II. Erzsébet: lesz EU-népszavazás

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:34
II. Erzsébet és Fülöp herceg a királyi galérián át vonult be a Lordok Házába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
II. Erzsébet trónbeszédével hivatalosan is megkezdődött tegnap az új parlamenti szezon Londonban. A királynő a Lordok Házában, a két ház honatyái előtt olvasta fel a beszédet, amely nem más, mint a brit kormány programja a következő öt évre. Európa ezúttal a szokásosnál is jobban odafigyelt: húsz év óta először újra egyszínű tory kormány alakult Nagy-Britanniában, s David Cameron miniszterelnök a trónbeszédben erősítette meg formálisan, hogy „igen-nem” népszavazást tartanak a brit EU-tagságról.

A tory kabinet szűkös, mindössze 12 mandátumos többsége elegendő arra, hogy az alsóházban biztosan megszavazzák a kormányprogramot, így már fel sem merült a királynő távolmaradása. II. Erzsébet, aki hivatali ideje alatt csupán kétszer nem vett részt személyesen a parlamenti nyitóülésen, ezúttal is érzelemmentesen, gyenge, de határozott hangon olvasta fel a Cameron és miniszterei által elkészített, mintegy tíz perces trónbeszédet.

Ugyancsak a hagyományoknak megfelelően ismertette idei – már meglehetősen visszafogott – utazási terveit is: jövő hónapban Németországot, majd novemberben Máltát keresi fel, s a hivatalos állami látogatásra érkező kínai elnököt fogadja októberben a Buckingham Palotában.

Őfelsége kabinetje a trónbeszédben is leszögezte, „egy nemzet” nevében kívánnak kormányozni. Cameron előzetesen úgy fogalmazott, az új kormány egyetlen percet sem akar késlekedni, mielőbb hozzákezd a választási programjában foglaltak megvalósításához. A „dolgozó emberek” érdekeit szem előtt tartó trónbeszéd, ahogy a toryk jellemezték, 29 jövendő törvény elfogadását helyezte kilátásba. A királynő által felolvasott program 30 millió embernek ígér adókedvezményeket.

A toryk elkötelezték magukat, hogy a következő öt évben, 2020-ig nem emelik sem a jövedelemadót, sem az áfát. A minimális órabérért dolgozók nem fizetnek jövedelemadót. A Cameron-kormány 3 millió gyakornoki helyet ígér a fiataloknak, kibővíti az ingyenes óvodai ellátást.

A jóléti ellátásból ugyanakkor 12 milliárd fontot faragnak le, nem utolsósorban annak révén, hogy az első négy évre megvonják a külföldi munkavállalók szociális ellátását. Megnyirbálják a szakszervezeti jogosítványokat. Valamelyest szélesítik a skót és walesi helyi kormányzat önállóságát, de az angol törvényhozóknak is nagyobb beleszólást ígérnek a csak Angliát érintő kérdésekben.

Visszakozott a tory kabinet a Munkáspárt által elfogadott emberi jogi törvény eltörlésétől, II. Erzsébet egyelőre csak konzultációkat ígért e kérdésben. Az európai emberi jogi bíróság illetékességét megkérdőjelező új emberi jogi szabályozást a tory honatyák körében is vitatják, a kormányoldalról ellenzékbe kényszerült liberális demokraták pedig élesen bírálják.

A konzervatívok választási győzelmével már egyértelművé vált, lesz brit referendum az EU-tagságról, Cameron nem tehet mást, teljesítenie kell választási ígéretét. Ma terjesztik be a parlament elé az EU-népszavazási törvényt, amelyből kiderülhet, pontosan milyen kérdést fognak feltenni, de nem biztos, hogy a tory kabinet máris megjelöli a referendum dátumát.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a népszavazásra mégis inkább előbb kerítenek sort, mint később. Noha Cameron a trónbeszédben is 2017 végéig adott magának időt a referendum lebonyolítására, a konzervatív kormányfőt a brit vállalkozók is sürgetik, hogy jobb, ha már 2016-ban túlesnek a voksoláson.

Erre ösztönzi Cameront egyébként az Európai Unió is, mondván, senkinek sem jó, ha túl sokáig tartják fenn a bizonytalanságot. Az ellenzéki Munkáspárt, amely korábban ellenezte a referendumot, most azt hangoztatja, ha már meg kell lenni, tartsák meg minél előbb a népszavazást.

Már azt is bejelentették, hogy a referendumon azok szavazhatnak, akik az általános választásokon, azaz az angolok, skótok, walesiek, észak-írek, az írek, illetve a Nemzetközösséghez tartozó államok polgárai, köztük a Nagy-Britanniában élő máltaiak és ciprusiak is.

Más EU-tagországok állampolgárai, így a közép- és kelet-európaiak – akárhány éve élnek is brit földön - azonban nem, noha őket érinthetik leginkább a brit uniós tagság újratárgyalásával életbe lépő változtatások. Voksolhatnak ugyanakkor azok a britek, akik 15 évnél nem régebben élnek külföldön, s szavazhatnak a gibraltáriak is. (A Szikla lakói már jelezték, maguk részéről maradnának az EU-n belül.)

A brit kormány nem kívánja a skót példát követni: a skót referendumon első alkalommal a 16-17 évesek is szavazhattak, az EU-tagságról azonban várhatóan csak a 18 év felettiek nyilváníthatnak majd véleményt. Ellenzéki pártok, a Labour, a liberális demokraták és a skót nacionalisták javasolják majd a korhatár levitelét, kérdés, hogy lesz-e a toryk között elég támogató ahhoz, hogy átmenjen az erről szóló törvényjavaslat.

Amikor Rigában a brit-EU-viszonyban követelt változtatásokról kérdezték, Cameron pártja választási programjára hivatkozott. Valójában a toryk választási manifesztuma is jórészt általánosságokat tartalmaz, „nagyobb beleszólást” ígér a brit polgároknak az uniós ügyekbe. A konzervatívok fő baja az unióval, hogy „túl nagy, túl bürokratikus, túl parancsolgató”, s ezen akarnak változtatni.

Cameron az EU-reform megvitatására már tegnap Dániába utazott volna, de a vizitet lemondták, mivel Helle Thorning-Schmidt kormányfő kiírta a választásokat. Cameron így csütörtökön előbb Mark Rutte holland miniszterelnökkel, majd Francois Hollande francia elnökkel tárgyal. Pénteken Ewa Kopacz lengyel kormányfővel, körútja lezárásaként Angela Merkel német kancellárral tekintik át a brit EU-tagság jövőbeni alakulásának esélyeit. Cameron javaslatait formálisan a jövő hónapban esedékes EU-csúcs elé terjeszti majd, addig megpróbál egyetértést teremteni, a tervek szerint valamennyi uniós kollégájával egyeztet.

Szerző

Gáza: régi háborús bűnök és újabb rakéták

Kilenc hónap nyugalom után Izraelben újra megszólaltak a légvédelmi szirénák. Az Amnesty International háborús bűnökkel vádolja a Hamászt.

Gázai célpontokat bombázott szerda reggel az izraeli légierő, válaszként a kedd esti gázai rakétatámadásra. A Jerusalem Postnak nyilatkozó katonai szóvivő szerint az izraeli hadsereg a gázai palesztin enklávé déli részén azonosított, a terrorinfrastruktúrához tartozó célpontokra mért csapást.

Kilenc hónapig nem kellett megszólalniuk az izraeli légvédelmi szirénáknak, a tavaly augusztus 26-i fegyverszünet óta ugyanis először hajtottak végre rakétatámadást Izrael ellen a Gázai övezetből. Egyelőre nem tudni ki követte el, a Hamász nem vállalta a támadást. Az övezetben több radikális csoportosulás van, amelyek a Gázát uraló Hamász „békülékenységét” nem tekintik magukra nézve is kötelezőnek.

Ugyancsak szerdán ismertette jelentését az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet, miszerint a Hamász tavaly nyáron, Izraelnek a Gázai övezetben folytatott Erős Szikla elnevezésű hadművelete alatt palesztin civileket végzett ki, ami háborús bűnnek minősül.

Az ötvennapos hadműveletben 2200 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben, izraeli részről 73 ember halt meg. Éppen ezért számos nemzetközi civil csoportosulás általában Izraelt vádolja háborús bűnökkel, maga az AI is egy korábbi jelentésében megfogalmazta ugyanezt a vádat.

A most bemutatott jelentésében azt állítja az emberi jogi szervezet, hogy a Hamász arra használta ki a hadműveletet, hogy leszámoljon olyan palesztinokkal, akik szerinte együttműködtek Izraellel és emberrablások, kínzások és gyilkosságok brutális sorozatát követte el rivális szervezetek, például a Fatah tagjai ellen.

Szerző

Tömeges kivégzést rendezett az IÁ

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:31
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Húsz férfit végzett ki nyilvánosan az Iszlám Állam terrorszervezet a nemrég elfoglalt szíriai világörökségi helyszínen, Palmirában, közölte az AFP hírügynökséggel tegnap az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja londoni emigráns szervezet.

A férfiakat azzal vádolták, hogy a damaszkuszi kormány erői mellett harcoltak, valamint azzal, hogy síiták és „nosszairik”. Ez utóbbi az iszlám síita ágához tartozó alaviták gúnyneve. Bassar el-Aszad elnök (képünkön) és a kormányzat csúcsain lévők ugyanis alaviták, az Iszlám Állam terrorszervezet pedig szunnita csoportosulás. A kivégzést az ötvenezres város melletti ókori romoknál, a római templom előtti téren hajtották végre, az összegyűlt tömeg előtt. A megvádoltakat golyó általi halálra ítélték.

Szerző