Irreális madridi döntés

Publikálás dátuma
2015.05.27. 07:53
A Real elnöke nem adott meggyőző magyarázatot Ancelotti kirúgására FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DENIS DOYLE
Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke az előző években már több kétségbe vonható döntést hozott, Carlo Ancelotti hétfő esti kirúgása azonban minden korábbinál megkérdőjelezhetőbb. Szinte senki sem ért egyet vele, ráadásul nehéz lesz Ancelottihoz hasonló képességű trénert találni.

A játékosok azt szerették volna, hogy maradjon a tréner, s a madridi média felmérései szerint a szurkolók is a maradását szorgalmazták volna: médiumtól függően 59-60 százalék szerette volna a következő szezonban is a sikeredzőt a királyi gárda kispadján látni.

Pérez azzal érvelt, hogy a Realnál minden évben trófeát kell nyerni. Kétségtelen tény, hogy ez idén nem sikerült. Ennek azonban több összetevője van. Egyrészt példátlan sérüléshullám sújtotta idén Ronaldóékat. A Real kulcsjátékosa, Modric például szinte alig állhatott a csapat rendelkezésére.

De egy ideig a maródiak listáján volt Benzema, James Rodríguez, sőt Ronaldo is. Másrészt a Real játékosai számára nagyon sokáig tartott az előző szezon a tavalyi Bajnokok Ligája, majd a labdarúgó-világbajnokság miatt. Tavaly év végén sem pihenhettek Iker Casillasék az általuk végül simán megnyert klubvilágbajnokság miatt.

A 2014-es esztendőt aranyévként írhatják a blancók történelemkönyvébe a bajnoki diadal, a BL-győzelem, valamint a klub vb megnyerése miatt, s az is valahol természetes, hogy a sikerek hatására kicsit leült a gárda. Amikor pedig már kezdett volna magára találni, jöttek a sérülések.

Nem az edző hibája, hogy a sérülteket nem igazán tudták pótolni. S ebben Péreznek is megvan a maga felelőssége. Erőteljesen kétségbe vonható ugyanis átigazolási politikája, nevezetesen az, hogy minden évben csillagászati összegért igazol valakit, aki aztán nem feltétlenül váltja be a hozzá fűzött reményeket, gondolunk itt elsősorban a majdnem 100 millió euróért vásárolt Gareth Bale-re. Gyakran az elhamarkodottság jellemzi az átigazolásokat.

Tavaly nyáron megvették a vb-n a Costa Rica-i válogatottban remek teljesítményt nyújtó Keylor Navast, aki később az egész szezonban hatszor kapott lehetőséget. Télen pedig a védekező középpályára – Modric helyetteseként – Lucas Silvát hozták a spanyol fővárosba. A brazil utánpótlás válogatott mindössze nyolc meccsen kapott szerepet, általában néhány percre. Joggal kérdezgethetik a szurkolók: ha az említettek nem játszanak, akkor miért igazolták le őket?

Pérez nemcsak azt felejtette el, hogy Ancelotti hány trófeát hozott tavaly Madridba, a tavalyi 22 fordulós győzelmi sorozat is a múlt ködébe veszett. Igaz, elnöksége összesen 12 évének példája megmutatta: Péreznek nem tartozik nagy erényei közé a türelem.

Az említettek mellett azért tarthatjuk súlyos hibának Ancelotti menesztését, mert nincs olyan edző a piacon, akire azt mondhatnánk: ő aztán tényleg garancia a sikerre, s jobb Ancelottinál. Rendkívül nehéz lesz pótolni az olasz szakembert, akinek menedzsere azt állította, 99 százalék, hogy Rafa Benitez érkezik Nápolyból Madridba, s az ő érkezését jelentik majd be a jövő héten.

Ha ez tényleg így lesz, azzal Pérez teljesen magára haragítja a szurkolókat. A spanyol tréner ugyanis nem túl népszerű, csapatait vaskézzel irányítja, ehhez képest annyira azért nem sikeres. Utolsó címét 2013-ban szerezte, amikor a Chelsea-val elhódította az Európa Ligát.

Éles bírálatokat váltott ki Pérez döntése elődje, Ramón Calderón részéről. Különösnek nevezte a Real volt elnöke a jelenlegi klubvezető húzását. Ugyanakkor a talkSPORT-nak adott interjújában azt is hozzátette, már megszokhatták Péreztől, hogy meghökkentő döntéseket hoz. „Amikor megkérdezték tőle a sajtóértekezleten, mégis mi volt az indok, teljesen világos választ adott: „Nem tudom” – mondta nem kis iróniával Calderón.

Szerző

Milliárdos kártérítés jár a kisegyházaknak

Lejárt Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) szeptemberi elmarasztaló ítéletében megszabott hathónapos határidő, a felek nem egyeztek meg, így akár több milliárd forint kártérítést kell kifizessen a magyar állam, mert a 2011-ben elfogadott egyháztörvény jogsértően fosztott meg jogi státuszától több egyházat. 

A kabinet nem jutott egyezségre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt 9 hitközséggel a határidőn belül, így a kártérítés mértékét az EJEB fogja meghatározni, és annak kifizetését nem tagadhatja meg a magyar állam - közölték a jogvédők. A TASZ ráadásul emlékeztetett arra is, hogy a kártérítéssel nem lehet orvosolni a jogsértést: "ahhoz az egyháztörvényt és az alaptörvényt is meg kellene változtatni".

Megírtuk: a kisegyházakat képviselő jogvédők tavaly tavasszal terjesztették az ügyet a strasbourgi testület elé, miután két éve már az Alkotmánybíróság is jogszerűtlennek minősítette az egyházügyi törvényt, mely több kisebb hazai egyházat önkényesen megfosztott jogállásától. Erre reagálva a törvény érdemi megváltoztatása helyett a kormány átírta az alaptörvényt. Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben a VS.hu-nak ugyan megerősítette, hogy dolgoznak egy új egyházi törvény koncepcióján, mert a jelenlegi jogszabály további módosítása nem jelentene megoldást a problémákra, Soltész Miklós KDNP-s egyházi államtitkár azonban idén januárban a Magyar Hírlapnak azt mondta, a történelmi egyházak szerint nincs szükség új törvényre. Úgy vélte, elegendő lenne a jelenlegit a bíróság kifogásait figyelembe véve átalakítani, de erről a felekezetekkel is egyeztetni kell. Soltész az strasbourgi ítéletről kijelentette, az bele illett a hazánk elleni döntések sorozatába, ráadásul lapunk több jogsértően státuszától megfosztott kisegyháztól is úgy értesült: a kabinet semmiféle hajlandóságot nem mutatott a megegyezésre.

Szerző

Milliárdos kártérítés jár a kisegyházaknak

Lejárt Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) szeptemberi elmarasztaló ítéletében megszabott hathónapos határidő, a felek nem egyeztek meg, így akár több milliárd forint kártérítést kell kifizessen a magyar állam, mert a 2011-ben elfogadott egyháztörvény jogsértően fosztott meg jogi státuszától több egyházat. 

A kabinet nem jutott egyezségre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt 9 hitközséggel a határidőn belül, így a kártérítés mértékét az EJEB fogja meghatározni, és annak kifizetését nem tagadhatja meg a magyar állam - közölték a jogvédők. A TASZ ráadásul emlékeztetett arra is, hogy a kártérítéssel nem lehet orvosolni a jogsértést: "ahhoz az egyháztörvényt és az alaptörvényt is meg kellene változtatni".

Megírtuk: a kisegyházakat képviselő jogvédők tavaly tavasszal terjesztették az ügyet a strasbourgi testület elé, miután két éve már az Alkotmánybíróság is jogszerűtlennek minősítette az egyházügyi törvényt, mely több kisebb hazai egyházat önkényesen megfosztott jogállásától. Erre reagálva a törvény érdemi megváltoztatása helyett a kormány átírta az alaptörvényt. Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben a VS.hu-nak ugyan megerősítette, hogy dolgoznak egy új egyházi törvény koncepcióján, mert a jelenlegi jogszabály további módosítása nem jelentene megoldást a problémákra, Soltész Miklós KDNP-s egyházi államtitkár azonban idén januárban a Magyar Hírlapnak azt mondta, a történelmi egyházak szerint nincs szükség új törvényre. Úgy vélte, elegendő lenne a jelenlegit a bíróság kifogásait figyelembe véve átalakítani, de erről a felekezetekkel is egyeztetni kell. Soltész az strasbourgi ítéletről kijelentette, az bele illett a hazánk elleni döntések sorozatába, ráadásul lapunk több jogsértően státuszától megfosztott kisegyháztól is úgy értesült: a kabinet semmiféle hajlandóságot nem mutatott a megegyezésre.

Szerző