Gulag Shakespeare-nek

Publikálás dátuma
2015.06.02 07:00
Dés Mihály: Engem kiszavaztak, és győzedelmeskedett a téboly FOTÓ: TUNA KATA
Dés Mihály nagysikerű regénye, a Pesti barokk átdolgozott, végleges formában jelent meg a közelmúltban. Ám a Szépírók Társasága épp ezt a művet tartotta nőgyűlölőnek, ezért az író tagsági kérelmét elutasították. Dés úgy látja, a magyar kultúra egyrészt alapvetően sznob, másrészt az író valószínűsíti, hogy amennyiben a társaság valami feltételezett ideológiai alapon tagadta meg tőle a tagságot, akkor meghazudtolta önmagát.

- A napokban jelent meg a Pesti barokk harmadik kiadása. A Magvető Kiadó helyett most már a Libri adta ki a regényt. Miért a váltás?

- A regényem első két kiadása hamar elfogyott, de utána valamiért nem akarták újra kiadni, csak halogatták, tologatták. Úgyhogy más lehetőség után néztem, s végül a Librinél kötöttem ki.

- Mi a siker fokmérője egy szépirodalmi műnél?

- A mai piac uralta világban a siker fokmérője a példányszám. Ebben a tekintetben az említett kiadási hiátus dacára sem panaszkodhatom. Ahhoz képest, hogy első regényről, méghozzá egy öregember első, ámde meglehetősen vastag regényéről beszélünk, kifejezetten jól fogyott. Másrészt persze a példányszám nem értékmérő.

- És a kritika?

- Az ritkán befolyásolja a sikert, de jó esetben rangot ad. Ám a rangot nemcsak a kritikai visszhang befolyásolja, hanem a kapcsolódó informális szakmai vélemények, pusmogások is. Ezeket nem követtem, de azt mesélték, hogy például egy roppant mérvadó kritikus élőszóban bulvárnak minősítette metairodalmi fogantatású regényemet. Ami pedig a kritikai fogadtatást illeti, az szenzációs volt: több mint negyven alapvetően pozitív recenzió!

- De voltak negatív kritikák is.

- Hogyne, akadt néhány elszántan ellenséges, rosszindulatú kritika is. Olyanok, amelyeken valami erős idegesség, irritáció érződik. Ilyen volt a litera.hu nevű online platform egyik házi szerzőjének a böffenete, amelyben tévelygő amatőrnek nevezett és igen hosszasan pocskondiázott. Tételezzük fel, hogy igaza van. De akkor miért kell a könyvemet – egy tehetségtelen, jelentéktelen elsőkötetes kontár fércművét – ilyen szenvedélyesen és kitartóan ostorozni, szétcincálni, földbe döngölni? Ennek semmi értelme! Egy volt szerkesztőm elmondta, hogy az illető egy frusztrált író, egy a Pesti barokkhoz haloványan hasonló tematikájú könyv szerzője, de hiába a platform, hiába a nyüzsgés, a publikálási tranzakciók, a regénye igen csöndes bukta lett.

- Az olvasók viszont két évvel a megjelenés után is szeretik a könyvét.

- Az író megtört egójának az olvasók lelkesedése a legkedvesebb. Nagyon sok jóleső visszajelzést kaptam, mind személyesen, mind a közösségi oldalakon. Az hagyján, hogy tetszett, de többeket láthatóan felkavart a regényem. És milyen sokféleképpen! Volt, akinek a történet tetszett, más azt írta, hogy halálra röhögte magát, megint más pedig a nyelvi játékoktól, a stílusparódiáktól volt oda.

- Hogyan éri el egy elsőkötetes, hogy más szerzők stílusát, közhelyeket lehámozva írjon?

- Erre a kérdésre maga a Pesti barokk a válasz. A könyvnek van egy elsődleges olvasata: a 80’-as évek pesti művész-ellenzéki köreinek bohém éjszakai életének krónikája. Ez viszont számomra csupán egy közeg, amelybe a világirodalom legtermékenyebb mítoszának számító Don Juan paródiáját építettem bele. Aztán van egy vallásos-mitikus olvasata is a regénynek (ez a Megváltás-mítosz lenne), bár ezt igyekeztem elrejteni. Minden jel szerint jól sikerült a rejtegetés. Végül van egy metairodalmi szint is: a könyv közepe felé kiderül, hogy amit olvasunk, az a narrátor regénykísérlete. Minden fejezetben megpróbálkozik valamilyen elbeszélésformával, technikával, nézőponttal, és mindegyikről kideríti, hogy ez már volt, hamis, nem működik, és akkor megint valami más formával próbálkozik. Ezekből a stílusparódiaként is értelmezhető kudarcokból, irodalmi cáfolatokból kéne összeállni egy bizonyítéknak, vagyis egy élő, izgalmas, újszerű regénynek.

- A mű egyik szereplője szerint Magyarország egy fasiszta ország. A szereplő fia felháborodik ezen. Melyik nézetet osztja?

- Az Amerikába disszidált szereplő hülyeségnek tartotta a papája véleményét, viszont hozzátette, hogy amikor 1993-ban hazatért Magyarországra, nem egy fasiszta országot talált, hanem egy olyat, amely könnyebben azzá válna, mint annak idején a weimari köztársaság. Ezt a 90’-es évek elejéről írtam, azóta még jobban felerősödtek az indulatok, és ez a dolog államilag meg van erősítve.

- „Nem volt még egy nemzedék a földön, amelyik olyan jól érezte volna magát rosszul, mint mi” – írja a Pesti barokk egyik szereplője. Ma egyre több az elégedetlenség.

- A gazdasági, szociális problémák és Freud szavával élve a „rossz közérzet a kultúrában” mindenhol jelen van. Kelet-Európában különböző okokból kifolyólag nagyobb a rosszkedv. Magyarországon a szokásosnál is erősebb a levertség, az önbizalomhiány, az ebből fakadó kompenzatív irigység, agresszió.

- Tagja szeretett volna lenni a Szépírók Társaságának, amely májusi közgyűlésén elutasította a kérelmet, pedig Konrád György és Esterházy Péter is ajánlotta Önt. Ennyire elit kör a szépirodalom?

- A Szépírók Társaságának névsorát nézve, nem vagyok biztos, hogy az elitizmus jellemző rájuk.

- Akkor inkább sznobságról, nem pedig elitizmusról beszélünk? De konkrét vád is megfogalmazódott Ön ellen, mely szerint a Pesti barokk egy nőgyűlölő regény...

- Egyrészt vannak sznob kultúrák és nem sznob kultúrák. A magyar kultúra alapvetően sznob. A legnagyobb prózaírónk, Krúdy például sosem fért bele a magyar elitkultúrába. Szerették, kedvelték, de nem vették teljesen komolyan. Még a Nyugat se. Ugyanez elmondható Szép Ernőről is. Pedig ők a legnagyobbak. Kosztolányi és Móricz mellett a helyük. Ehhez képest ki olvas ma Babits-regényt? Vagy Németh Lászlót? Hogy csak kettőt említsek koruk kánonjának kiválóságai közül. A Szépírók Társaságánál velem történtekben viszont nem hinném, hogy a sznobizmus dominált. Ne feledjük, hogy ez a szervezet tömöríti az európai szellemiséget képviselő magyar írókat, irodalmárokat, és hogy annak idején azért jött létre, mert Csurkáék és az újfasiszták elkezdtek randalírozni az Írószövetségben. Ha most ez a társaság valami feltételezett ideológiai alapon megtagadta tőlem a tagságot, akkor egyszerűen meghazudtolta önmagát. Az tényleg vérfagyasztó, hogy regényhősöm nézetei alapján nőgyűlölőnek bélyegeztek a közgyűlésen. Hogyan támadhatja bárki is egy szereplő gondolatait?! Ezen az alapon Shakespeare-nek minimum harminc év Gulag járt volna az aljas hőseiért… Még ennél elképesztőbb, hogy a többség – bár egyáltalában nem értett egyet ezzel a koncepciós perrel – tartózkodott a véleménynyilvánítástól, és mivel a tartózkodás nemnek számít, engem kiszavaztak és győzedelmeskedett a téboly. Éppúgy, ahogy az ma az élet más területein is történik kis hazánkban.

Gács Anna válaszolt

Gács Anna, a Szépírók Társaságának elnöke válaszolt Dés Mihálynak a legutóbbi Élet és Irodalomban, amelyben többek között ezt írta: "Amit Dés a történtek általánosításáról mond, az egyszerűen abszurd. Úgy fogalmaz, hogy egy ideológiai alapokon nyugvó koncepciós per áldozata lett (...) Bármennyire is együtt érzek Déssel a csalódottsága miatt, szomorúan látom, hogy levelével maga is azt az agresszív hadviselést folytatja, amivel másokat vádol."

Névjegy
Dés Mihály (Budapest, 1950) irodalmár, lapkiadó és író. Műfordítóként, lektorként dolgozott az 1980-as években, Bacsó Péter Banánhéjkeringő című filmjében Básti Juli és Udvaros Dorottya oldalán játszott főszerepet. 1986-tól Barcelonában élt és dolgozott, az általa alapított Lateral irodalmi folyóirat főszerkesztője volt.
Többek között Borges, Márquez és Vargas Llosa műveinek fordítója. Első regénye, a Pesti barokk 2013-ban jelent meg. A mű színpadi változatát a Belvárosi Színházban mutatják be. Legutóbbi kötete 77 pesti recept című munkája, de összeállított egy antológiát zsidó viccekből is.



A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Frissítve: 2019.04.25 20:28

Könyvfesztivál: észak szelleme a Millenárison

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:30

Fotó: Draskovics Adam
A skandinávokra jellemző világra nyitott szemlélettel is találkozhatunk a csütörtökön induló 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
„A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a magyar kulturális közélet több mint negyedszázados hagyománya. A januárban induló nemzetközi könyvvásár-sorozat jegyzett rendezvénye, amely lehetőséget ad a könyvpiac szereplőinek a szakmai bemutatkozásra és az üzleti partnerkapcsolatok építésére. Az esemény fontos szellemi fórumot is jelent, ahol a szerzők és a kiadóik az olvasókkal, a média képviselőivel is találkozhatnak” – mondta a Népszavának Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, a Vince Kiadó ügyvezetője.

Idén 24 ország 145 kiállítója lesz jelen a fesztiválon, a négy nap alatt mintegy négyszáz program zajlik a Millenáris bel- és kültéri helyszínein. A díszvendég ország Norvégia, a díszvendég író a norvég kortárs irodalom egyik fenegyereke, Karl Ove Knausgård. A norvég könyvkiadás és irodalom képviseletében Klara Hveberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjørn Berge, Tomas Espedal, Åsmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig is Budapestre látogat. A norvégok különleges programokkal mutatják be kultúrájuk egy-egy szeletét a magyar fővárosba. „A megnyitón például egy három tagú – két norvég és egy magyar zenészből álló – zenekar szolgáltatja a zenei installációt. Norvég folklór muzsikával, jó hangulatban indul a fesztivál. Akár tanulhatnánk is tőlük, ha a magyar díszvendégség szervezéséről gondolkodunk. Vajon ki mernénk-e állítani egy magyar zenei műsort sváb, szlovén vagy szlovák művészek tolmácsolásában?” – vetette fel az MKKE elnöke.

A könyvfesztivál keretében 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját az ígéretes, elsőkötetes szerzőknek, amelyen idén Mécs Anna Margó-díjas író képviseli Magyarországot. Kísérletező kedvű, tehetséges fiatal szerzőként mutatkozott be 2018-ban a Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvtáros Klub keretében szociológusok, könyvtárosok számolnak be a legújabb kutatási eredményeikről, amelyek módszertani alapot nyújthatnak pedagógusoknak és szülőknek, hogyan támogathatják a legfiatalabbakat is abban, hogy betű- és olvasásbarát – végső soron könyvvásárló – emberré váljanak. A könyvfesztiválon új helyszínt kap a Gyerek(b)irodalom: a vadonatúj Nemzeti Táncszínház gyönyörű előcsarnokát vehetik birtokba a jövő reménybeli olvasói és az ifjú olvasók. Lesz bábműsor, mesemondás, színjátszás, könyvbemutató, kézműves kreatív foglalkozás, közös meseszövés, kiállítás illusztrációkból. Újra egyre népszerűbb a képregény műfaja: a rajongók a fesztiválon nemcsak bevásárolhatnak, hanem közreműködhetnek is a képregények írásában, rajzolásában. A független könyvesboltok ünnepe is a fesztivál hagyománya: április 26-án kora estétől éjfélig mintegy húsz budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat a Kis Könyves Éjen, immár nyolcadik alkalommal.

Stabil anyagi lábakon áll, önfenntartó, ugyanakkor pénzügyi eredményt nem termelő rendezvény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. „Az, hogy egy kultúrával foglalkozó, könyves csapat külső támogatás nélkül képes előállítani egy ilyen óriási programot – benne a Gyerek(b)irodalom, a Könyvtáros Klub vagy a Kis Könyves Éj rendezvényeivel –, igazán egyedülálló” – hangsúlyozta Gál Katalin. A könyvfesztivál ráadásul ingyenesen látogatható, rengeteg könyv pedig kedvezménnyel kapható.

Harc a bestsellerekért

A Kreatív Európa uniós fordítástámogatási pályázata lehetőséget ad Magyarországnak – és a hozzá hasonló, kisebb országoknak – arra, hogy a pályázati forrás bevonásával adjon ki kortárs ukrán, lengyel, román, bolgár, észt, lett, litván, török műveket. Mint Gál Katalin elmondta: a kisebb európai nyelveken írt szövegek magyar változatának kiadására készülve is megbízhatnak a kiadók nagyon jó műfordítókat, a speciális nyelvterületeken születő művek esetében pedig lehet találni valamilyen közvetítő nyelvet – többnyire az angolt. Ugyanakkor a nagy világnyelveken születő sikerkönyvek magyar fordításai szinte egyidőben jelennek meg az eredeti alkotással. „Amint elkészül egy kézirat – például angolul –, azonnal megkezdik a munkát az ügynökök, és licitálással, aukciókon értékesítik a jogokat. Egy-egy ígéretesebb mű kiadási jogának megszerzése körül folyhatnak viták, küzdelmek. Értelemszerűen a tőkeerős kiadók vannak előnyben, azok, akik gyors döntést hozva képesek élni egy-egy előnyös üzleti lehetőséggel” – mesélte az MKKE elnöke.

Szent György rózsája

Április 23-án Barcelona utcáit és tereit könyvárusok lepik el, Rambla sétálóutca virágárus bódéi vörös rózsákkal telnek meg – olvasható a Spanyolban Otthon blogon. Katalónia könyvnapja Sant Jordi (Szent György) napjához, illetve legendájához kapcsolódik: a történet szerint a legyőzött sárkány sebéből kiszökő vér rózsává változott, György lovag pedig ezzel vigasztalta a megszabadított királylányt. Sant Jordi napján ezért a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, akik ezt egy könyvvel köszönik meg. Barcelonában mintegy száz éve rendeznek könyvvásárt e napon, amely egybeesik Shakespeare születésének és halálának, valamint Cervantes temetésének napjával is. Az Unesco 1995-ben április katalán javaslatra nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá április 23-át.

Frissítve: 2019.04.25 14:20