Előfizetés

Újabb "rendszerbontó népszavazás" kérdés kapott zöld utat

Megkezdődhet az aláírásgyűjtés a kötelező gazdasági kamarai tagságról szóló népszavazási kezdeményezéshez, miután csütörtökön jogerőre emelkedett a kérdés hitelesítéséről hozott választási bizottsági határozat. A március 15-ei civil demonstráción bejelentett 19 "rendszerbontó" népszavazási kezdeményezés egyike volt az a kérdés, amely úgy hangzott: "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?"

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) március 25-én hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, mert úgy ítélte meg, hogy a kérdés megfelel az alaptörvényben és a népszavazási törvényben foglalt előírásoknak, így lehet az ügyben országos ügydöntő népszavazást tartani.

A hitelesítő határozat ellen érkezett felülvizsgálati kérelmet a Kúria a honlapján olvasható közlés szerint csütörtökön bírálta el, és érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A bírósági felülvizsgálati eljárásban ugyanis kötelező az ügyvédi képviselet, és ennek a beadványozó nem tett eleget. A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A Kúria csütörtöki döntése azt jelenti, hogy jogerőre emelkedett az NVB határozata, azaz megkezdődhet az aláírásgyűjtés a népszavazási kérdésben.

Nemes Jeles László: a legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről

Publikálás dátuma
2015.05.28. 15:18
Rajna Gábor és Sipos Gábor producerek, valamint Zabezsinszkij Éva casting direktor, Nemes Jeles László rendező-forgatókönyvíró,
A legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről - mondta a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmazott Saul fia rendezője, Nemes Jeles László a június 11-én a magyar mozikba kerülő film csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az alkotás egyik producere, Sipos Gábor kiemelte, hogy a filmet már 48 ország vásárolta meg, szinte minden európai országban, köztük Németországban, valamint Észak-Amerikában, Ausztráliában, Dél-Koreában és Japánban is bemutatják.

A Saul fia alkotói a cannes-i filmfesztiválon aratott siker után első ízben jelentek meg együtt a film magyar forgalmazója, a Mozinet által szervezett sajtóeseményen. Nemes Jeles László úgy fogalmazott: "Azt akartam, úgy nézze végig a néző, aki beül a filmre, hogy a lelkéhez elérjen valami, amihez nem kell előzetes felkészítés, prekoncepció".

A rendező felidézte, hogy évek óta foglalkoztatta egy auschwitzi Sonderkommandóról szóló film gondolata, amikor megszületett fejében az ötlet, amivel megkereste Clara Royert, akivel végül együtt írták meg a Saul fia forgatókönyvét.

"Egy egyszerű mondattal jött hozzám, én pedig azt mondtam rá: ez film" - emlékezett a francia írónő, a két világháború közötti magyar irodalom szakértője.

Nemes elárulta, hogy a téli éjszakán kipattant mondat így hangzott: "Egy férfi, aki a krematóriumban embereket éget el, talál egy gyereket, akiről azt hiszi, a fia, és megpróbálja eltemetni".

A film főszerepét alakító Röhrig Géza, New Yorkban élő költő, amatőr színész arról beszélt, hogy a Saul fia holokauszt-film, de nem csak az. Mint mondta, szeretné, ha minél többen megnéznék, mert úgy véli, Magyarországon is érzékelhető, hogy egyes emberek fájdalmáról nem veszünk tudomást, hiányzik a szolidaritás. Hozzátette, hogy bár 1944-ben játszódik a film, de az alapgondolatot akár más történelmi háttérrel is meg lehetett volna valósítani.

Molnár Levente, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, aki Abraham szerepét játszotta, azt emelte ki, hogy milyen kemény előkészítő munka előzte meg a forgatást. A film hitelessége érdekében arra törekedtek, hogy teljes mértékben megszabaduljanak azoktól a háború utáni érzelmektől, amelyek rárakódtak erre a témára.      

A szereposztásért felelős Zabezsinszkij Éva is azt hangsúlyozta, hogy a film sikere elsősorban azon múlott, mennyire tudják hitelesen átadni a történetet. Másfél évig tartott, amíg megtalálták a megfelelő szereplőket a filmhez: olyan arcokat, amelyek megfejthetetlenek, akikről elhiszi a néző, hogy ebben a pokolban éltek. 

Sipos Gábor megerősítette, hogy Röhrig Géza kiválasztása a főszerepre az előzetes próbák után konszenzusos döntés volt: "mindenki egyszerre bólintott rá".

A producer beszámolt róla, hogy miközben az általuk felkeresett lehetséges külföldi produkciós partnerek túl kockázatosnak találták az elsőfilmes rendező alkotásának támogatását, a Magyar Nemzeti Filmalap a film mellé állt, így végül magyar produkcióban készült el. Az alap ráadásul elsőfilmes alkotásként kiemelt támogatásban részesítette a Saul fiát.

Röhrig Géza New Yorkban élő magyar amatőr színész, főszereplő (j) és Nemes Jeles László filmrendező, forgatókönyvíró a Saul fia című film sajtótájékoztatóján. MTI Fotó: Kovács Tamás

Röhrig Géza New Yorkban élő magyar amatőr színész, főszereplő (j) és Nemes Jeles László filmrendező, forgatókönyvíró a Saul fia című film sajtótájékoztatóján. MTI Fotó: Kovács Tamás

A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a premiert eredetileg a Berlinaléra tervezték, de miután kiderült, hogy ott nem a versenyprogramban, hanem a Panoráma szekcióban kapna helyet, örömmel mondtak igent a cannes-i filmfesztivál meghívására. Cannes-ban, ahol csaknem ötven éve nem szerepelt magyar elsőfilm a versenymezőnyben, a Saul fia a nemzetközi zsűri nagydíjával együtt összesen négy díjat kapott.

A rendező megjegyezte, hogy nagyon örült a zsűrit vezető Coen testvérek elismerő szavainak és az is megfogta, hogy a díjjal a kezében a cannes-i színpadról lelépve az Arany Pálmával jutalmazott Jacques Audiard azt mondta neki: szeretné megnézni a filmet.

A fesztiválon Vulcan-díjjal kitüntetett Zányi Tamás hangmérnök kifejtette, hogy a rendezővel és a zeneszerzővel, Melis Lászlóval való hosszú, komoly együttműködés eredményeként született meg a film rendkívül összetett hangi világa. "Eszeveszett erővel hatott rá" az, ahogy Erdély Mátyás kamerája végighaladt a film 107 percén, és az egész munka alatt szem előtt tartották, hogy a képek mellett hallható hang sohase legyen öncélú. Mint mondta, azokat a filmeket szereti igazán, amikor valami olyasmivel lehet kiterjeszteni a képeket, a színészi játékot, a hangulatot, ami hozzátesz az alkotáshoz, és ezúttal erre volt lehetősége.

"Ez a film valahogy nem szereti a zenét" - fogalmazott Melis László. A zeneszerző elmesélte, hogy valójában csak a film végén szólal meg zene, amihez egy harmincas évekbeli haszid zenei gyűjtést használt fel. A többi zene nem hallható a filmben, pedig ott van: a film nagy része a krematóriumban játszódik, amelynek mély búgó hangja van, erre a tűzhangra tett rá egy hangzást, ami végül úgy szól, mintha a zaj-zörej része lenne.

Nemes egy a film aktualitását firtató kérdésre válaszolva felolvasta a film történész szakértőjének sms-ét, amelyben arról írt, hogy Magyarországról pár hét alatt százezer gyermeket küldtek Auschwitzba. "Ez a film arról szól, hogy Saul tisztességesen el akar temetni egy magyar gyereket, egyet a százezerből. Ki fogja eltemetni a többit, azt az elégetett százezret? Hetven év után képletesen talán egy kicsit ez a film is, mert ha százezer néző lenne, akkor bizonyos értelemben százezer temetés is lenne egyben" - olvasta a rendező.

Átadták az MMA Nagydíjat és az Életműdíjat

Publikálás dátuma
2015.05.28. 14:12
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke (j) átadja az Életműdíjat Kallós Zoltán néprajztudósnak, a nemzet művész
Átadták a köztestületi díjakat az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) csütörtöki budapesti közgyűlésén: a Nagydíjat Tornai József költő, műfordító, a nemzet művésze; az Életműdíjat pedig Kallós Zoltán néprajztudós, a nemzet művésze vehette át.

Tornai József az egyetemes és egyéni létértelmezés humanista meggyőződésű költői és esszéírói munkásságáért, a magyar és a világirodalomi hagyományok egyesítésében kifejtett öt évtizedes pályafutásáért kapta az elismerést, amely 6 millió forintos pénzjutalommal jár.

Kallós Zoltán a szellemi és tárgyi népművészet nemzettudatot megtartó kutatásáért, az erdélyi és moldvai kisebbségi sorban élő magyarság lelki összetartozását erősítő közéleti munkásságáért vehette át a 4 millió forinttal járó díjat. 

Az MMA Aranyérmét Nagy Elek üzletembernek ítélték oda kivételes vállalatvezetői eredményei mellett az elmúlt évtizedekben folytatott mecénási tevékenységéért, a magyar kulturális és történelmi értékek megőrzésének támogatásáért.

Az MMA Művészeti Írói Díjában részesült Kernács Gabriella művészettörténész a kortárs magyar képzőművészetet és művelődéstörténetet a Magyar Televízióban évtizedekig bemutató műsorok szerkesztésért, művészettörténészi munkássága elismeréséért. A díjjal 2 millió forint jár. 

A Kováts Flórián-emlékérmet Juhász Judit Kazinczy- és Pethő Sándor-díjas rádiós újságíró vehette át a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válásában részt vállalt érdemeiért, az Akadémiai Szalon összejöveteleinek szervezéséért.  

Öt rendes és tizenegy levelező tag felvételéről döntöttek
A tagozatok javaslata alapján az MMA közgyűlése rendes taggá választotta Szűcs Endre építészt, Szurcsik József képzőművészt, Szarvas József színművészt, Ferdinandy György írót, költőt és Sára Ernő grafikust. 
A tagozatok javaslata alapján a közgyűlés levelező taggá választotta Vesmás Péter építészt, Ternovszky Béla rajzfilmrendezőt, Horváth Péter rendezőt, Csernyus Lőrinc építészt, Márkus Béla irodalomtörténészt, Lajta Gábor festőművészt, Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót, Baráth Ferenc grafikust, Marton László rendezőt, Jánosi András népzenészt és Hőna Gusztáv harsonaművészt.
Az elnökség ajánlására tiszteletbeli taggá választották Anthony Gall építészt, Mőcsényi Mihály tájépítész professzort, Pollák Róbert múzeumigazgatót és Tímár Sándor koreográfust.