"Becsapva és kisemmizve" - Ma ismét tüntet a szociális szakma

Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:05
A kép a május közepén tartott tüntetésen készült, amikor ápolók vonultak az utcára, azonnali intézkedést követelve a kormánytól.
Becsapva és kisemmizve – ezzel a szlogennel pénteken 5 órakor a Kodály köröndről indul a szociális ágazat követeléseit nyomatékosító, parlamenthez vonuló tömeg.

A demonstrációt azután hirdette meg a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság, hogy hosszú hónapok egyeztetései alatt sem sikerült megállapodniuk a kormánnyal az egészségügyi bértábla rájuk is érvényes kiterjesztéséről, az érdemi érdekegyeztetés megkezdéséről és a munkaközi szünet munkaidőként történő elszámolásáról. A szervező és a megmozdulást támogató kéttucatnyi szakmai és érdekvédelmi szervezet tagjai az Alkotmány út Kossuth tér felőli végén felállított színpadhoz vonulnak, hogy átadják a kormánynak az ágazat dolgozóinak életkörülményeit rögzítő, hetek óta gyűlő „Szociális konzultációs” leveleket. A tömeg fekete felsőben megy utcára, amire rátűzik a szolgálati idejüket és nettó bérüket mutató táblát.

Szerző

Korrupció helyett civileket üldöz a kabinet

A kormány a civil szervezetek átlátható működéséért vizsgálandónak tartja a működésüket meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit - derült ki a kormány által elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Programról szóló határozatból. 

Februárban beszélt először arról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy civil szervezetek vezetőire is vonatkoznia kell az átláthatóságnak, ezért nekik a magánvagyonukkal is el kell számolniuk.

Csakhogy ez már - mint akkor lapunk fölhívta a figyelmet - ma is törvényi előírás: a civil vezetőknek évente vagyonnyilatkozatot kell tenniük bizonyos állami támogatási összeg fölött. Ráadásul miközben Lázár "a norvég alapból forrást kapott civileknél folytatott" kormányzati vizsgálatra hivatkozva állította, hogy szükséges a civil szektor elszámoltatása, az eljárás eredményeit sem a hazai igazságszolgáltatás, sem pedig a norvég fél által megrendelt független vizsgálatok nem támasztották alá. Az eset pikantériája az is, hogy Lázár a saját vagyonával máig nem számolt el: vagyonnyilatkozatában továbbra sem tisztázta - pedig ígérte -, hogy miből és miként vásárolt "családi összefogással" lakást és földet fiai nevére, s bizonyos értéktárgyairól sem adott számot.

Márpedig a Magyar Közlönyben szerda este megjelent korrupcióellenes határozat egyáltalán nem rendezi a politikusi vagyonnyilatkozat-tételi eljárások ügyét, mindössze felveti a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez fűződő esetleges munkajogi szankciók bevezetését is, amelynek érdekében "át kell tekinteni" a vonatkozó szabályozást. Egyébként az új, "nemzeti" korrupcióellenes program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra jelöl ki célokat, s fölhívja az állami, valamint "a korrupció elleni küzdelemért felelősséget viselő szervezeteket, a helyi önkormányzatokat és a társadalmi, szakmai és érdek-képviseleti szerveket" a korrupciós kockázatok feltérképezésére, és az ellenőrzési jogosultságok bővítésével kapcsolatos közreműködésre, együttműködésre.

Mindezt nem a súlyos korrupciós botrányba keveredett adóhatósági vezetőknek célozza a kormány, noha a határozat annyit rögzít: az államigazgatási szerveknél fel kell térképezni azokat a munkaköröket, amelyeket a korrupciós kockázatok fokozottan érintenek.

Ezen túlmenően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tapasztalatai alapján az ellenőrzések során érvényesíteni kell a korrupciómegelőzési kontrollokat, és felül kell vizsgálni a belső szabályzatokat. A határozatban szerepel az is, hogy a közszféra intézményeinél népszerűsíteni kell a csatlakozás lehetőségét az ÁSZ úgynevezett Integritás felméréséhez, továbbá támogatni kell a felmérés kiterjesztését többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra. Különös egybeesés, hogy éppen tegnap közölte az ÁSZ: ötödik alkalommal folytatja le a közszféra korrupciós kockázatait feltérképező Integritás felmérését, amelynek keretében 6900 szervnek küldött ki felkérő levelet. Emlékezetes, az ÁSZ idevágó tavalyi vizsgálata szintén súlyos visszásságokat tárt fel az adóhatóság működési mechanizmusaiban.

Ab-re ér a norvég alap ügye

Nyilatkozatban közölte a Norvég Nagykövetség, hogy az általuk 2014 őszén, a Norvég Civil Támogatási Alap átvilágítására felkért brit cég (PKF Littlejohn) vizsgálatai rendben találták az alap kezelését és ellenőrzését. Norvégia európai ügyekért minisztere, Vidar Helgesen párbeszédet kezdeményez a magyar hatóságokkal, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre.

”Közben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a norvég alapot odaítélő konzorcium egyik tagja (Kárpátok Alapítvány-Magyarország) adószámának felfüggesztése ügyében - közölte a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA). Mint ismert, a Kehi utasítására a NAV az NCTA-t működtető konzorcium valamennyi tagja esetében kezdeményezte az adószám felfüggesztését.

A bíróság ugyanakkor kéri az Ab-tól a Kehire vonatkozó kormányrendelet alaptörvénybe ütközésének vizsgálatát is. Az NCTA álláspontja továbbra is az, hogy a Kehinek nem volt hatásköre és jogalapja az Ökotárs ellenőrzésére, ezért a hivatal jogszerűtlenül alkalmazott szankciókat is, így az adószám felfüggesztését is.

TASZ: gyengült a program

A tervezethez képest tovább gyengült a kormány korrupcióellenes programja, kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, és nem foglalkoznak a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem. Cserébe szigorúbb szabályokra számíthat a civil és az üzleti szektor - áll a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tegnapi közleményében.

Szerző

Korrupció helyett civileket üldöz a kabinet

A kormány a civil szervezetek átlátható működéséért vizsgálandónak tartja a működésüket meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit - derült ki a kormány által elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Programról szóló határozatból. 

Februárban beszélt először arról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy civil szervezetek vezetőire is vonatkoznia kell az átláthatóságnak, ezért nekik a magánvagyonukkal is el kell számolniuk.

Csakhogy ez már - mint akkor lapunk fölhívta a figyelmet - ma is törvényi előírás: a civil vezetőknek évente vagyonnyilatkozatot kell tenniük bizonyos állami támogatási összeg fölött. Ráadásul miközben Lázár "a norvég alapból forrást kapott civileknél folytatott" kormányzati vizsgálatra hivatkozva állította, hogy szükséges a civil szektor elszámoltatása, az eljárás eredményeit sem a hazai igazságszolgáltatás, sem pedig a norvég fél által megrendelt független vizsgálatok nem támasztották alá. Az eset pikantériája az is, hogy Lázár a saját vagyonával máig nem számolt el: vagyonnyilatkozatában továbbra sem tisztázta - pedig ígérte -, hogy miből és miként vásárolt "családi összefogással" lakást és földet fiai nevére, s bizonyos értéktárgyairól sem adott számot.

Márpedig a Magyar Közlönyben szerda este megjelent korrupcióellenes határozat egyáltalán nem rendezi a politikusi vagyonnyilatkozat-tételi eljárások ügyét, mindössze felveti a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez fűződő esetleges munkajogi szankciók bevezetését is, amelynek érdekében "át kell tekinteni" a vonatkozó szabályozást. Egyébként az új, "nemzeti" korrupcióellenes program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra jelöl ki célokat, s fölhívja az állami, valamint "a korrupció elleni küzdelemért felelősséget viselő szervezeteket, a helyi önkormányzatokat és a társadalmi, szakmai és érdek-képviseleti szerveket" a korrupciós kockázatok feltérképezésére, és az ellenőrzési jogosultságok bővítésével kapcsolatos közreműködésre, együttműködésre.

Mindezt nem a súlyos korrupciós botrányba keveredett adóhatósági vezetőknek célozza a kormány, noha a határozat annyit rögzít: az államigazgatási szerveknél fel kell térképezni azokat a munkaköröket, amelyeket a korrupciós kockázatok fokozottan érintenek.

Ezen túlmenően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tapasztalatai alapján az ellenőrzések során érvényesíteni kell a korrupciómegelőzési kontrollokat, és felül kell vizsgálni a belső szabályzatokat. A határozatban szerepel az is, hogy a közszféra intézményeinél népszerűsíteni kell a csatlakozás lehetőségét az ÁSZ úgynevezett Integritás felméréséhez, továbbá támogatni kell a felmérés kiterjesztését többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra. Különös egybeesés, hogy éppen tegnap közölte az ÁSZ: ötödik alkalommal folytatja le a közszféra korrupciós kockázatait feltérképező Integritás felmérését, amelynek keretében 6900 szervnek küldött ki felkérő levelet. Emlékezetes, az ÁSZ idevágó tavalyi vizsgálata szintén súlyos visszásságokat tárt fel az adóhatóság működési mechanizmusaiban.

Ab-re ér a norvég alap ügye

Nyilatkozatban közölte a Norvég Nagykövetség, hogy az általuk 2014 őszén, a Norvég Civil Támogatási Alap átvilágítására felkért brit cég (PKF Littlejohn) vizsgálatai rendben találták az alap kezelését és ellenőrzését. Norvégia európai ügyekért minisztere, Vidar Helgesen párbeszédet kezdeményez a magyar hatóságokkal, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre.

”Közben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a norvég alapot odaítélő konzorcium egyik tagja (Kárpátok Alapítvány-Magyarország) adószámának felfüggesztése ügyében - közölte a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA). Mint ismert, a Kehi utasítására a NAV az NCTA-t működtető konzorcium valamennyi tagja esetében kezdeményezte az adószám felfüggesztését.

A bíróság ugyanakkor kéri az Ab-tól a Kehire vonatkozó kormányrendelet alaptörvénybe ütközésének vizsgálatát is. Az NCTA álláspontja továbbra is az, hogy a Kehinek nem volt hatásköre és jogalapja az Ökotárs ellenőrzésére, ezért a hivatal jogszerűtlenül alkalmazott szankciókat is, így az adószám felfüggesztését is.

TASZ: gyengült a program

A tervezethez képest tovább gyengült a kormány korrupcióellenes programja, kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, és nem foglalkoznak a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem. Cserébe szigorúbb szabályokra számíthat a civil és az üzleti szektor - áll a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tegnapi közleményében.

Szerző