Milliárdos megatervek

1900-ban a világ lakosságának még csupán 10 százaléka élt városokban, 2008-ban már az emberiség fele, 2050-re pedig várhatóan háromnegyede lesz városlakó. A megapoliszok megállíthatatlanul növekednek. Nem véletlen, hogy a következő években több nagyvárosban megaberuházások kezdődnek, vagy fejeződnek be.

Óriás hidak, víz alatti alagutak, mesterséges szigetek: milliárdos beruházásokba kezd több nagyváros a következő években. A globális építkezési láz mozgatórugója a nagyvárosok megállíthatatlannak látszó növekedése. 1900-ban még a világ lakosságának csupán 10 százaléka élt városokban, 2008-ban már az emberiség fele, 2050-re pedig várhatóan háromnegyede lesz városlakó.

Az ENSZ becslései szerint a városlakók jelentős része a jövőben a tízmillió feletti lélekszámú városokban fog élni. Csak Ázsiában a városba vándorlók száma a következő években elérheti a félmilliárdot. Éppen ezért a megavárosoknak hatalmas beruházásokra van szükségük, hogy lépést tudjanak tartani a gyors növekedéssel. Annál is inkább, mert a lakosság igényeihez képest sok helyütt már most elégtelen a tömegközlekedés, a lakás, a vízszolgáltatás, a szemétszállítás.

Azok a légi utasok, akik a Hongkong melletti Chek Lap Kok repülőtérről indulnak és egy nagy ívben szállnak fel a tengerpart mentén, már láthatják a nagy hongkongi összekötő útnak az első nyomait. Ez a tíz kilométer hosszú vonal a tengeren át köti össze a kínai-hongkongi határt a repülőtér felett.

Az elegáns híd építése már most is lenyűgöző, pedig csak része egy még nagyobb projektnek: 2016 végéig egész sor alagút, híd, út és vasút épül, amely mind Hongkongot, a kínai Riviérának nevezett Zhuhait és Makaót köti majd össze a tenger felett. Az összesen 50 kilométer hosszú hálózat összköltségét 17 milliárd dollárra becsülik.

Hongkong magát „Ázsia világvárosának” nevezi, de ami a csillagászati összegű beruházásokat illeti, nem tekintheti magát különleges helyzetben lévőnek. A German Trade and Invest (GTAI) német külkereskedelmi promóciós cég előrejelzése szerint a következő években ezer milliárd körüli összeg folyik be a világ más hasonló megaterveibe. És ebben csak az a 33 nagyváros szerepel, amelyben német cégek érdekeltek – írta a Die Welt.

Ilyen például a 15 milliós Isztambul, amely a következő években átfogó beruházást tervez a közlekedési infrastruktúrában. A török óriásvárosban jelenleg 141 kilométeres villamoshálózat működik, ezt most 776 kilométerre akarják növelni, hogy enyhítsék az Isztambulban állandósult közlekedési dugókat.

Az építés alatt álló harmadik Boszporusz-híd, valamint egy új, háromszintes víz alatti alagút, amelyek költsége 3,5 milliárd dollár, 2020-ig kapcsolódni fog az ország ázsiai területének vasúthálózatához. Közben a város mellett épül Isztambul gigantikus harmadik repülőtere – 12 milliárd dollárért.

Szüntelenül növekvő város Párizs, ahol 2030-ig 25 milliárd eurót áldoznának az új, vezető nélküli metrókra, amelyek jobban összekötnék a terjeszkedő külterületeket a belvárossal.

A listavezető megaterv mindazonáltal Azerbajdzsánban készül: Bakutól délre a Kaszpi-tengeren új várost telepítenek 41 mesterséges szigetre. A látványos elképzelés szerint 2035-ben egymillióan élnek majd itt. A városalapítás büdzséje 100 milliárd dollár, amelyet jelenleg kizárólag magáncégek finanszíroznak. A helyi viszonyok ismeretében ez már önmagában figyelemre méltó…

A projekt Dubaj hasonló terveire emlékeztet, nem véletlenül. Azerbajdzsán is az olajnak és a földgáznak köszönheti gazdagságát. Éppen ezért 50 milliárdot fektetett be a közép-ázsiai állam új földgázkutakba és vezetékekbe, a Kaszpi-tenger és Európa közötti jövőbeli gázszállítások érdekében.