Előfizetés

Megerősítené Gárdáját a Jobbik

Ha a Jobbik kormányra kerül, a Magyar Gárda állami segítséggel intenzíven fog fejlődni, mert nagy szerepük volt abban, hogy a radikális párt komoly politikai tényezővé váljon az országban - ígérte meg Volner János a Facebook-oldalán.

A Jobbik alelnöke szerint nem kell aggódni, mert a gárda "remekül összefér a néppártosodással". A politikus terjedelmes összeállítást közölt pártja útjáról "a karanténból a váltópárti pozícióig", melyben megköszönte a "szoclib" sajtónak, hogy 2007-ben "dühöngve-vinnyogva csinált a megalakuló Magyar Gárdának ingyen reklámot". Továbbá elismerte, nagy szerepe volt abban, hogy a gárda különféle hagyományőrző rendezvények bonyolítása helyett "határozottan lépjen fel a cigánybűnözés ellen", levélben vetette ugyanis fel az ötletet Dósa István akkori gárdakapitánynak, aki hajlott a dologra. Ezt követően a szervezet egyenruhásai először 2007 decemberében vonultak fel a romák szegregációját követelve - a később a romagyilkosságok egyik helyszínévé váló - Tatárszentgyörgyön: a "Vidék közbiztonságáért" nevű rendezvény házigazdája maga Volner volt, aki mint írja, nagyon büszke ott elmondott beszédére. Megírtuk: a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet első fokon 2007-ben oszlatta fel a Fővárosi Bíróság, 2009-ben a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is helyben hagyta az ítéletet, 2009 decemberében pedig a Legfelsőbb Bíróság is így döntött.

Hollande a zsidógyűlölet ellen szólt

Publikálás dátuma
2015.05.27. 21:53
Hollande. FOTÓ: Chesnot/Getty Images
Francois Hollande francia államfő a zsidógyűlölet és a demokráciaellenesség ellen emelt szót szerdán a párizsi Panthéonnál, a francia történelem nagyjainak végső nyughelyénél tartott beszédében abból az alkalomból, hogy a nemzeti emlékhelyre szállították át - egy részük esetében csak jelképesen - a második világháború alatti ellenállási mozgalom négy kiemelkedő alakjának, köztük két nőnek a földi maradványait.

Germaine Tillion etnológus és Genevieve de Gaulle-Anthonioz, Charles de Gaulle tábornok néhai államfő unokahúga mellett Pierre Brossolette, az ellenállás egyik vezetője és Jean Zay politikus, akit 1944 júniusában a Vichy-kormány francia milicistái gyilkoltak meg, "testet és arcot kölcsönöznek a köztársaság szellemének és emlékeztetnek az értékeire" - mondta Hollande megemlékezésében, amely hírmagyarázók szerint elnöki időszakának egyik legjelentősebb beszéde.

"Ezek a származásuk, véleményük és pályájuk alapján teljesen különböző nők és férfiak az ellenállás szellemiségét testesítik meg. A (náci) megszállással, az alávetetettséggel szemben ugyanazt a választ adták: nemet mondtak, azonnal, határozottan, nyugodtan" - hangsúlyozta a francia elnök. "A kitartást, az elkötelezettséget és a bátorságot jelképezik" - tette hozzá Hollande, a négy hónappal ezelőtti, 17 áldozattal járó párizsi iszlamista merényletsorozatra is utalva. Az államfő szerint hetven évvel a második világháború után visszatért "a demokrácia, a zsidók, a szabadkőművesek és a szabadgondolkodók elleni gyűlölet" Franciaországban. 

"Ennek a gyászos újjászületésnek a megakadályozására keltek fel a franciák január 11-én" - fogalmazott Hollande, emlékeztetve a terrorizmus elleni köztársasági menetre, amelyen 4 millió ember mellett mintegy ötven ország vezető politikusa is részt vett Párizsban. A Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni terrortámadást követően számos tiltakozó rendezvényre került sor országszerte.

A Panthéonban a francia történelem 73 jelentős alakja nyugszik, köztük jelenleg mindössze két nő földi maradványait őrzik. A 71 férfi - például Voltaire, Rousseau, Victor Hugo és Émile Zola - mellett jelenleg csak a fizika úttörőjének számító Marie Curie, illetve Sophie Berthelot nyugszik a turisták körében is igen népszerű híres templomban. Utóbbi ráadásul csak azért, mert azt akarták, hogy férje, Marcellin Berthelot kémikus mellett legyen eltemetve.

A százéves korában, 2008-ban elhunyt Germaine Tillion 1940-ben csatlakozott az ellenállók mozgalmához, a német megszállók 1943-ban a ravensbrücki koncentrációs táborba hurcolták, miután elfogták az ellenállás egyik akciója nyomán. Az úgynevezett Verfügbarokhoz (rendelkezésre állók) tartozott, akik a haláltáborban is ellenállók maradtak, megtagadták, hogy a náciknak dolgozzanak, hivatalosan sehova sem voltak beosztva. Amikor nem tudtak elbújni, bármilyen munkára befoghatták őket. A háború után Tillion Észak-Afrika és a Közel-Kelet népeit kutató etnológusként szerzett nevet magának. Bátor tollú publicista és író is volt, aki elkötelezetten küzdött a nők egyenjogúságáért és a kínzás minden formája ellen.

Legjobb barátnője volt De Gaulle tábornok unokahúga, Genevieve de Gaulle-Anthonioz, aki diákként csatlakozott az ellenálláshoz. Őt is a ravensbrücki táborba deportálták, majd 1964-től 2002-ben bekövetkezett halálig állt az általa alapított ATD Quart Monde nevű, szegényekkel foglalkozó civil szervezet élén. A két nő koporsóját egyébként üresen szállították be a Panthéonba, miután a családjaik azt kérték, hogy földi maradványaik azokban a sírokban maradhassanak, ahol eltemették őket.

Az 1944-ben meggyilkolt Jean Zay volt oktatási miniszter kezdeményezte a 14 éves korig tartó iskolakötelezettség bevezetését Franciaországban, valamint a politikai és vallási jelképek viselésének betiltását a közoktatási intézményekben. Pierre Brossolette nevéhez fűződik Jean Moulinnel együtt az ellenállás nemzeti tanácsának létrehozása a háború alatt. 1944-ben letartóztatta és megkínozta a Gestapo, ő azonban nem vallott, hanem öngyilkos lett: hátrabilincselt kézzel kiugrott az ablakon. Jean Moulin már több mint ötven éve a Panthéonban nyugszik.

Hollande a zsidógyűlölet ellen szólt

Publikálás dátuma
2015.05.27. 21:53
Hollande. FOTÓ: Chesnot/Getty Images
Francois Hollande francia államfő a zsidógyűlölet és a demokráciaellenesség ellen emelt szót szerdán a párizsi Panthéonnál, a francia történelem nagyjainak végső nyughelyénél tartott beszédében abból az alkalomból, hogy a nemzeti emlékhelyre szállították át - egy részük esetében csak jelképesen - a második világháború alatti ellenállási mozgalom négy kiemelkedő alakjának, köztük két nőnek a földi maradványait.

Germaine Tillion etnológus és Genevieve de Gaulle-Anthonioz, Charles de Gaulle tábornok néhai államfő unokahúga mellett Pierre Brossolette, az ellenállás egyik vezetője és Jean Zay politikus, akit 1944 júniusában a Vichy-kormány francia milicistái gyilkoltak meg, "testet és arcot kölcsönöznek a köztársaság szellemének és emlékeztetnek az értékeire" - mondta Hollande megemlékezésében, amely hírmagyarázók szerint elnöki időszakának egyik legjelentősebb beszéde.

"Ezek a származásuk, véleményük és pályájuk alapján teljesen különböző nők és férfiak az ellenállás szellemiségét testesítik meg. A (náci) megszállással, az alávetetettséggel szemben ugyanazt a választ adták: nemet mondtak, azonnal, határozottan, nyugodtan" - hangsúlyozta a francia elnök. "A kitartást, az elkötelezettséget és a bátorságot jelképezik" - tette hozzá Hollande, a négy hónappal ezelőtti, 17 áldozattal járó párizsi iszlamista merényletsorozatra is utalva. Az államfő szerint hetven évvel a második világháború után visszatért "a demokrácia, a zsidók, a szabadkőművesek és a szabadgondolkodók elleni gyűlölet" Franciaországban. 

"Ennek a gyászos újjászületésnek a megakadályozására keltek fel a franciák január 11-én" - fogalmazott Hollande, emlékeztetve a terrorizmus elleni köztársasági menetre, amelyen 4 millió ember mellett mintegy ötven ország vezető politikusa is részt vett Párizsban. A Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni terrortámadást követően számos tiltakozó rendezvényre került sor országszerte.

A Panthéonban a francia történelem 73 jelentős alakja nyugszik, köztük jelenleg mindössze két nő földi maradványait őrzik. A 71 férfi - például Voltaire, Rousseau, Victor Hugo és Émile Zola - mellett jelenleg csak a fizika úttörőjének számító Marie Curie, illetve Sophie Berthelot nyugszik a turisták körében is igen népszerű híres templomban. Utóbbi ráadásul csak azért, mert azt akarták, hogy férje, Marcellin Berthelot kémikus mellett legyen eltemetve.

A százéves korában, 2008-ban elhunyt Germaine Tillion 1940-ben csatlakozott az ellenállók mozgalmához, a német megszállók 1943-ban a ravensbrücki koncentrációs táborba hurcolták, miután elfogták az ellenállás egyik akciója nyomán. Az úgynevezett Verfügbarokhoz (rendelkezésre állók) tartozott, akik a haláltáborban is ellenállók maradtak, megtagadták, hogy a náciknak dolgozzanak, hivatalosan sehova sem voltak beosztva. Amikor nem tudtak elbújni, bármilyen munkára befoghatták őket. A háború után Tillion Észak-Afrika és a Közel-Kelet népeit kutató etnológusként szerzett nevet magának. Bátor tollú publicista és író is volt, aki elkötelezetten küzdött a nők egyenjogúságáért és a kínzás minden formája ellen.

Legjobb barátnője volt De Gaulle tábornok unokahúga, Genevieve de Gaulle-Anthonioz, aki diákként csatlakozott az ellenálláshoz. Őt is a ravensbrücki táborba deportálták, majd 1964-től 2002-ben bekövetkezett halálig állt az általa alapított ATD Quart Monde nevű, szegényekkel foglalkozó civil szervezet élén. A két nő koporsóját egyébként üresen szállították be a Panthéonba, miután a családjaik azt kérték, hogy földi maradványaik azokban a sírokban maradhassanak, ahol eltemették őket.

Az 1944-ben meggyilkolt Jean Zay volt oktatási miniszter kezdeményezte a 14 éves korig tartó iskolakötelezettség bevezetését Franciaországban, valamint a politikai és vallási jelképek viselésének betiltását a közoktatási intézményekben. Pierre Brossolette nevéhez fűződik Jean Moulinnel együtt az ellenállás nemzeti tanácsának létrehozása a háború alatt. 1944-ben letartóztatta és megkínozta a Gestapo, ő azonban nem vallott, hanem öngyilkos lett: hátrabilincselt kézzel kiugrott az ablakon. Jean Moulin már több mint ötven éve a Panthéonban nyugszik.