Az Elmű-Émász lesz az állami áramszolgáltató

Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:22
Illusztráció: Thinkstock
Az MFB megveheti az Elmű-Émász egyetemes villamos energiaszolgáltatási üzletágát, a nemzeti közműszolgáltató megszerezheti az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft-t, és az RWE értékesíti a hazai villamos energia elosztói társaságai 49 százalékos tulajdonrészét az MFB-nek - egyebek mellett erről írt alá a magyar kormány és az RWE tegnap szándéknyilatkozatot. 

A megállapodásról szót ejtett Lázár János kancelláriaminiszter is szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökség csütörtöki közleménye ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy megkezdődik a nemzeti közműszolgáltatás villamos energetikai lábának kialakítása az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató szakmai irányítása alatt.

A megállapodás kitér arra is, hogy az MVM Magyar Villamos Művek a jelenlegi 26,15 százalékról 49 százalékra növelheti részesedését a Mátrai Erőművet üzemeltető társaságban, és szoros együttműködést alakíthat ki az RWE-vel az észak-magyarországi lignitvagyon hosszú távú kiaknázását szolgáló erőművi és bányászati fejlesztések érdekében.

Jövő héten döntés születhet az M4-es autópálya ügyében is - jelentette be ugyancsak Lázár János, erről szerdán előbb Szolnokon egyeztet Orbán Viktor kormányfő, a Modern Városok program keretében. Ezt követően lesz egy kormányülés, amely dönt a minap felfüggesztett M4-es autópálya sorsával kapcsolatban. Lázár János elmondta, hogy a már kifizetett pénzekből 22 milliárd forintot vár vissza a kormány a három konzorciumvezetőtől a még el nem végzett munkákra. A kormány amellett, hogy szeretné folytatni a Szolnoktól keletre eső szakasz építését. Fegyvernek felé, két nyomvonalról dönt annak kapcsán, hogy Szolnokot Budapesttel össze tudják kötni négysávos autóúton. Vagy a négyes utat fejlesztik, vagy Szolnokot az M5-össze kötik össze és így kötik össze a két várost.

Lázár János ezúttal is újra előhozta, hogy a Bizottság kartellvádat is megfogalmazott a túlárazás, környezetvédelmi és egyéb finanszírozási aggályok mellett. Furcsa módon arról is beszélt - írta a Portfolió, hogy eredetileg 176 milliárdos összköltséget terveztek az Abony-Fegyvernek szakaszra, de végül ezt 13 milliárddal 163 milliárdra csökkentették. Arról viszont nem beszélt, hogy ez a 163 milliárd egy 110 milliárdos keretösszegről emelkedett meg egy tavaly decemberi kormányhatározattal.

Szóba került a sajtótájékoztatón, egy tegnap reggeli lapjelentés is, amelyet cáfolva Lázár János egyértelműsítette: amit most nyárig elfogad a parlament, az lesz érvényben az adózás terén 2016-tól, nem lesz tehát újabb adócsomag, és nem lesznek új adókulcsok sem. Ezt a kérdést most egyértelműen le fogjuk zárni, eszünk ágában sincs, hogy újra a parlament elé vigyük - mondta a kancelláriaminiszter.

Lázár János bejentette: idénymunkát vállalhatnak a közfoglalkoztatottak, akik emiatt 120 napra szüneteltethetik jogviszonyukat. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy az érintettek közül minél többen a piaci foglalkoztatás irányába mozduljanak. Az idénymunka idején az emberek nem veszítik el közfoglalkoztatotti jogviszonyukat, hanem abból 120 napra fizetés nélküli szabadságra mehetnek.

Szerző

Autópálya falában alakítanának ki temetkezési helyeket

Publikálás dátuma
2015.05.28. 22:55
Illusztráció/Thinkstock
Temetkezési hellyé alakítanák Amszterdamban a várost körülölelő autópálya zajvédő falának egy részét - írta a Telegraaf című lap. A holland nagyváros Buitenveldert kerületének temetője közvetlenül a körgyűrű mentén létesült, és ez adta az ötletet az intézmény vezetőjének ahhoz, hogy koporsókat helyezzenek el a zajvédő falban. 

A terv szerint a mintegy hétszáz méter hosszúságú falszakaszba több tucat koporsót építenének be. A zajvédő falba eredetileg csupán urnákat helyeztek volna, a körülötte lévő térséget pedig szórásos temetés céljaira kívánták felhasználni. A föld helyett a falba beépített koporsók bizarr ötletével egy ismert építész állt elő, és sikerült megnyernie elgondolásához a temető vezetőit. 

Mint az intézmény igazgatója a Telegraafnak elmondta, a falat zöld növényzettel, mohával, virágokkal borítanák be, a koporsókat pedig galériaszerűen a betonfalba süllyesztenék, helyet hagyva természetesen az elhunyt emléktáblájának. A zajvédő fal körüli térségen meghagynák a természetes zöld növényzetet, a fákat, és a gyászolók számára pihenőpadokat helyeznének el. Kétségtelenül nem mindenkinek tetszik a terv, de sokan kedvelik az exkluzív dolgokat - vélekedett az igazgató. Nem kevesen vannak olyanok is, akik már életükben is irtóznak a gondolattól, hogy haláluk után a földbe helyezzék őket, a mi megoldásunk ezeknek az embereknek nyújt némi megnyugvást és segítséget a halál gondolatának elfogadásához - tette hozzá.

Amennyiben az amszterdami városi tanács a javaslatot elfogadja, jövőre elkezdődhet a falba épített temetkezési helyek kialakítása.

Szerző

Kormánypárti pénztárnokok ellen emeltek vádat

Publikálás dátuma
2015.05.28. 21:34
Illusztráció/Thinkstock
Spanyolországban vádat emelt a bíróság csütörtökön a kormányzó Néppárt (PP) két volt pénztárnoka ellen, amiért kettős könyvelést folytattak, illetve egy titkos és illegális, úgynevezett B kasszából választási kampányokat, épületfelújításokat és pénzjutalmakat fizettek 1990 és 2008 között.

Luis Bárcenas és Álvaro Lapuerta négy másik személlyel együtt ül majd a vádlottak padján, köztük van Cristóbal Páez egykori ügyvezető és egy építésziroda három munkatársa is. Az ügyben két évig nyomozott Pablo Ruz vizsgálóbíró, aki márciusban zárta le az ügyet és javasolt vádemelést a hat személy ellen. A bíró 190 oldalas jelentése szerint a Néppárt titkos kasszáját a pénztárnokok felügyelték, a pénz pedig különböző cégektől származott.

A "B" kasszából fizették a párt madridi székházának 1,55 millió eurós (454,5 millió forint) felújítását 2005 és 2010 között, így kerültek az építésziroda munkatársai is a vádlottak közé. Ez az egyik legnagyobb és legszövevényesebb korrupciós botrány Spanyolországban. Az úgynevezett Gürtel-ügy úgy kezdődött, hogy egy vállalkozó ellen nyomozás indult azzal a gyanúval, hogy lefizetett politikusokat és befolyásos pártfunkcionáriusokat. Így jutottak el a hatóságok a PP volt pénztárnokához Luis Bárcenashoz, akiről kiderült, hogy 48 millió eurós svájci bankszámlája van.

Őt azzal gyanúsították, hogy évtizedeken át 5-15 ezer euróval (1 millió 500 ezer - 4 millió 500 ezer forint) egészítette ki több képviselő, köztisztviselő és funkcionárius fizetését magáncégektől származó bevételekből. Az ügy egyik fő kérdése az lett, hogy finanszírozták-e ebből a kormánypárt működését. A Néppárt azt állította, hogy a pénztárnok a saját szakállára tevékenykedett, és erről a párt vezetésének nem volt tudomása. Bárcenast 2013 nyarán előzetes letartóztatásba helyezték. Ezután szivárogtak ki a titkos könyvelésben szereplő információk a spanyol sajtónak és elindult a Bárcenas-ügy.

Spanyolországban a gazdasági válság nyomán kezdtek el komolyan foglalkozni a korrupciós ügyek felgöngyölítésével. 2015 elején a bíróságokon összesen 150 eljárás volt már folyamatban, összesen több mint 2000 gyanúsítottal. Több ügy a legmagasabb köröket is érinti.

Szerző