Fotó: Szalmás Péter
„Úgy éltünk mi, akár a szerelmes hattyuk a fényben,/ csöndesen úszkálnak, ringnak a fodrokon át…” – írta Friedrich Hölderlin megunhatatlan versében. A gyermeknapi hattyú ismeretlen rajzolója több száz évvel a romantika nagy előfutárának tartott költő után a szerelem és az ifjúság jelképét találta meg a fenségesen szép madarakban. A rajzolónak talán nem, a boldog gyermeknek azonban még érthetetlenül cseng a Menon panasza Diotimáért komor folytatása.
