Domokos László szerdán az Országgyűlésben a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában úgy értékelt: a 2014-es és a 2015-ös első négyhavi adatok egyértelműen mutatják, hogy a magyar gazdaság túljutott a válságon, és egy olyan növekedési pályára állt, amelyet egyaránt jellemez a dinamikus gazdasági növekedés és a gazdasági egyensúly javulása.
A számvevőszék elnöke jelezte: az online pénztárgépek, illetve a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer bevezetése jól szolgálja a gazdaság kifehérítését, és adóbevételeket növelő hatásuk több éven keresztül is jelentkezik. Domokos László véleménye szerint teljesül az államháztartási hiány mértékét korlátozó előírás, illetve az államadósság-mutató jövő év végére az alaptörvénnyel összhangban csökken.
Ismertetése szerint a törvényjavaslat szerint az államadósság növekedési üteme 3,3 százalék lesz, ami meghaladja a stabilitási törvény 2015. január 1. óta hatályos adósságképlete alapján számított 0,35 százalékot. Rámutatott, a törvényi előírással ellentétes helyzet megszüntetése érdekében a kormány törvénymódosítást kezdeményezett, az adósságképlet alkalmazásához további feltételeket kötne. Ezek a feltételek - hogy mind az infláció, mind a gazdasági növekedés üteme haladja meg a 3 százalékot - 2016-ban várhatóan nem teljesülnek - jelezte. Úgy összegzett: a törvénymódosítás hatálybalépését követően az adósságképlet szerinti korlát nem lesz akadálya annak, hogy a jövő évi költségvetést az Országgyűlés az államadósság tervezett növekedése mellett elfogadja.
Az ÁSZ elnöke közölte: ellenőrzésük a bevételi főösszeg 89,7 százalékára és a kiadási főösszeg 83,6 százalékára terjedt ki; minősítésük alapján a költségvetés ellenőrzött kiadási előirányzatainak 96,6 százaléka, az ellenőrzött bevételi előirányzatok 89,55 százaléka megalapozott.
Domokos László véleménye szerint a büdzsé megalapozottsága - az idei törvényhez képest - korábbi benyújtása ellenére összességében javult. Ez elsősorban az adórendszer stabilizálódásnak köszönhető: 2016-ban nem vezetnek be új adókat, a gazdaság kifehérítésére bevezetett intézkedések pedig 2014 végén és 2015 első négy hónapjában is hozták a tervezett bevételeket - tette hozzá.
Mint mondta, az ÁSZ az adóbevételek 84,4 százalékát minősítette megalapozottnak szemben a 2015-ös előirányzattal, amikor ez a szám 51,3 százalék volt. Szerinte az adók beszedésének kockázatát csökkenti, hogy a konvergenciaprogram szerint az adóbevételeknek a GDP-hez viszonyított aránya 2016-ban 21,1 százalékra mérséklődik, szemben a korábbi években kialakult 24,2-25,7 százalékos szinttel.
Az elnök közölte, a személyijövedelemadó-bevétel 2016-ra tervezett összege teljesíthető, részben megalapozottnak minősítették az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisadózók tételes adójának és a jövedéki adónak az előirányzatát. Jelezte, megítélésük szerint a jövedéki adónál túlteljesülés valószínűsíthető, és egyedül a kisvállalati adó bevételét minősítették nem megalapozottnak.
A kiadási előirányzatokról szólva azt mondta, az ellenőrzött előirányzatok 98,5 százaléka megalapozott, elsősorban az jelent kockázatot, hogy az úgynevezett felülről nyitott, azaz évközben túlléphető kiadási előirányzatok együttes összege eléri a kiadási főösszeg 53,3 százalékát. Ezen belül a külön szabályozás nélkül túlléphető előirányzatok összege eléri a kiadási főösszeg 38,1 százalékát - mondta.
Domokos László szavai szerint kockázatot jelent, hogy a gyógyító-megelőző ellátás szakintézeteinek és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak a tervezett kiadásai csak megfelelő strukturális intézkedések meghozatala esetén biztosítják a feladatok zavartalan ellátását. Ezek az intézkedések azonban még nem zárultak le - fűzte hozzá. Kijelentette: a számvevőszék megítélése szerint a pénzügyi krízisen túljutott ország jelentős fejlesztéseket is előirányzó költségvetésében nem lehetnek olyan feszültségpontok, amelyek oda vezetnek, hogy egyes költségvetési intézmények tartósan, visszatérő jelleggel, jogsértő módon nem képesek beszállítóik elismert követeléseit határidőre teljesíteni.
Domokos László beszélt arról is, hogy a Költségvetési Tanács véleményezi a kormányzati makrogazdasági prognózis hitelességét, ezt az ÁSZ elemzés elkészítésével támogatja. Az elemzés szerinte jól illusztrálja, hogy - szemben az Európai Bizottság véleményével - a számvevőszéknél és a Magyar Nemzeti Banknál is jelentős kapacitások állnak rendelkezésre a költségvetési törvényjavaslat, és annak makrogazdasági megalapozottsága értékelésére, azaz a Költségvetési Tanács döntéshozatalának támogatására.