
Atomálmokat dédelgető országok:
- Irán - nukleáris programjáról most folynak az egyeztetések
- Próbálkozott már Svédország, Irak, Argentína, Brazília, Egyiptom, Dél-Korea, Tajvan
Atomsorompó - egyezmény
Az atomhatalmak kötelezték magukat, hogy
- nem adnak át nukleáris fegyvereket az azzal nem rendelkező államoknak, akiknek az egyezmény megtiltja az ilyen fegyverek előállítását vagy megszerzését.
- garantálja a nukleáris technológiához való hozzáférés jogát békés célú atomenergia-szükségletük kielégítésére, feltéve, hogy atomiparukat alávetik a bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzésének.
- 190 ország csatlakozott az egyezményhez, India, Izrael és Pakisztán nem, Észak-Korea pedig 2003-ban felmondta a szerződést.



Szerző