Kihalás határán a világ legritkább delfinje

Publikálás dátuma
2015.05.26. 18:10
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Tizenöt éven belül kipusztulhat a világ legritkább és legkisebb delfinjeként ismert maui delfin, a hector delfin Új-Zéland partjainál honos egyik alfaja, amennyiben nem születnek megfelelő intézkedések a megmaradt állomány megóvása érdekében - állapította meg egy új kutatás.

A természetvédők szerint a súlyosan veszélyeztetett maui delfinek száma mára mindössze 43-47 egyedre csökkent és ezek között nagyjából tíz termékeny nőstény található.

A Nabu nevű német természetvédő szervezet szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek megóvják a delfineket a halászhálókba gabalyodástól és az állatok egész élőhelyén be kellene tiltani a halászatot.

A természetvédők a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) tudományos bizottságának San Diegó-i találkozóján ismertették az eredményeiket - adta hírül a BBC News.

Barbara Maas, a Nabu veszélyeztetett fajok védelmével foglalkozó részlegének vezetője rámutatott, hogy Új-Zélandnak muszáj változtatnia mostani hozzáállásán, amely a halászipar érdekeit helyezi előtérbe a biológiai sokféleség megőrzésével szemben és meg kell végre óvnia a delfinek élőhelyét egyebek közt a halászhálók és a kőolaj, valamint a földgáz-kitermelés okozta pusztítástól.

A szakember szerint amennyiben ez nem történik meg, akkor a maui delfin kihalása "nem lehetőség, csupán idő kérdése lesz". Az új-zélandi környezetvédelmi miniszter szóvivője szerint csak azután fognak nyilatkozni az ügyben, hogy egy tudományos bizottság júniusban benyújtja a témával kapcsolatos eredményeit és ajánlásait.

A maui delfinek száma az 1970-es éve óta csökken. A kutatók szerint az eresztőhálós és vonóhálós halászat jelenti a legnagyobb fenyegetést az állatokra nézve: évente nagyjából öt delfin esik ezek áldozatául. 2010-2011-ben a hector delfin alfajának nagyjából 59 példányát számolták össze.

Az új-zélandi kormány 2012-ben, majd 2013-ban is szigorította az eresztőháló használatára vonatkozó előírásokat, ám a környezetvédők szerint ezek az intézkedések nem érnek el elég messzire.

Az IWC tudományos bizottsága a maui delfinek teljes körű védelmére szólított fel az elmúlt évben. 

(http://www.bbc.com/news/science-environment-32872037)

Szerző

"Mákvirágok" Békés megyében

Publikálás dátuma
2015.05.20. 13:04
MTI Fotó: Rosta Tibor
Orosháza, 2015. május 20. Virágba borult a mákvetemény Orosháza határában. 

A mák virágját  két csészelevél borítja a bimbó kinyílása előtt. Virágzáskor a csészelevelek lehullanak. A pártát négy sziromlevél alkotja. A magház gubóterméssé fejlődik, amelyben sok apró mag található. A nemzetség több faját (pipacs, alpesi mák, keleti mák, izlandi mák) dísznövénynek ültetik, bár az utóbbi időkben sokat veszítettek népszerűségükből. Egyes változatokat kimondottan kertészeti célokra nemesítettek ki.

MTI Fotó: Rosta Tibor

MTI Fotó: Rosta Tibor

A kerti mák (Papaver somniferum) fontos élelmiszernövény: népszerű, mákkal ízesített ételek például a pozsonyi kifli és a mákos guba. Gubója alkaloidákat tartalmaz; magasabb alkaloida-tartalmú fajtái adják az ópiumgyártás alapanyagát. A népi gyógyászatban a mákolaj magas foszfortartalma elősegíti a kalcium felszívódását és a csontokba való beépülését.

forrás: wikipédia

Szerző

Szereti a madárdalt? Rossz hírem van

Publikálás dátuma
2015.05.14. 23:13
Fotó: Magyar Madártani Egyesület/Facebook
Drámai jelentés nyers változatát publikálta a The Guardian című brit napilap, miszerint minden harmadik európai madár veszélyeztetett.

A kontinens vadvilágáról és természetes élőhelyeiről készített eddigi legátfogóbb tanulmány, a State of Nature című jelentés szerint az európai vadgerle-populáció mérete 90 vagy még nagyobb százalékkal csökkent 1980 óta, és a faj hamarosan fenyegetettként kerülhet fel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára. A mezei pacsirták és a kerti sármányok (utóbbi énekesmadarat - illegálisan - vadásszák és fogyasztják Franciaországban) száma nagyjából felére csökkent.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által kiértékelt 804 természetes élőhely 77 százaléka bizonyult rossz állapotúnak, és mindössze 4 százalékuknál állapítottak meg fejlődést. A tanulmány 27 európai uniós ország által 2007 és 2012 között gyűjtött adatok felhasználásával készült. Az eredményeket később fogja hivatalosan nyilvánosságra hozni az Európai Bizottság - adta hírül a The Guardian internetes oldala.

A tanulmány szerint az intenzív mezőgazdasági termelés és a zöldterületek átalakítása jelentik a legnagyobb fenyegetést Európai növény- és állatvilágára. A vízi utak átalakítása, a természetes élőhelyek széttöredezése és az olyan emberi tevékenységek mint a fegyverrel, csapdával történő vagy illegális vadászat és a mérgezés ugyancsak súlyos fenyegetést jelentenek a madárállományra.

A mutatók szerint néhány fenyegetett populációnak - szakállas saskeselyű, túzok, daru - sikerült regenerálódnia, ami az Európai Unió madárvédelmi irányelvéhez kötődő projekteknek köszönhető. Az Európai Bizottság ugyanakkor most épp ennek, valamint az élőhelyvédelmi irányelvnek a felülvizsgálatára készül.

Az alpesi régiót - Ausztria, Olaszország, Svájc, Franciaország - viszonylag jól megóvott területként, míg a Norvégia, Finnország és a balti országok alkotta északi félgömbi régiót, valamint a Nagy-Britannia, Nyugat-Franciaország, Dánia és a Benelux államok alkotta atlanti régiót a biológiai sokféleségre nézve veszélyes területekként azonosította a tanulmány. Az atlanti, északi félgömbi és sztyepp régióban - Dél-Moldova, Ukrajna, Oroszország és Nyugat-Kazahsztán - egyetlen erdő sem bizonyult megfelelően gondozottnak. A jelentés az európai erdők 80 százalékát ítélte kedvezőtlennek.

Az Európai Uniónak hat biodiverzitásra vonatkozó célkitűzése van 2020-ig. Ezek kiterjednek az erre vonatkozó törvények betartására, az ökoszisztémák védelmére, a mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás fenntarthatóságára, a betelepülő fajok ellenőrzésére és a globális biológiai sokféleség megőrzésére.

Szerző