Értelmetlen fővárosi kórházvita

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:03

A következő választásig biztosan nem épül meg az új fővárosi szuperkórház, sőt, nevüket elhallgató egészségügyi vezetők szerint lehet, hogy soha nem lesz ilyen fejlesztés. Egy kórházépületek tervezésével is foglalkozó nemzetközi építésziroda munkatársa ráadásul a Népszavának úgy nyilatkozott, egy minden szakterületet magába foglaló sok ezer négyzetméteres gyógyító tömb tervezése legalább egy-másfél éves munkát jelent.

Megírtuk: a fővárosi Fidesz elnöksége nemrég közölte, széleskörű egyeztetést kezd, hogy ősszel kidolgozott javaslatot tehessen a kormánynak az új kórház helyszínére. Az elmúlt két hónapban ugyanis versenyfutásba kezdtek a fideszes kerületi polgármesterek. Legutóbb kedden csatlakozott a Szent János Kórház területén és annak környékén megvalósítható fejlesztés támogatóihoz Láng Zsolt, a II. kerület és Pokorni Zoltán, a XII. kerület kormánypárti polgármestere.

Előbbit cseppet sem zavarta, hogy áprilisban még a főpolgármesterrel együtt az egykori OPNI területén tartotta megvalósíthatónak a beruházást. Ha sikerül egymás között lejátszani a meccset és valamikor ősszel találnak egy mindenkinek elfogadható helyszínt, a kormány döntésére újabb heteket kell várni, az építészi pályázatra is kell időt hagyni, tehát jó esetben is csak jövő tavasszal kezdődhet a tervezési munka. Az elfogadott tervekig pedig eltelik egy-másfél év, vagyis valamikor 2017 második felében indulhatna bármiféle építkezés.

Már ha lenne rá forrás, hiszen a már említett építésziroda alaphangon 550 ezer forintos négyzetméterárral számol egy ilyen létesítmény építésénél. Sőt, ha mindenből a legjobb megoldásokat valósítják meg, akkor az ár felmehet akár 700 ezer forintig is - állították kérdésünkre.

Jóval nagyobb összeg a kórház felszerelése, ami súlyos milliárdokat tesz hozzá a költségekhez. Összehasonlításképp: több éves előkészítés után a korábbi, elavult telephelyeket felváltó, 15,3 milliárd forintba kerülő új kaposvári tömbkórház építése 2009-ben kezdődött és várhatóan jövő márciusban fejeződik be.

Nyíregyházán 14,5 milliárdért építettek meg három összekapcsolt új kórházi tömböt, míg Dunaújvárosban 4 milliárdba került az új műtőblokk, központi sterilizáló, intenzív osztály és diagnosztikai részleg megvalósítása. Ezeket a beruházásokat alapul véve több tízmilliárdról beszélhetünk egy új fővárosi kórház teljes műszerparkjának kialakításakor.

Mivel pedig az egészségügyi fejlesztésekre a mostani uniós ciklusban az elmúlt éveknél jóval kevesebb jut, a pénz nagy részét hazai forrásból kellene előteremteni. A jövő évi költségvetés egymilliárd forintot tartalmaz e beruházás előkészítésére. Ennek ellenére több budapesti egészségügyi vezető azt gondolja, hogy a kérdés felvetése nem több mint figyelemelterelés az ágazat alapvető gondjairól, szerintük új kórház nem épül a fővárosban, kisebb fejlesztésekkel kell beérnie Budapestnek.

Lendvai Ildikó eszméletlenül unja az állóvizet

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:01
A képen Lendvai Ildikó az MSZP országos választmányán. FOTÓ: Népszava
"Kockázatos innováció nélkül veszíteni fog a baloldal" - érvelt Tóth Csaba a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán rendeztek.

Az igazgató kétségkívül precíz prezentációt mutatott a szép számban összegyűlt közönségnek az ellenzéki előválasztás esélyeiről. Unger Annát, az ELTE politológusát próbálta meggyőzni a fent idézett mondattal, aki nem volt annyira látványosan feldobva az előválasztás hatékonyságáról, mint kollégája. A politológus feltette azt a költői kérdést, hogy vajon miből fogják ezt a - saját számításai szerint - milliárdos összeget, finanszírozni a pártok.

Unger azért meggyőzhető volt, hiszen elismerte, hogy működhet az előválasztás, "de a javaslatok kidolgozásának a nyilvánosság előtt kell történnie". Boros Tamás a Policy Solutions stratégiai igazgatója enyhén beleszállt a nélküle is gyengélkedő baloldali ellenzékbe: "A baloldali értékrend évek óta kisebbségben van Magyarországon. Létezik ez a politikai közösség?" A Political Capital választási szakértője, László Róbert pedig azt mondta: azért fogja fel pozitívan ezt az egész gondolatot, mert a baloldal végre csinál valamit, nem pedig az utolsó két hónapba fog elkezdeni kapkodni, aminek ugyanaz lenne a vége, mint eddig.

Boros azért látott jót is az ötletbe, szerinte mindenképp végig lehet vinni egy előválasztást Magyarországon, de csak úgy van értelme, ha a baloldalt megújítják. A régi emberekkel lényegében mindegy, hogy előválasztás, vagy nem előválasztás, az eredmény ugyanaz. És az nem siker. Az előválasztás három funkciója Lakner Zoltán szerint a politika kinyitása, politikai rekrutáció (toborzás – a szerk.) és a verseny szabályozása.

A konferencia első részében a volt MSZP-elnök Lendvai Ildikó avatott be a 2004-es párton belüli eseményekbe, amely Gyurcsány Ferenc sikerével, s miniszterelnökké választásával zárult. Olyan kulisszatitkokat tudtunk meg, hogy Gyurcsány miatt Lendvai szinte Az elnök emberei című sikersorozatban érezte magát. Profi kampánystábbal győzte meg az akkori MSZP vezetést arról, hogy ő jó kormányfő lenne. Ledvai nem minősítette az akkori döntést, de gyorsan hozzátette, hogy ő a kisebbséget, azaz Kiss Pétert támogatta. A történetet azért hozta fel, hogy tanuljon belőle akár a Republikon Intézet is. Lendvai kiemelte, hogy 2004-ben az MSZP változást akart, ezért lehetett Gyurcsány a győztes, 2010-ben az emberek új pártokat akartak, ezért történhetett meg az LMP és a Jobbik megerősödése, napjainkba pedig teljesen új politikára van szükség. Kiemelte azt is, hogy eszméletlenül unja az ellenzék részén tapasztalható állóvizet és minden olyan dolognak örül, ami kicsit megmozgathatja ezt. Az előválasztás kérdését egy ilyen megmozgató dolognak tartja. Negatívumot is talált, hiszen az amúgy is vezérkultuszra hajlamos magyar nép egy ilyen választással csak még jobban ráerősít erre a nem túl szép tulajdonságra.

Nikicser László volt nagykövet szerint az előválasztás igenis jó dolog. Szerinte pont az van meg az előválasztásban, ami a magyar politikai kultúrában többek között nagyon hiányzik: a jelöltek rákényszerülnek arra, hogy ne egymással, hanem a programokkal foglalkozzanak. Csak remélni tudja, hogy Magyarországon a sok ego mellett működhet ez a modell, mindenesetre felajánlja minden tapasztalatát, amelyet Párizsban szerzett erről. Nikicser elmondta azt is, hogy a kis pártoknak is jó ez az egész, mert kapnak média nyilvánosságot, akárhogy szerepelnek az pedig tényleg nem rossz.

Szelényi Iván szerint a demokratikus pártokat át kellene nevezni köztársaság pártiakra, hiszen nagy fricska lenne a Fidesz kormánynak, aki levette az ország nevéből a köztársaságot. Egyébként a Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár is nagy támogatója az ötletnek, bár többször elmondta, hogy ezt a politikailag kulturáltabb USA-ban látta csak a gyakorlatban.

Horn Gábor a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke szerint megunták már azt, hogy csak elemeznek, most egy konkrét útvonalat mutatnak a pártoknak. Az, hogy megfogadják-e már nem rajtuk múlik.

Szerző

Lendvai Ildikó eszméletlenül unja az állóvizet

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:01
A képen Lendvai Ildikó az MSZP országos választmányán. FOTÓ: Népszava
"Kockázatos innováció nélkül veszíteni fog a baloldal" - érvelt Tóth Csaba a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán rendeztek.

Az igazgató kétségkívül precíz prezentációt mutatott a szép számban összegyűlt közönségnek az ellenzéki előválasztás esélyeiről. Unger Annát, az ELTE politológusát próbálta meggyőzni a fent idézett mondattal, aki nem volt annyira látványosan feldobva az előválasztás hatékonyságáról, mint kollégája. A politológus feltette azt a költői kérdést, hogy vajon miből fogják ezt a - saját számításai szerint - milliárdos összeget, finanszírozni a pártok.

Unger azért meggyőzhető volt, hiszen elismerte, hogy működhet az előválasztás, "de a javaslatok kidolgozásának a nyilvánosság előtt kell történnie". Boros Tamás a Policy Solutions stratégiai igazgatója enyhén beleszállt a nélküle is gyengélkedő baloldali ellenzékbe: "A baloldali értékrend évek óta kisebbségben van Magyarországon. Létezik ez a politikai közösség?" A Political Capital választási szakértője, László Róbert pedig azt mondta: azért fogja fel pozitívan ezt az egész gondolatot, mert a baloldal végre csinál valamit, nem pedig az utolsó két hónapba fog elkezdeni kapkodni, aminek ugyanaz lenne a vége, mint eddig.

Boros azért látott jót is az ötletbe, szerinte mindenképp végig lehet vinni egy előválasztást Magyarországon, de csak úgy van értelme, ha a baloldalt megújítják. A régi emberekkel lényegében mindegy, hogy előválasztás, vagy nem előválasztás, az eredmény ugyanaz. És az nem siker. Az előválasztás három funkciója Lakner Zoltán szerint a politika kinyitása, politikai rekrutáció (toborzás – a szerk.) és a verseny szabályozása.

A konferencia első részében a volt MSZP-elnök Lendvai Ildikó avatott be a 2004-es párton belüli eseményekbe, amely Gyurcsány Ferenc sikerével, s miniszterelnökké választásával zárult. Olyan kulisszatitkokat tudtunk meg, hogy Gyurcsány miatt Lendvai szinte Az elnök emberei című sikersorozatban érezte magát. Profi kampánystábbal győzte meg az akkori MSZP vezetést arról, hogy ő jó kormányfő lenne. Ledvai nem minősítette az akkori döntést, de gyorsan hozzátette, hogy ő a kisebbséget, azaz Kiss Pétert támogatta. A történetet azért hozta fel, hogy tanuljon belőle akár a Republikon Intézet is. Lendvai kiemelte, hogy 2004-ben az MSZP változást akart, ezért lehetett Gyurcsány a győztes, 2010-ben az emberek új pártokat akartak, ezért történhetett meg az LMP és a Jobbik megerősödése, napjainkba pedig teljesen új politikára van szükség. Kiemelte azt is, hogy eszméletlenül unja az ellenzék részén tapasztalható állóvizet és minden olyan dolognak örül, ami kicsit megmozgathatja ezt. Az előválasztás kérdését egy ilyen megmozgató dolognak tartja. Negatívumot is talált, hiszen az amúgy is vezérkultuszra hajlamos magyar nép egy ilyen választással csak még jobban ráerősít erre a nem túl szép tulajdonságra.

Nikicser László volt nagykövet szerint az előválasztás igenis jó dolog. Szerinte pont az van meg az előválasztásban, ami a magyar politikai kultúrában többek között nagyon hiányzik: a jelöltek rákényszerülnek arra, hogy ne egymással, hanem a programokkal foglalkozzanak. Csak remélni tudja, hogy Magyarországon a sok ego mellett működhet ez a modell, mindenesetre felajánlja minden tapasztalatát, amelyet Párizsban szerzett erről. Nikicser elmondta azt is, hogy a kis pártoknak is jó ez az egész, mert kapnak média nyilvánosságot, akárhogy szerepelnek az pedig tényleg nem rossz.

Szelényi Iván szerint a demokratikus pártokat át kellene nevezni köztársaság pártiakra, hiszen nagy fricska lenne a Fidesz kormánynak, aki levette az ország nevéből a köztársaságot. Egyébként a Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár is nagy támogatója az ötletnek, bár többször elmondta, hogy ezt a politikailag kulturáltabb USA-ban látta csak a gyakorlatban.

Horn Gábor a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke szerint megunták már azt, hogy csak elemeznek, most egy konkrét útvonalat mutatnak a pártoknak. Az, hogy megfogadják-e már nem rajtuk múlik.

Szerző