Új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni - mondta a Budapesti Történeti Múzeum udvarán felállított színpadon Orbán Viktor. A miniszterelnök, aki az övéivel kormányzása ötödik évfordulóját ünnepelte, az új szakaszhoz új szlogent is talált. Februárban a Várkert Bazárban tartott szokásos évértékelőjén még a "keményen dolgozó kisemberekhez" beszélt, ám mert a David Camerontól átvett fordulat három hónap alatt elkopott, ezúttal már "a munkába igyekvő, bérből és fizetésből élő embereknek" ígért jobb költségvetést, otthonosabb országot.
Az öt évet értékelő, háromnegyed órás szónoklat lágyabb és semmitmondóbb volt a szokásosnál, de azért volt benne hajó, zátony, fregatt és néhány "kimagasló oszlop" is. Kiderült, hogy 2010-ben, amikor kétharmados győzelmet arattak, Magyarország romokban hevert, mára azonban már "biztosan szeljük a hullámokat", noha "van még tennivaló a fedélzeten", és "a tenger is viharos még". Magyarország véleménye szerint felemelő átalakuláson ment át 2010 óta, az unortodox módszerekre megjegyzéseket tevők pedig ma már érdeklődnek a magyar recept iránt. Úgy vélte, az eredményekért a jó istennek kell először hálát adni, aztán az embereknek. A kormánynak nem jár hála, csak a dolgát végezte. "Aki hálát akar, tartson kutyát" - fogalmazott Orbán.
A magyarokban van kurázsi és az országban fantázia, ezt jelzi az elmúlt évek 15 "kimagasló oszlopa", mint amilyen a gazdasági növekedés, a bővülő foglalkoztatottság, a nulla közeli infláció, a nyugdíjak értékének növelése, az adók és a rezsi csökkentése, az óvodások túlnyomó többségét érintő ingyenes étkeztetés, a multik és a bankok közteherviselésben való részvétel, a bankok által megkárosított ügyfeleknek nyújtott állami igazságszolgáltatás, az új alaptörvény, a politikusok számának felére csökkentése, a rendőrség létszámának emelése és Budapest buszparkjának megújítása. Hangsúlyt kapott a külpolitika, a kiállás a magyar szuverenitás mellett. Orbán hosszan magyarázta, hogy bátornak és innovatívnak kell lenni, és nem ideológiákhoz igazodni, hanem eszmékhez ragaszkodva gyakorlatias válaszokat kell adni.
Megtudhattuk, hogy a polgári berendezkedés kora jön, amelynek lényege az emberközeli, emberléptékű politika, ami nem "odafent történik", hanem "bekopogtat az emberekhez, és a gondjaikra keresi a választ". A polgári berendezkedés azt is jelenti, hogy Magyarország "magyar ország lesz, kis betűvel és két szóval". Több munkahely, kevesebb adó, támogatás a családoknak, nagyobb rend, de kevesebb szabály, kényelmesebb élet, büszkeség, kiállás - ilyen lesz a jövő, amelyet az erő helyett a figyelem fémjelez majd. Orbán azért világossá tette, bár az erős vezetés ezután sem gyengülhet el, a kormány ezentúl oda fog figyelni az emberekre, mert "ez a nemzeti konzultáció kormánya és az is marad".
A kormányfő beszédében talán két meglepő fordulat merült föl. "Követtünk el hibát, termetes bakot is lőttünk" - fogalmazott a netadóra célozva, amelyet visszavontak. A kormányfő szerint azonban elismerésre méltó, hogy nem ragaszkodnak a végletekig a hibás döntéseikhez. Orbán nem ígérte, hogy a jövőben nem követnek el hibát, de fontos, hogy a "hibázás lehetősége ne rettentsen el minket a döntésektől". A miniszterelnökre eddig nem jellemző önkritikai él akkor is felfedezhető volt, amikor közölte: el kell hárítani a bizalom aláásásának a kísérletét. "Senki sem élhet vissza a hatalmával, és nem állhat a törvények fölött". Ugyanakkor Orbán beszédben azt is a kommunizmus örökségének titulálta az "irigységet", mely szerinte szintén nem fogadható el, s amelynek következtében "minden sikeres emberről megpróbálják bebizonyítani, hogy a Fidesz vagy a KDNP embere, és ezért sikeres". Zéró tolerancia a visszaélésekkel és a rágalmakkal szemben egyaránt - jelentette ki Orbán, aki szerint "úszni kell, nem kapálózni".
Újdonság volt a kormányfőtől az is, hogy reagált a Jobbik előretörésére, s egyértelműen kiállt Magyarország EU- és NATO-tagsága mellett. "Ez a mi családunk, ahol vannak sokszor viták, de nem válunk". A Jobbikról mint a jelenleg legerősebb ellenzéki pártról beszélt, de csak szélsőjobboldaliaknak nevezte őket, a párt nevét nem mondta ki. Azt ígérte, továbbra is vállalja a nagy belső vitákat, az "őrült brüsszeli ötletek" elleni küzdelmet, de az EU-hoz tartozás nem lehet kérdés. Ettől függetlenül ismét többször utalt az EU-val kialakult bevándorlási vitára, melyben ismét a szélsőséges álláspontot erősítette. Szerinte "aki el akarja venni az alapvető jogomat, hogy megválasszam, kit engedjek be a házamba, családomba, a hazámba, az nem jót akar nekem, hanem rosszat".
Orbán hívei örömére azt is bejelentette, hogy a valaha volt legjobb kormánya akarnak lenni Magyarországnak. "Nincsenek különleges képességeink, de egy dologban kiemelkedőt tudunk nyújtani. Sokan szenvedélyes hatalomvággyal vádolnak, de a mi szenvedélyünket Magyarországnak hívják. A mi politikai közösségünk meghatározó része ez az elv" - fogalmazott. Állítása szerint meglepte, hogy a tavalyi három győztes választás után minden korábbinál hevesebb támadások érték a kormányt. Azt is mondta, 25 év alatt sok minden változhat, de az nem, hogy "mi vagyunk a szabad és független Magyarország hívei", "mi vagyunk azok, akik számára Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya" - állította.
A kormányfő beszéde elején reagált az előtte felszólalók mondataira, ám az ő mondandójukról nem tudunk beszámolni, csak Orbán reakcióiról, hiszen a köztelevízió csak őt közvetítette. Annyit hallottunk, hogy Boross Péternek azt mondta: "lehet, hogy a miniszterelnöki pozíció konzerválja így az embert". Orbán beismerte, nem nagyon szokott a gazdaság elemzésével foglalkozni, inkább Matolcsy György jegybankelnököt szokta nézegetni - "és ez most nem ferdeség a részemről" -, ha ő jól néz ki, akkor nem aggódik. Schmidt Máriának a szellemi bátorságát emelte ki, Balog Zoltán miniszternek, a rendezvény házigazdájának - így a Népszava és laptársai kitiltásáról döntő alapítványi elnöknek - pedig azért mondott köszönetet, mert beszédében kiemelte a közmunkaprogramot.
-
