Kiderült a náci háborús bűnös utolsó titka

Publikálás dátuma
2015.06.02. 13:57
A képen Adolf Eichmann 1961-ben. FOTÓ: John Milli/GPO/Getty Images
Az izraeli archívumok mindeddig titokban tartották, az ítélet végrehajtásának évfordulóján azonban egy blogbejegyzésben nyilvánosságra hozták az akkori kormány döntését, amely szerint Adolf Eichmann náci háborús bűnöst kivégzése előtt meglátogathatta a felesége Izraelben.

Vasárnap volt Adolf Eichmann kivégzésének ötvenharmadik évfordulója, és ebből az alkalomból az állami archívum nyilvánosságra hozta, hogy a több millió ember halálba küldése miatt halálra ítélt náci háborús bűnöst halála előtt egy hónappal meglátogathatta felesége, Vera Eichmann a Ramle városban lévő börtönében.

A Jediót Ahronót című újság a honlapján tette közzé az archívum blogbejegyzését a kormány azon üléséről, amelyről 1962 óta mindeddig semmi sem szivárgott ki. Az állami archívum hírzárlat alól feloldott anyagaiból kiderült, hogy a kivégzés előtt két hónappal Vera Eichmann férje ügyvédje útján az akkori izraeli igazságügy miniszterhez, Dov Joszefhez fordult, és búcsúlátogatás engedélyezését kérte. 

Joszef 1962. március közepén a kormány elé terjesztette a kérést, és elmondta, hogy Ben Gurion miniszterelnök szerint nemzetközi bírálat érné Jeruzsálemet, ha elutasítanák a kérvényt. Azt javasolta, hogy gyorsan tegyék lehetővé a titkos látogatást. Golda Meir akkori külügyminiszter még a kormányülés napján az izraeli parlament, a kneszet külügyi és védelmi bizottsága elé vitte az ügyet, és támogatta az engedély megadását. 

A vitában résztvevők elfogadták Vera Eichmann látogatásának lehetővé tételét, de figyelmeztettek, nehogy a "feleség átsegíthesse a túlvilágra" a náci háborús bűnöst. A börtön látogatónaplója 1962. április 30-án rögzítette a Vera Eichmann nevű vendég belépését az intézménybe egy másfél óráig tartó beszélőre, amelyen jelen volt a kerületi rendőrparancsnok és két büntetés-végrehajtási tiszt is.

Adolf Eichamnn a zsidóság meggyilkolását célzó "végső megoldás" egyik legfontosabb végrehajtója volt a második világháború idején. Az SS alezredeseként 1944-ben Magyarországon felelős volt százezrek haláltáborokba küldéséért.  A háború után álnéven Argentínában telepedett le, de 1960-ban a Moszad, az izraeli titkosszolgálat elfogta, és Izraelbe szállította. Jeruzsálemben az ügyében összeült bíróság bűneiért halálra ítélte, 1962. május 31-én végrehajtották az ítéletet. 

Szerző

Mégsem ítélik halálra az exállamfőt?

Publikálás dátuma
2015.06.02. 13:48
FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Elnapolta a kairói büntetőbíróság a végleges ítélethirdetést Mohamed Murszi volt egyiptomi elnök börtönkitörési perében, amelyben két hete halálbüntetéssel sújtották az iszlamista exállamfőt.

Az eljárást azzal a váddal indították ellene, hogy "külföldi fegyveresek" segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban. Saabán es-Sámi bíró bejelentése szerint az egyiptomi mufti az előírásoknak megfelelően megvizsgálta a halálbüntetéseket, és véleményét át is nyújtotta a törvényszéknek, ennek ellenére június 16-ra halasztotta a végleges ítélethirdetést.

Az egyiptomi előírások szerint a halálbüntetéseket csak a legfőbb vallási méltóság véleményezése után véglegesítik. Az egyiptomi törvényhozás függetlenségét megkérdőjelezők nem számoltak döntéssel egy nappal Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök németországi látogatása előtt, amelyet komoly diplomáciai "ellenszél" előzött meg Berlinből Murszi áprilisi halálra ítélése miatt.

Szerző

Veszélyben a klímacél

Publikálás dátuma
2015.06.02. 10:58
Illusztráció: Thinkstock
Áldozatul eshet a 2 százalékos klímacél, ha az államok tető alá akarják hozni decemberben Párizsban a jó ideje tervezett nemzetközi környezetvédelmi megállapodást. 

Fél évvel a monstre találkozó előtt ugyanis egyre inkább úgy látszik, hogy tarthatatlan a tudósok által kitűzött ambiciózus cél, vagyis az, hogy a globális felmelegedés megfékezésére a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti időszakhoz képest e határ alatt kellene tartani.

Bonnban tegnap ültek össze, s június 11-ig tanácskoznak az ENSZ klímaváltozási keretegyezményéhez csatlakozott tagállamok képviselői, akik előkészítik a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő, a szándékok szerint kötelező erejű új megállapodást, de a vélemények pesszimisták. "Párizs temetés lesz tetem nélkül" - vélte a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva David Victor, a Kaliforniai Egyetem szakértője. Oliver Geden, az IISA német biztonságpolitikai intézet kutatója szerint pedig a 2 százalékos célkitűzés fontos a klímaszakértőknek, de politikailag megvalósíthatatlan. Christiana Figueres, az ENSZ főtárgyalója is elismerte, hogy az államok károsanyag-kibocsátási felajánlásai egyelőre nem elegendőek ahhoz, hogy a kitűzött 2 százalék alatt tartsák a felmelegedést. Bonn után még két egyztetést tartanak a párizsi klímacsúcs előtt. A németországi G7-es csúcsértekezleten is napirendre kerül a klímamegállapodás.

Szerző