Athén: áttörés a tárgyalásokon?

Hosszú idő után előrelépés tapasztalható a hitelezők és a görög kormány illetékesei közötti tárgyalásokon. Athén olyan intézkedésekre tett javaslatot, amelyek az általa „Brüsszeli Csoportnak” nevezett hitelezők számára is elfogadhatóak lehetnek.

Tegnap technikai szinten folytatódtak a tárgyalások a hitelezők és Görögország között. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztetett arra, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hozzájárulása nélkül nem lát esélyt a megállapodásra.

Németország lát előrelépést a tárgyalásokon, s az euróövezet illetékesei részéről csütörtökön várható állásfoglalás a kérdésről. Athén mindenesetre az általa javasolt reformok közül egyet visszavont: felmerült a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének esélye, ám a görög pénzügyminisztérium közbelépésére ezt levették a listáról. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter ugyanakkor előállt egy új javaslattal.

Bejelentette, hogy az illegálisan külföldre menekített pénzekre 15 százalékos adót vetnének ki, s aki hajlandó befizetni ezt az összeget, az mentesülne az eljárás alól. A belföldi illegális bankszámlákat 30 százalékos adóteherrel sújtanák. Szintén új felvetés Varufakisz részéről, hogy a bankkártyával való pénzfelvételt is megadóztatnák. Adót kellene fizetniük a jövőben azoknak az autótulajdonosoknak is, akik környezetvédelmi szempontból kifogástalan gépkocsival rendelkeznek. Nekik eddig nem kellett pénzt fizetniük az államkasszába.

A kormányzat egyre elkeseredettebb intézkedéseket próbál hozni azért, hogy feltöltse az államkasszát. Felszólították a közszolgálati intézményeket arra, hogy tartalékaikat utalják át a jegybank számára. Több mint ezer intézményről van szó, köztük múzeumokról, turista látványosságokról – közölte az állami rádió.

Gabriel Szakellaridisz kormányszóvivő előzőleg azt közölte, Athén teljesíti a hitelezőkkel szembeni kötelezettségeit, s kifizeti az újabb esedékes hitelrészleteket. Előzőleg Nikosz Vucisz belügyminiszter a kormány más illetékesei mellett úgy foglalt állást, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak, az IMF-nek kifizetendő következő részletet nem tudják átutalni, mert a kabinet számára fontosabb a bérek kiegyenlítése.

Athénnak június folyamán 1,55 milliárd eurót kellene visszafizetnie az IMF-nek, ebből 300 millió június 5-én válik esedékessé. „Világosan akarok fogalmazni: nem fizetünk, mert nincs ennyi pénzünk” – jelentette ki Vucisz vasárnap. A tárcavezető az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök által vezetett kormánypárt, a Sziriza balszárnyához tartozik.

Előzőleg a Sziriza központi bizottsága hivatalosan elutasította a balszárny javaslatát, amely szerint állítsák le a hitelek visszafizetését. Ehelyett egy nyilatkozatot fogadott el a grémium, amely szerint „tűzzel játszik” az, aki bel- és külföldön azt hiszi, hogy meg lehet alázni Görögországot. A dokumentum szerint a kormány nem ír alá új memorandumot, azaz hitelmegállapodást.

Ugyanakkor Ciprasz egyre nehezebb helyzetét mutatja, hogy a központi bizottság csak viszonylag kis többséggel utasította el a balszárny javaslatát: 95-en voksoltak ellene, 75-en ellene úgy, hogy 30-an nem vettek részt a szavazáson. Ha sikerül megegyezni a hitelezőkkel, akkor is új erőpróba vár Cipraszra, hiszen a parlamentnek is szavaznia kell egy esetleges megegyezésről.

Az Európai Stabilitási Mechanizmus német elnöke, Klaus Regling úgy vélte, Athén nagy hibát követne el azzal, ha nem fizetne az IMF-nek. „Ez ránk és más hitelezőkre is hatással lenne” – emlékeztetett. A Bild napilapban utalt arra, hogy jelentősen fogy a görögök ideje. „Ezért dolgozunk éjt nappallá téve egy megállapodáson” – közölte. Hangsúlyozta, hogy az uniós pénzügyi védőernyőnek köszönhetően a görögök további támogatáshoz juthatnának, ehhez azonban elengedhetetlen a hitelezőkkel való megegyezés.