Előfizetés

Keresztapa

Sepp Blatter, a FIFA elnöke menthetetlen helyzetbe került. Az amerikai, s általa a svájci igazságszolgáltatás a közvetlen környezetét támadta: biztosak lehetünk abban, hogy a vallomástételek során régi szövetségesei sem kímélik majd a futball keresztapáját. Ebből a szempontból teljesen jelentéktelen, hogy megtartják-e pénteken a FIFA tisztújító közgyűlését, vagy sem, s újraválasztják-e Blattert, vagy nem. Innen egyszerűen nincs, nem lehet visszaút.

A nyomozás során kiderült az, amit eddig is sejteni lehetett: nemcsak a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari labdarúgó világbajnokság odaítélésénél történtek pénzügyi visszaélések, hanem a kilencvenes évek elejétől (ekkor még nem Blatter állt a FIFA élén) vált mind korruptabb intézménnyé a nemzetközi szövetség. Blatter ügyesen építette fel mind jövedelmezőbb birodalmát, amelyben – a dollármillióknak, sőt, milliárdoknak köszönhetően – mindenkinek be volt fogva a szája.

Hiába tudta a fél világ Blatterről, hogy nem éppen az átlátható működés híve, nem lehetett sarokba szorítani őt. Pénzügyi érzéke ugyanis jó diplomáciai érzékkel párosult. Ám ezúttal épp ez utóbbi hagyta cserben. Egyre jobb kapcsolatba került Vlagyimir Putyin elnökkel, aki nyilván busásan honorálta, hogy országa rendezheti a következő vb-t. Blatter kiállt Oroszország, az orosz vezetés mellett, ami a jelenlegi geopolitikai helyzetben nem túl bölcs húzás. Magára haragította az amerikaiakat s nem csak ezzel. Azzal is, hogy a volt amerikai ügyész, a FIFA etikai vizsgálatait vezető Michael Garcia jelentését, amelyben lerántotta a leplet a két következő világbajnokság odaítélésének ügyeiről, egyszerűen az íróasztal mélyén akarta „felejteni”.

Washington kemény válaszcsapást mért Blatterre, akit előbb-utóbb felelősségre is vonnak majd. A kérdés csak az, mi lesz az általa fémjelzett éra után. Azok ugyanis, akik az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) részéről már régóta korrupcióval vádolják, maguk sem tekinthetőek makulátlan, erkölcsileg tiszta személyiségeknek. A FIFA cseberből vederbe eshet. Ez persze nem befolyásolja majd a foci népszerűségét.

Cameron európai kollégáit győzködi

Villámkörútra indult tegnap a brit kormányfő, hogy uniós kollégáival ismertesse London elképzeléseit a brit EU-tagság feltételeinek újratárgyalásával kapcsolatosan. Cameron előbb Mark Rutte holland miniszterelnökkel folytatott megbeszélést Hágában, majd Párizsba indult, ahol Francois Hollande francia elnökkel találkozott

Ma Lengyelországot és Németországot ejti útba. A tory kormányfő körútjától nem várnak áttörést, egyelőre csak az uniós vezetők álláspontját igyekszik kipuhatolni. Hágába érkezésekor Cameron annyit mondott, hogy a növekedésről, az állásteremtésről és az EU-reform lehetőségeiről ejtenek szót.

Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC Radio 4 műsorának nyilatkozva valamivel konkrétabb volt. Azt hangsúlyozta, hogy a brit kormány jogi tanács alapján továbbra is változtatásokat sürget az uniós alapszerződésben. Ettől azonban a többi fővárosban mindeddig elzárkóztak. Mivel több államban is népszavazást kellene tartani, ezért, jelezték Londonnak, eleve lehetetlen, hogy 2017 végéig egy ilyen folyamat lezárulhasson.

Hammond szerint azt várják az európai partnerektől, hogy olyan lényegbevágó csomagtervre bólintsanak rá, amelynek alapján Cameron képes lesz meggyőzni a briteket arról, hogy Nagy-Britannia jövője az EU-n belül maradva biztosított leginkább. Ha azonban elzárkóznak a változtatásoktól, akkor "semmilyen lehetőséget nem zárunk ki", mondta a brit külügyminiszter, a Brexit, a kilépés lehetőségét is fenntartva. London arra számít, hogy jövő év elejéig lezárulhatnak a tárgyalások a London által elképzelt uniós reformról.

A tory kabinet benyújtotta az alsóháznak az EU-népszavazási törvény tervezetét, amely azonban az időpontot illetően továbbra is csak annyit tartalmaz, hogy legkésőbb 2017 végéig megrendezik a referendumot. A Downing Street 10. tervei szerint a következő kérdést fogják feltenni a brit szavazóknak (továbbá az íreknek és a nemzetközösségi állampolgároknak: "Tagja maradjon-e az Egyesült Királyság az Európai Uniónak?" A brit kormány, mint jelezte, az "igen" mellett akar érvelni, s pozitív kampányra készül.

Legyőzni a Boko Haramot

R.T.
Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:34
Muhammadu Buhari, az új elnök gyökeresen átalakítaná a gazdaságot FORRÁS: TWITTER
Péteken iktatják be Nigériában az ország márciusban megválasztott új elnökét, Muhammadu Buharit. Az egykori katonai diktátor új korszakot ígér az országnak. A gazdasági növekedés felgyorsítása mellett a biztonság javítását helyezte kilátásba, amire szüksége is van Afrika legnépesebb államának, hiszen a szélsőséges iszlamista szervezet, a Boko Haram 2009-2015 között becslések szerint 13 ezer embert mészárolt le a „szent háború” nevében.

Történelmi nap lesz a mai Nigéria életében. S nemcsak a hatalomváltás, az új kilátások, a szép remények miatt, hanem azért is, mert soha az ország fennállása során nem volt példa arra, hogy a hivatalban lévő elnök, jelen esetben Goodluck Jonathan, békében adja át a hatalmat egy ellenzéki politikusnak.

Bár Nigéria adottságait tekintve a leggazdagabb afrikai országok közé tartozik páratlan nyersanyagkészletének köszönhetően, sosem volt képes a felemelkedésre. Katonai puccsok, korrupt vezetők akadályozták meg a fejlődést. A Transparency International korrupciót vizsgáló listáin Nigéria rendre az utolsó pozíciókban található.

Buhari győzelme éppen annak köszönhető, hogy azt ígérte, szakít a múlttal, s új alapokra helyezi az ország fejlődését. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy katonai diktátorként sokan csak arra emlékeznek: rendet próbált tenni, s nem volt olyan korrupt, mint más elnökök.

Az 1942-ben született Buhari a hatvanas évektől a hadseregben szolgált, különféle tiszti rangokban. 1975-ben aztán tisztek egy csoportja Murtala Mohammed vezetésével megdöntötte Yakubu Gowon elnök hatalmát. Buhari is a zendülők között volt, s az egyik északi szövetségi állam katonai kormányzójának tették meg.

1976-ban az olajügyekért felelős szövetségi biztosnak (ez lényegében miniszteri tisztségnek felelt meg) nevezték ki. Bár manapság tiszta embernek tartják, ez idő alatt 2,8 milliárd naira (Nigéria nemzeti valutája) tűnt el tárcájától. Ibrahim Babangida korábbi elnök Buharit hibáztatta a pénz eltűnéséért, később azonban nem találtak bizonyítékot erre.

Buhari 1983-ban katonai puccsot hajtott végre a demokratikusan megválasztott Shehu Shagari ellen. Mindössze négy év múltán ért véget a nigériai demokrácia. Buhari szerint azért volt szükség az államcsínyre, mert a civil kormányzat „reménytelenül korrupt” volt. Fel is függesztette az 1979-ben elfogadott alkotmányt.

Muhammadu Buhari államfőként gazdasági reformokat kívánt bevezetni, csökkentette az állami kiadásokat, fellépett a korrupcióval szemben. Intézkedéseinek azonban negatív következményei is lettek: sokan vesztették el munkájukat. Buhari felmondta az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal, miután az IMF a naira 60 százalékkal való leértékelését követelte. Ugyanakkor az államelnök reformjai keményebbek voltak, mint az IMF által ösztönzött megszorítások. Az 1984-es költségvetésben kemény költségvetési lefaragásokat hirdetett meg.

Bár kétségetlen, hogy a gazdaságot megpróbálta új alapokra helyezni, Nigériában sorozatosan megsértették az emberi jogokat. A rendőrség számára lehetővé tették, hogy bárkit azonnal őrizetbe vegyenek, akit gyanúsnak találnak. A rezsim ellenfeleit bebörtönözték, így például az ország legnépszerűbb művészét, az énekes Fela Kutit.

Buhari elnöksége alatt fogadták el Nigéria történetének legdurvább sajtótörvényét. Lényegében csak a rezsimnek tetsző híreket, cikkeket lehetett közölni. Aki ezt megszegte, azt két éves börtönnel sújthatták. Buhari intézkedései nem hozták meg a sikert. 1985-re nőtt a bűnözés aránya, a bizonytalanság. A rezsim a vendégmunkásokat okolta: 700 ezer külföldit akartak kiutasítani az országból.

1985 augusztusában aztán Buhari hatalmát is megdöntötték, természetesen katonai puccs révén. Ugyanakkor az új katonai vezető, Ibrahim Babangida sem volt képes megbirkózni a bajokkal.

A kilencvenes évek végén Nigéria demokrácia útjára lépett, s Buhari 2003-ban indult először elnökválasztáson az Össznigériai Néppárt (ANPP) jelöltjeként. Ám vereséget szenvedett Olusegun Obasanjo ellen. 2007-ben ismét szerencsét próbált, de mindössze 18 százalékot kapott. A helyzeten az sem változtatott, hogy nem fogadta el az eredményt. 2011-ben Buhari már a Progresszív Változások Kongresszusa (CPC) nevű párt jelöltjeként tett kísérletet a hatalom megkaparintására, de ezúttal sem járt sikerrel, Goodluck Jonathan legyőzte őt.

Buhari ráadásul súlyos taktikai hibát is vétett, támogatta az iszlám törvénykezés, a saría bevezetését Nigéria északi szövetségi államaiban, amivel magára haragította a keresztény szavazókat. A választást erőszakos cselekmények sora kísérte, amelyekben összesen mintegy 800-an vesztették életüket.

Buhari kiválóan értett azonban ahhoz, hogy lassacskán felépítse imázsát. Egyre többen nemzeti hősnek, a korrupció ádáz ellenfelének tartották. Idei választási győzelmét azonban elsősorban a Boko Haramnak és Goodluck Jonathan gyenge fellépésének köszönhette.