Gulag Shakespeare-nek

Publikálás dátuma
2015.06.02 07:00
Dés Mihály: Engem kiszavaztak, és győzedelmeskedett a téboly FOTÓ: TUNA KATA
Fotó: /
Dés Mihály nagysikerű regénye, a Pesti barokk átdolgozott, végleges formában jelent meg a közelmúltban. Ám a Szépírók Társasága épp ezt a művet tartotta nőgyűlölőnek, ezért az író tagsági kérelmét elutasították. Dés úgy látja, a magyar kultúra egyrészt alapvetően sznob, másrészt az író valószínűsíti, hogy amennyiben a társaság valami feltételezett ideológiai alapon tagadta meg tőle a tagságot, akkor meghazudtolta önmagát.

- A napokban jelent meg a Pesti barokk harmadik kiadása. A Magvető Kiadó helyett most már a Libri adta ki a regényt. Miért a váltás?

- A regényem első két kiadása hamar elfogyott, de utána valamiért nem akarták újra kiadni, csak halogatták, tologatták. Úgyhogy más lehetőség után néztem, s végül a Librinél kötöttem ki.

- Mi a siker fokmérője egy szépirodalmi műnél?

- A mai piac uralta világban a siker fokmérője a példányszám. Ebben a tekintetben az említett kiadási hiátus dacára sem panaszkodhatom. Ahhoz képest, hogy első regényről, méghozzá egy öregember első, ámde meglehetősen vastag regényéről beszélünk, kifejezetten jól fogyott. Másrészt persze a példányszám nem értékmérő.

- És a kritika?

- Az ritkán befolyásolja a sikert, de jó esetben rangot ad. Ám a rangot nemcsak a kritikai visszhang befolyásolja, hanem a kapcsolódó informális szakmai vélemények, pusmogások is. Ezeket nem követtem, de azt mesélték, hogy például egy roppant mérvadó kritikus élőszóban bulvárnak minősítette metairodalmi fogantatású regényemet. Ami pedig a kritikai fogadtatást illeti, az szenzációs volt: több mint negyven alapvetően pozitív recenzió!

- De voltak negatív kritikák is.

- Hogyne, akadt néhány elszántan ellenséges, rosszindulatú kritika is. Olyanok, amelyeken valami erős idegesség, irritáció érződik. Ilyen volt a litera.hu nevű online platform egyik házi szerzőjének a böffenete, amelyben tévelygő amatőrnek nevezett és igen hosszasan pocskondiázott. Tételezzük fel, hogy igaza van. De akkor miért kell a könyvemet – egy tehetségtelen, jelentéktelen elsőkötetes kontár fércművét – ilyen szenvedélyesen és kitartóan ostorozni, szétcincálni, földbe döngölni? Ennek semmi értelme! Egy volt szerkesztőm elmondta, hogy az illető egy frusztrált író, egy a Pesti barokkhoz haloványan hasonló tematikájú könyv szerzője, de hiába a platform, hiába a nyüzsgés, a publikálási tranzakciók, a regénye igen csöndes bukta lett.

- Az olvasók viszont két évvel a megjelenés után is szeretik a könyvét.

- Az író megtört egójának az olvasók lelkesedése a legkedvesebb. Nagyon sok jóleső visszajelzést kaptam, mind személyesen, mind a közösségi oldalakon. Az hagyján, hogy tetszett, de többeket láthatóan felkavart a regényem. És milyen sokféleképpen! Volt, akinek a történet tetszett, más azt írta, hogy halálra röhögte magát, megint más pedig a nyelvi játékoktól, a stílusparódiáktól volt oda.

- Hogyan éri el egy elsőkötetes, hogy más szerzők stílusát, közhelyeket lehámozva írjon?

- Erre a kérdésre maga a Pesti barokk a válasz. A könyvnek van egy elsődleges olvasata: a 80’-as évek pesti művész-ellenzéki köreinek bohém éjszakai életének krónikája. Ez viszont számomra csupán egy közeg, amelybe a világirodalom legtermékenyebb mítoszának számító Don Juan paródiáját építettem bele. Aztán van egy vallásos-mitikus olvasata is a regénynek (ez a Megváltás-mítosz lenne), bár ezt igyekeztem elrejteni. Minden jel szerint jól sikerült a rejtegetés. Végül van egy metairodalmi szint is: a könyv közepe felé kiderül, hogy amit olvasunk, az a narrátor regénykísérlete. Minden fejezetben megpróbálkozik valamilyen elbeszélésformával, technikával, nézőponttal, és mindegyikről kideríti, hogy ez már volt, hamis, nem működik, és akkor megint valami más formával próbálkozik. Ezekből a stílusparódiaként is értelmezhető kudarcokból, irodalmi cáfolatokból kéne összeállni egy bizonyítéknak, vagyis egy élő, izgalmas, újszerű regénynek.

- A mű egyik szereplője szerint Magyarország egy fasiszta ország. A szereplő fia felháborodik ezen. Melyik nézetet osztja?

- Az Amerikába disszidált szereplő hülyeségnek tartotta a papája véleményét, viszont hozzátette, hogy amikor 1993-ban hazatért Magyarországra, nem egy fasiszta országot talált, hanem egy olyat, amely könnyebben azzá válna, mint annak idején a weimari köztársaság. Ezt a 90’-es évek elejéről írtam, azóta még jobban felerősödtek az indulatok, és ez a dolog államilag meg van erősítve.

- „Nem volt még egy nemzedék a földön, amelyik olyan jól érezte volna magát rosszul, mint mi” – írja a Pesti barokk egyik szereplője. Ma egyre több az elégedetlenség.

- A gazdasági, szociális problémák és Freud szavával élve a „rossz közérzet a kultúrában” mindenhol jelen van. Kelet-Európában különböző okokból kifolyólag nagyobb a rosszkedv. Magyarországon a szokásosnál is erősebb a levertség, az önbizalomhiány, az ebből fakadó kompenzatív irigység, agresszió.

- Tagja szeretett volna lenni a Szépírók Társaságának, amely májusi közgyűlésén elutasította a kérelmet, pedig Konrád György és Esterházy Péter is ajánlotta Önt. Ennyire elit kör a szépirodalom?

- A Szépírók Társaságának névsorát nézve, nem vagyok biztos, hogy az elitizmus jellemző rájuk.

- Akkor inkább sznobságról, nem pedig elitizmusról beszélünk? De konkrét vád is megfogalmazódott Ön ellen, mely szerint a Pesti barokk egy nőgyűlölő regény...

- Egyrészt vannak sznob kultúrák és nem sznob kultúrák. A magyar kultúra alapvetően sznob. A legnagyobb prózaírónk, Krúdy például sosem fért bele a magyar elitkultúrába. Szerették, kedvelték, de nem vették teljesen komolyan. Még a Nyugat se. Ugyanez elmondható Szép Ernőről is. Pedig ők a legnagyobbak. Kosztolányi és Móricz mellett a helyük. Ehhez képest ki olvas ma Babits-regényt? Vagy Németh Lászlót? Hogy csak kettőt említsek koruk kánonjának kiválóságai közül. A Szépírók Társaságánál velem történtekben viszont nem hinném, hogy a sznobizmus dominált. Ne feledjük, hogy ez a szervezet tömöríti az európai szellemiséget képviselő magyar írókat, irodalmárokat, és hogy annak idején azért jött létre, mert Csurkáék és az újfasiszták elkezdtek randalírozni az Írószövetségben. Ha most ez a társaság valami feltételezett ideológiai alapon megtagadta tőlem a tagságot, akkor egyszerűen meghazudtolta önmagát. Az tényleg vérfagyasztó, hogy regényhősöm nézetei alapján nőgyűlölőnek bélyegeztek a közgyűlésen. Hogyan támadhatja bárki is egy szereplő gondolatait?! Ezen az alapon Shakespeare-nek minimum harminc év Gulag járt volna az aljas hőseiért… Még ennél elképesztőbb, hogy a többség – bár egyáltalában nem értett egyet ezzel a koncepciós perrel – tartózkodott a véleménynyilvánítástól, és mivel a tartózkodás nemnek számít, engem kiszavaztak és győzedelmeskedett a téboly. Éppúgy, ahogy az ma az élet más területein is történik kis hazánkban.

Gács Anna válaszolt

Gács Anna, a Szépírók Társaságának elnöke válaszolt Dés Mihálynak a legutóbbi Élet és Irodalomban, amelyben többek között ezt írta: "Amit Dés a történtek általánosításáról mond, az egyszerűen abszurd. Úgy fogalmaz, hogy egy ideológiai alapokon nyugvó koncepciós per áldozata lett (...) Bármennyire is együtt érzek Déssel a csalódottsága miatt, szomorúan látom, hogy levelével maga is azt az agresszív hadviselést folytatja, amivel másokat vádol."

Névjegy
Dés Mihály (Budapest, 1950) irodalmár, lapkiadó és író. Műfordítóként, lektorként dolgozott az 1980-as években, Bacsó Péter Banánhéjkeringő című filmjében Básti Juli és Udvaros Dorottya oldalán játszott főszerepet. 1986-tól Barcelonában élt és dolgozott, az általa alapított Lateral irodalmi folyóirat főszerkesztője volt.
Többek között Borges, Márquez és Vargas Llosa műveinek fordítója. Első regénye, a Pesti barokk 2013-ban jelent meg. A mű színpadi változatát a Belvárosi Színházban mutatják be. Legutóbbi kötete 77 pesti recept című munkája, de összeállított egy antológiát zsidó viccekből is.



2015.06.02 07:00

Csillogó lelkek találkozása az új lemezen

Publikálás dátuma
2019.01.18 11:55

Fotó: Fonó Budai Zeneház/
Spiritualitás, Weöres Sándor ihlette dalok és rögtönzések az altszaxofonos-zeneszerző, Tóth Viktor legújabb albumán.
„LAMU – a kreativitás és szabadság madara. A daru rokona. A szívben él.” Ez a mottója Tóth Viktor legújabb lemezének, amely nemzetközi szereplőgárda közreműködésével, Belgiumban jelent meg. Tóth Viktor az új albumon hallható zenekarának a Mahasimbadavi Players nevet adta, ami a tagok keresztnevéből alkotott mozaikszó. A kompozíciókat és szabad rögtönzéseket hallgatva azonban nyilvánvaló, hogy a spiritualitást mindenkor középpontba helyező szaxofonos-zenekarvezető az ókori India és a hindu vallás választékos liturgikus nyelvére, a szanszkritra is gondolt, amikor nevet választott. Az iszlámra pedig – Viktor szavaival – „egyfajta szúfi révület” emlékeztet, amikor egy koncertet csak elkezdeni nehéz, mert utána a zenészek már tökéletesen értik egymást; órákon át folyamatosan, gördülékenyen tudnak kommunikálni. A címadás (LAMU) is többféleképpen értelmezhető. A legegyszerűbb magyarázat szerint ez is mozaikszó, hiszen a szombathelyi Lamantin Fesztiválon, illetve a budapesti MU Színházban rögzítették azt a két koncertet, amelyekből a lemez megszületett. Tóth Viktor fejében ugyanakkor mindvégig ott motoszkált Weöres Sándor fiatalkori versének (A Bab el-Mandemen) néhány sora: „Alusznak az elsüllyedt városok: Svankélan, Cirpan, Tenuitia, jáspis Lamú, márvány Tiün-Kuin, déltáji jéghatáron őrködő Mejáj-Vivi, soktornyú Vejvita, hol a szerelmes kétszer élhetett.” A lamu leginkább mégis egy képzeletbeli madár, a belső szabadság szimbóluma, a hajnali hortobágyi darulesek emléke. „A zeneszerzői utamon azért különleges ez az anyag, mert a kompozícióim leggyakrabban a hangszeremen való gyakorlás szerencsés melléktermékeként születnek, aztán bekerülnek a fiókba és várják a megszólalás pillanatát. Most viszont kifejezetten erre a formációra írtam a számokat, és már előre éreztem, hallottam, hogy csillogó lelkek találkozása lesz belőle” – mondja Tóth Viktor. Bart Maris belga trombitással már több lemezen és fesztiválon játszott együtt, s most az ő segítségével jelent meg a CD Belgiumban, az elNegocito Records gondozásában. A nagybőgős a régóta Franciaországban élő Szandai Mátyás, akivel csaknem két évtizede játszanak együtt, ismerik egymás minden rezdülését, gondolatát. Az egyik koncertfelvétel dobosa a csodagyerekként feltűnt felvidéki Hodek Dávid, aki ma már Európa-szerte és a tengerentúlon is koncertezik. A másik dobos a 63 éves amerikai Hamid Drake, akit Viktor régóta példaképnek tekint. „Gyerekkorom óta azt kerestem, amit Hamid képvisel, ami felé ő törekszik. Nála már nincsenek hangok, akkordok, szavak, magyarázatok, csak az intenzív spirituális jelenlét” – mondja. Fontos szerephez jut a Berlinben élő afro rapper, Simple One is, aki „végre nem hatalmas limuzinokról és dollármilliókról beszél, hanem valódi kérdéseket, problémákat vet fel.” A nemzetközi csapat március 29-én, a MOMKultban, a Get Closer fesztivál keretében élőben is bemutatja az új lemezt. Közvetlenül utánuk napjaink egyik legelismertebb szaxofonosa, Kenny Garrett lép majd színpadra, így a közös muzsikálás sem elképzelhetetlen. Téved, aki az eddigiek alapján azt gondolja, hogy Tóth Viktor elsősorban az Európán kívüli kultúrákból merít inspirációt. Sok időt tölt Erdélyben, népzenegyűjtő körutakon vett részt, és azt mondja: talán senki mástól nem tanult olyan sokat, mint egy 97 éves gyimesbükki énekes asszonytól, Karácsony Teréztől, akit „bölcs mesternek” tekint. Hasonlóan otthonosan mozog a balkáni zene világában. A budapesti Malko Teatro vezetője, Hadzsikosztova Gabriella felkérésére rendszeresen komponál balkáni jazzt, s ezért még „tiszteletbeli bolgár” igazolványt is kapott. Amikor a jazz bölcsőjében, New Orleansban tartott mesterkurzust, ismert amerikai örökzöldek kárpát-medencei és balkáni verziójával nyűgözte le kezdetben közömbös hallgatóságát.   Infó: Tóth Viktor: LAMU elNegocito Records koncert: március 29. MOM Kult Get Closer Fesztivál  

Névjegy

Tóth Viktor 1977-ben született Kiskunhalason. 2003-ban szerzett diplomát a Zeneakadémia jazz tanszékén. Állandó zenekarai: Tóth Viktor Tercett, Tóth Viktor Arura Trio, Tóth Viktor & Bird Food Market, Road Six Sax. Eddig hét lemeze jelent meg: Tercett (2005), Climbing with Mountains (2007), Tartim (2009), Popping Bopping (2011), Szemed kincse (2014), But Inside (2017), LAMU (2018).

Témák
Jazz
2019.01.18 11:55
Frissítve: 2019.01.18 11:59

A Legyen ön is milliomos! a kulisszák mögött

Publikálás dátuma
2019.01.18 10:00

Fotó: /
A TV2 kvízjátékot rendelt, nem kérdéseket, a vetélkedőnek pedig szükségszerűen változnia kellett. A Legyen ön is milliomos! kreatív producere, Bányai Gábor elvekről és gyakorlatról beszélt a Népszavának.
- A TV2 rendelte meg a Legyen ön is milliomos!-t az IKO produkciós cégtől, amely fölkért engem is például, de a műsort egyébként elvben bármely kereskedelmi vagy közszolgálati csatorna sugározhatná, ha megvette a játék licenszét. A kvízjátékot készítő stábot semmire nem kötelezi, kérdéseket és témákat sem javasol a TV2 - válaszol a kormánypárti oldalra sorolt kereskedelmi csatornával kapcsolatos kérdésre Bányai Gábor kreatív producer. - Az Indexen idézett kérdés: Hány százalékos 2019. január 1-től az UHT és ESL tej áfája? azért került a műsorba, mert igyekszünk a mindennapi életet beemelni a témák közé. Úgy gondoljuk, hogy a hétköznapokkal kapcsolatos tájékozottság is az általános műveltség része. Nevezhetjük ezt „újságolvasós” kérdéscsoportnak, ahol arra vagyunk kíváncsiak, hogy a játékos figyeli-e a napi történéseket. A probléma felvetése inkább árulkodik a hazai közélet állapotáról, mint kormánypropagandáról. Nem néztük át újra a kérdéseket vagy a felvett műsorokat ebből a szempontból, nincs szükség magunk ellenőrzésére egy vélelem alapján – feleli felvetésünkre a kreatív producer. A brit licenc alapján létrejött Legyen Ön is milliomos! című televíziós kvízjáték 2000-ben indult Magyarországon. Először Vágó István (2000–2008), utána Fábry Sándor (2009–2010), majd Friderikusz Sándor (2012–2013) műsorvezetésével az RTL Klub két csatornáján volt látható. Idén a TV2-n, Gundel Takács Gáborral kezdődött újra az IKO Media Group Kft. gyártásában.  A kulturális vagy történelmi közmegegyezések felbomlása nem befolyásolja a vetélkedő témáit - állítja Bányai Gábor. - Az utóbbi 20-30 év történelmét a vitatott tények és a lehetséges túlérzékenységek miatt mi ritkán érintjük a vetélkedőkben. Nagy Imre személyének megítélése nem tárgya a kvízjátéknak, de például a Nagy Imre-korszakról szól kérdésünk. Vannak országok, amelyek előbbre tartanak történelmük feldolgozásában, mint mi, ott a vitás eseményeket és személyiségeket talán könnyebben teszik egy vetélkedő tárgyává. De az ilyen dilemmák megoldása nem dolga egy kvíznek. Ugyanakkor hiába vitatják egyesek Ady Endre, Radnóti Miklós vagy József Attila irodalmi kvalitásait, mi fogunk kérdezni róluk, mert teljesen mindegy, hogy melyik újság mit ír, ők a magyar költészet integráns részei – folytatja a producer. - A műveltség szerkezete az utóbbi egy-két évtizedben nagyon átalakult. 15-20 évvel ezelőtt még bátran lehetett klasszikus zenei vagy klasszikus irodalmi kérdéseket feltenni, ma már inkább a kreativitást érdemes forszírozni. Ezért a mostani kérdések 80-90 százaléka olyan, hogy a játékos logikával két rossz választ akkor is ki tud szűrni a négy közül, ha nincs meg hozzá a lexikális tudásbázisa – meséli Bányai Gábor. - Az a 88 játékos, aki most látható a műsorban, kétezer jelentkező közül került ki. Több fordulón kellett átjutniuk: a jelentkezőket először felhívja valaki, és már a telefonbeszélgetésben megtörténik az alapfelmérés. A kiválasztottak bejönnek, egy beszélgetés után kitöltenek egy műveltségi tesztet. Akik megfelelnek, újabb tesztet töltenek ki, és az innen tovább jutókkal egy újabb kört játszunk, itt kapcsolódunk be a főszerkesztő, Holló Györgyi és jómagam is. Igyekszünk a nemek és a generációk arányára figyelni, előbbi nem könnyű, mert világszerte kevesebb nő jelentkezik televíziós vetélkedőkre, mint férfi, viszont bár megfigyelhető, hogy elsősorban az idősebbek próbálkoznak, most sikerült viszonylag sok fiatal játékost bevonni. A kérdések összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a mai 50-60 évesek egészen más iskolarendszerben, más műveltségi klímában nőttek fel, mint a 20-as -30-asok, szembesülnünk kellett egyfajta generációs-kulturális szakadékkal. Ezt áthidalni a klasszikus kultúra és a digitális világ összefésülésével, arányos adagolásával igyekszünk. A kérdéssorokat gép állítja össze, a játékos személye nem befolyásolja azt – vezet a kulisszák mögé.  - Az adásonként kérdésátlag 18 kérdés, tehát van olyan adás, amiben csak 12-13, van, amiben 22 kérdés hangzik el. Minden új játékos első öt kérdése könnyű és gyors, majd ahogy nehezebbek lesznek, úgy nő(het) a játékos egyébként nem korlátozott gondolkodási ideje. Időkorlát tehát nincs, a műsorvezető csak akkor szól bele, amikor azt érzékeli, hogy a játékos eltér a saját logikájától, vagy már többször körbejárta ugyanazt, azaz már csak időhúzás, a felelősség alól való kibújás zajlik. A műsorvezető Gundel Takács Gábor nem akar elbizonytalanítani, de nem is segíthet. Tizenkét kérdésíró dolgozik, közülük ketten ellenőrzik is a kérdéseket, végül Holló Györgyi főszerkesztő és én is megnézzük, kontrolláljuk azokat. A stáb egy része húsz éve dolgozik együtt, nagy hibát hál’isten még nem követtünk el – mutatja be a hátteret Bányai Gábor.  - József Attilával szólva „az én vezérem bensőmből vezérel” - idéz Bányai Gábor, a Legyen ön is milliomos! műsorkörnyezetéről kapcsolatos kérdésre válaszolva. - Készítek egy műsort, amelynek minden másodpercéért vállalom a felelősséget. Külön kezelem mindattól, ami körülötte, előtte és utána bárhol elhangzik. És szerintem a nézők is ezt teszik. Mert csak így lehet élni, közlekedni, gyereket nevelni, kultúrát fogyasztani, tévéműsort csinálni, tükörbe nézni 45 munkás év után is – fejezi be a kreatív producer. 

Szimbolikus pillanat

Bányai Gábor újságíró, producer, rendező, egyetemi tanár az 1970-80-as években a Népszabadság, a Filmkultúra, a Népszava szerkesztőségének és a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió külső és belső munkatársa volt, több ezer cikk, kritika és nagy sikerű tévéműsor fűződik a nevéhez. 1990-ben Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke ügyvezető igazgatónak, majd intendánsnak nevezte ki. 1992-ben még Hankiss Elemér lemondása előtt őt és Nagy László gazdasági főigazgatót súlyos pénzügyi visszaélés (hamis) vádjával bilincsben vezette el a rendőrség. A 6 hónapig tartó nyomozás végén az ügyészség bűncselekmény hiányában felmentette. Meghurcolásáért azóta sem kért senki bocsánatot.  

Őslakó

Bányai Gábor rendezésében január 25-án mutatja be a Spirit Színház Magyarországon először, parádés szereposztásban az Őslakó című sci-fi drámát, mely egy amerikai filmfeldolgozás révén hazánkban is kultikus műnek számít.

Gettómilliomos

A Legyen ön is milliomos! ad keretet az indiai nyomornegyedből indult Jamal élettörténetének. Danny Boyle 2008-as filmje 2009-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat és hét további kategóriában is győzött. 

2019.01.18 10:00
Frissítve: 2019.01.18 10:57