Előfizetés

Obama "egyre agresszívabbnak" nevezte Moszkvát

Barack Obama amerikai elnök elítélte Oroszország és a kelet-ukrajnai szakadárok magatartását, "egyre agresszívabbnak" nevezve azt, amikor kedden a washingtoni Fehér Házban fogadta Jens Stoltenberget, a NATO főtitkárát.

Az elnök az Iszlám Állam (IÁ) elleni fellépésről is beszélt. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok szorosan együttműködik a NATO-beli szövetségeseivel a más országokkal való összefogásban a dzsihadista szervezet elleni harcban. Obama rámutatott, hogy az észak-atlanti szövetség mind a 28 tagállama tagja az iraki kormányt az IÁ fegyvereseivel szemben támogató koalíciónak.

A választás megosztotta a lengyeleket

Az elnökválasztáson leadott szavazatok megosztották Lengyelországot, nagyon fontos lesz az új államfő és a kormány közötti együttműködés – mondta Ewa Kopacz lengyel kormányfő kedd délutáni sajtóértekezletén azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjét, Andrzej Dudát választották meg Lengyelország új elnökévé.

A jobbközép Polgári Platform (PO) és az agrár Lengyel Parasztpárt (PSL) alkotta kormánykoalíció élén álló Kopacz elmondta: kormányára az őszi parlamenti választások előtt nagyon nehéz munka vár. „Nap mint nap következetesen fogunk mindazok szavazataiért küzdeni, akik nem szánták rá magukat arra, hogy jelöltünkre szavazzanak” – mondta a PO jelöltjének,  Bronislaw Komorowskinak a választási vereségére utalva. Kopacz bejelentette: a PO június közepén kongresszust tart, melyen bemutatja választási programját.

Szintén kongresszust készül összehívni a PiS, mégpedig július elejére - ezt hétfőn jelezte a fő ellenzéki tömörülés, bejelentve Jaroslaw Kaczynski pártelnök kormányfői jelöltségét is. Kedd délelőtt Radoslaw Sikorski házelnök -  aki szeptemberig a PO kormányában külügyminszteri posztot töltött be -  Duda megválasztásához gratulált. Komorowski elnökségét úgy értékelte: a leköszönő államfő „jól szolgálja Lengyelországot”. Dudának pedig – némi iróniával - a kampány alatt tett ígéretek teljesítését kívánta. „Egyedülálló lehetősége lesz, hogy például  a jövő évi varsói NATO-csúcs házigazdájaként  a lengyel érdekeket és saját vezető szerepét érvényesítse” – mondta a házelnök. Emlékeztetett: a csúcs megrendezése Bronislaw Komorowski és a PO-kormány érdeme. Sikorski ezzel vélhetően arra is utalt, hogy Duda egykori elődjével és párttársával, a 2007 és 2010 közötti államfővel, Lech Kaczynskivel éles vitát folytatott az akkori kormányfő, Donald Tusk arról, kinek a tiszte Lengyelországot képviselni a magas rangú nemzetközi találkozókon. 

Sikorski kifejtette: az új államfő  feladata Lengyelország nemzetközi pozíciójának erősítése lesz. Mint megjegyezte, Komorowski is erre törekedett. A házelnök úgy vélte, Dudának az egész társadalmat, „nemcsak saját tömörülését” kell képviselnie. Andrzej Duda megválasztása után megerősítette: az összes lengyel elnöke kíván lenni, a PO és a PiS tábora közötti törésvonal mentén megosztott társadalomban a nemzeti egység visszaállítására fog törekedni.

Andrzej Duda 43 éves jogász, aki a múlt évtized végén államtitkár-helyettesi posztot töltött be Lech Kaczynski elnöki hivatalában, majd 2011-től parlamenti, 2014-től pedig európai parlamenti képviselő volt, a szavazatok 51,55 százalékával győzött az elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulójában. A megválasztott elnök augusztus 6-án teszi le a hivatali esküt a lengyel parlamentben.

A kínaiak tudják, hogy szokjunk le a dohányzásról

Publikálás dátuma
2015.05.26. 18:16
Illusztráció: Thinkstock
A dohánytermékek adójának megemelésével, az Egészségügyi Világszervezetet segítségül hívva és minden korábbinál szigorúbb szabályok bevezetésével próbálják meg visszaszorítani a dohányzást Kínában, ahol a lakosság csaknem egyharmada cigarettázik.

A kelet-ázsiai országban a áprilisban 5-ről 11 százalékra emelték a dohány nagykereskedelmi forgalmára kivetett adót, amelyre az elmúlt hat évben - az adó bevezetése óta - nem volt példa, ráadásként pedig a kereskedőknek minden értékesített cigaretta után 0,005 jüant, átszámolva két forintot kell fizetniük az államkasszába. Korábban a dohánytermékek reklámját tiltotta be a parlament, kitiltva őket a közmédiából, a közösségi terekről, közösségi közlekedési eszközökről és kültéri plakátokról. 

Egy törvénytervezet a jövőben a beltéri dohányzásnak is véget vetne, s a kültéri dohányzás lehetőségét is limitálná, a cigarettareklámokat pedig végleg betiltaná. Az elmúlt évek legkomolyabb dohányzás elleni kampányához az Egészségügyi Világszervezet is támogatását adta, a szervezet többek között elrettentő szándékú szemléltető plakátokkal segíti a kezdeményezést.

Annak sikerét ugyanakkor sokan megkérdőjelezik, mondván az elmúlt években számos alkalommal próbálkoztak már a dohányzás visszaszorításával, mindezidáig ugyanakkor kevés eredményt sikerült felmutatni. A kampány elleni lobbi igen erős, amelynek egyik oka, hogy az iparágból származó bevételek a kínai becslések szerint az állami bevétel 6 százalékát teszik ki. A több mint háromszázmillió aktív dohányosra építő ipar emellett húszmillió főnek biztosít munkahelyet. 

A korábban bevezetett tilalmak betartatása is várat magára: a kórházakban, liftekben, éttermekben, sőt a tiltó táblák alatt dohányzók látványa a mai napig mindennapos, a vétségért kirótt büntetés pedig nagyjából két doboz cigaretta árának felel meg. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente több mint egymillió ember halálát okozzák a dohányzással kapcsolatos betegségek, de a káros szenvedély jelentős mértékben hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához is, amelyek az összes haláleset nyolcvan, az egészségügyi rendszer kiadásainak hetven százalékáért felelősek.