Előfizetés

Korrupció helyett civileket üldöz a kabinet

A kormány a civil szervezetek átlátható működéséért vizsgálandónak tartja a működésüket meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit - derült ki a kormány által elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Programról szóló határozatból. 

Februárban beszélt először arról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy civil szervezetek vezetőire is vonatkoznia kell az átláthatóságnak, ezért nekik a magánvagyonukkal is el kell számolniuk.

Csakhogy ez már - mint akkor lapunk fölhívta a figyelmet - ma is törvényi előírás: a civil vezetőknek évente vagyonnyilatkozatot kell tenniük bizonyos állami támogatási összeg fölött. Ráadásul miközben Lázár "a norvég alapból forrást kapott civileknél folytatott" kormányzati vizsgálatra hivatkozva állította, hogy szükséges a civil szektor elszámoltatása, az eljárás eredményeit sem a hazai igazságszolgáltatás, sem pedig a norvég fél által megrendelt független vizsgálatok nem támasztották alá. Az eset pikantériája az is, hogy Lázár a saját vagyonával máig nem számolt el: vagyonnyilatkozatában továbbra sem tisztázta - pedig ígérte -, hogy miből és miként vásárolt "családi összefogással" lakást és földet fiai nevére, s bizonyos értéktárgyairól sem adott számot.

Márpedig a Magyar Közlönyben szerda este megjelent korrupcióellenes határozat egyáltalán nem rendezi a politikusi vagyonnyilatkozat-tételi eljárások ügyét, mindössze felveti a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez fűződő esetleges munkajogi szankciók bevezetését is, amelynek érdekében "át kell tekinteni" a vonatkozó szabályozást. Egyébként az új, "nemzeti" korrupcióellenes program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra jelöl ki célokat, s fölhívja az állami, valamint "a korrupció elleni küzdelemért felelősséget viselő szervezeteket, a helyi önkormányzatokat és a társadalmi, szakmai és érdek-képviseleti szerveket" a korrupciós kockázatok feltérképezésére, és az ellenőrzési jogosultságok bővítésével kapcsolatos közreműködésre, együttműködésre.

Mindezt nem a súlyos korrupciós botrányba keveredett adóhatósági vezetőknek célozza a kormány, noha a határozat annyit rögzít: az államigazgatási szerveknél fel kell térképezni azokat a munkaköröket, amelyeket a korrupciós kockázatok fokozottan érintenek.

Ezen túlmenően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tapasztalatai alapján az ellenőrzések során érvényesíteni kell a korrupciómegelőzési kontrollokat, és felül kell vizsgálni a belső szabályzatokat. A határozatban szerepel az is, hogy a közszféra intézményeinél népszerűsíteni kell a csatlakozás lehetőségét az ÁSZ úgynevezett Integritás felméréséhez, továbbá támogatni kell a felmérés kiterjesztését többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra. Különös egybeesés, hogy éppen tegnap közölte az ÁSZ: ötödik alkalommal folytatja le a közszféra korrupciós kockázatait feltérképező Integritás felmérését, amelynek keretében 6900 szervnek küldött ki felkérő levelet. Emlékezetes, az ÁSZ idevágó tavalyi vizsgálata szintén súlyos visszásságokat tárt fel az adóhatóság működési mechanizmusaiban.

Ab-re ér a norvég alap ügye

Nyilatkozatban közölte a Norvég Nagykövetség, hogy az általuk 2014 őszén, a Norvég Civil Támogatási Alap átvilágítására felkért brit cég (PKF Littlejohn) vizsgálatai rendben találták az alap kezelését és ellenőrzését. Norvégia európai ügyekért minisztere, Vidar Helgesen párbeszédet kezdeményez a magyar hatóságokkal, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre.

”Közben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a norvég alapot odaítélő konzorcium egyik tagja (Kárpátok Alapítvány-Magyarország) adószámának felfüggesztése ügyében - közölte a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA). Mint ismert, a Kehi utasítására a NAV az NCTA-t működtető konzorcium valamennyi tagja esetében kezdeményezte az adószám felfüggesztését.

A bíróság ugyanakkor kéri az Ab-tól a Kehire vonatkozó kormányrendelet alaptörvénybe ütközésének vizsgálatát is. Az NCTA álláspontja továbbra is az, hogy a Kehinek nem volt hatásköre és jogalapja az Ökotárs ellenőrzésére, ezért a hivatal jogszerűtlenül alkalmazott szankciókat is, így az adószám felfüggesztését is.

TASZ: gyengült a program

A tervezethez képest tovább gyengült a kormány korrupcióellenes programja, kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, és nem foglalkoznak a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem. Cserébe szigorúbb szabályokra számíthat a civil és az üzleti szektor - áll a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tegnapi közleményében.

Habonynak jól megy, Simicskáék gödörben

Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:03
Forrás: Facebook
Habony Árpádnak a Press & Belt Produkciós Iroda Kft.-től van havi legalább egymillió forintos jövedelme - írta a Figyelő. Nem állították, hogy a kormányfő által letagadott tanácsadónak máshonnan nincs jövedelme, bevétele, de rábukkantak az egyik pénzforrására, amelyből kiderülhet: miből telik Habonynak Gucci táskára vagy londoni cégalapításra.

A 2002-ben alapított szentendrei Press & Belt Kft. tulajdonosa Halkó Gabriella, Jáksó László korábbi élettársa - közös gyermekük is van. Halkó neve olvasható annak a budapesti Szerb utcai háznak a kaputelefonján is, ahol Habony gyakran felbukkan. Halkó ma a közmédia egyik legnagyobb beszállítója, a Press & Belt - amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint - fő tevékenységi köre film-, videó-, és televíziós műsorgyártás. Szigetvári Viktor az Együtt elnöke, aki korábban Habony ellen vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett, levelet írt Vida Ildikó, NAV-elnöknek. szeretné tisztázni, valós-e ez a jövedelem és tényleges munkavégzésből származik-e. Kérte, hogy Vida minden kétséget kizáróan tisztázza, nem színlelt foglalkoztatásról van-e szó.

De nem csak innen származhat jövedelme Habonynak, tegnap ugyanis elindult nyomtatott és online formában is a Simicska érdekeltségeket felváltani hivatott médiabirodalom új lapja, a Lokál. Az áprilisban Győri Tibor és Habony által alapított Modern Media Group által kiadott orgánum nyomtatott formája a Helyi Témát idézi - Vitézy Tamás lapjához hasonlóan ingyen szórják és főleg bulvárhírekkel szolgál. Az online változatban pedig ugyanazok az írások szerepelnek, mint a nyomtatottban.

Eközben az mfor.hu megírta, hogy 2008 óta egyszer sem csökkent úgy a Magyar Nemzet értékesítése, mint idén az első negyedévben. A portál szerint a vásárlók egyre inkább elfordulnak Simicska Lajos lapjától;a Matesz adatai szerint az első negyedévben napi átlagban értékesített 33 129 példány 6,3 százalékkal marad el az előző negyedévi átlagtól, az egy évvel korábbit pedig 12,3 százalékkal múlja alul. Összehasonlításképp, a Népszabadság és a Népszava értékesítése negyedéves bázison 2,3, illetve 3,6 százalékot csökkent, és mindkét lap esetében 7,7 százalékos az elmaradás az előző évihez képest.

Lázár nem lát gondot

Lázár János szerint a héten elfogadott új reklámadó törvény figyelembe veszi az Európai Bizottság aggályait, így nem várható, hogy érdemben változtatni kelljen rajta. A 100 millió forint alatti nulla kulcs kapcsán korábban azt mondta: lehet, hogy ezt meg kell változtatni, most viszont azt jelezte: erre nincs szükség. Lázár szerint az EB azért függesztette fel az eredeti törvény végrehajtását, mert diszkriminatívnak tartotta az adót - aránytalan mértéke és a különböző sávok közötti nagy különbség miatt. Azt is mondta, először fordult elő EU-tagságunk óta, hogy egy már elfogadott magyar törvény végrehajtását felfüggesztette az EB, így tehát nem volt más lehetőségünk, mint meghajolni ebben az ügyben.

Pedig a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége azért is tartja indokolatlannak, szakmailag megalapozatlannak és az egész magyar gazdaság számára rendkívüli mértékben veszélyesnek a kormány beavatkozását a reklámpiac működésébe, mert az szerintük alaptörvény-ellenes és ütközik az uniós joggal is. Mint írták, piactorzító hatása legalább olyan erőteljes, mint a Brüsszelben elmarasztalt javaslaté.

Egészségügy: veszélyben a kórházak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:01
A Kórházszövetség kritikus helyzetről beszél FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Elég lett a 60 milliárd forintos keret, hogy az Egészségbiztosítóval szerződésben álló kórházak március 31-ig lejárt tartozásait kifizesse az állam. Zombor Gábor államtitkár bejelentésével egy időben a Magyar Kórházszövetség az egészségügy társadalmi békét veszélyeztető kritikus helyzetéről tett közzé nyilatkozatot.

Összesen 59,2 milliárd forintot utalnak át az adósságkonszolidáció keretében az intézményeknek, a 99 állami kórház már megkapta a pénzt, a Honvéd Kórház pénteken, a többiek a jövő héten jutnak hozzá - jelentette be tegnap az egészségügyi államtitkár. A kormány átvállalta valamennyi hazai állami, egyházi és klinikai kórház április előtt felhalmozott tartozását, az intézmények számlájára nemcsak a nagy beszállítókkal már megkötött szerződések ellenértékét utalják át, hanem a legkisebb cégekkel szemben fennálló tartozások fedezetét is. Megelőzve az újságírói kérdéseket Zombor Gábor kitért arra is, hogy az Államkincstárnál nyilvántartott 84 milliárd forintos lejárt kórházi adósság maradék része uniós beruházásokhoz kapcsolódó szállítás, aminek a nyertes pályázatokban megvan a fedezete, csak még nem lehetett lehívni.

A konszolidációs tárgyalások kezelésével megbízott Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezetőjétől, Ónody-Szűcs Zoltántól megtudtuk, hogy 194 ezer számlatételt ellenőriztek, nem egyszer jelentős eltéréseket találtak a kórházi és beszállítói nyilvántartások között. A legnagyobb cégek már a jövő héten megkapják a pénzüket, az intézményeknek egy hónapjuk van arra, hogy a kisebb, 500 millió forint alatti tartozásokat is kifizessék a beszállítóknak. Azt mindkét vezető kiemelte, hogy az egyeztetések alatt a tervezéseket megkönnyítő óriási adatbázis született a kórházak gazdálkodásáról, olyan, amilyennel eddig soha nem rendelkezett egyetlen kormány sem.

Mivel a jövő évi költségvetésben nem emelkednek az egészségügyi kiadások, kritikus helyzet alakul ki az ellátásban, ami veszélyes a társadalomra, annak békéjére és a gazdaság növekedésére is – ez a segélykiáltás már a tíz nappal ezelőtt költségvetési csalással megvádolt kórházigazgatókat tömörítő Magyar Kórházszövetség tegnap szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményében olvasható. A szervezet szerint az adósság folyamatosan újratermelődik, amíg az állam nem fizeti ki a szükséges kiadásokat, pedig már így is messze vagyunk az európai színvonaltól. Legalább 120 milliárd forinttal kellene megemelni az ágazat költségvetését ahhoz, hogy a legsürgetőbb gondokat orvosolják – olvasható a Kórházszövetség közleményében. Zombor Gábor államtitkár emelte a tétet, 300 milliárdos szükségletet emlegetett, de az álmodozás után konkrétan csak annyit ígért, hogy az Egészségbiztosítási Alap év végén szokásos 30-40 milliárd forintnyi maradványa elég lesz az addig felgyűlő újabb kórházi adósságcsomag rendezésére.

Csökkenhetnek a várólisták
Tíz százalékkal több pénzt kapnak a kórházak, ha a volumenkorláton túl további nagyműtéteket vállalnak – ezt is tartalmazza a kórházi várólisták csökkentésére elfogadott kormányrendelet. Zombor Gábor bejelentette, hogy a szemészeti beavatkozásra várakozók sorát lényegesen csökkenti, hogy megszüntetik az egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátját.
A kormányrendelet szól arról is, hogy a szakorvosok kérésére a daganatgyanús betegeknek 14 napon belül időpontot kell kapniuk a pontos diagnózishoz szükséges CT- és MR-vizsgálatra. Az államtitkár ismertette, hogy megkezdődött az államtitkárságon az ápolói szakma képviseletének megszervezése, újra lesz országos vezető ápoló. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara kérését az ágazat többi szakmai és érdekvédelmi szervezetével egyeztetve teljesítik, de azt nem fogadják el, hogy a Jobbik „lenyúlja” a kérdést, ezért szavazták le az ellenzéki párt erről szóló javaslatát.