Molnár úgy fogalmazott: ezzel újabb fideszes hazugság bukott meg. Molnár Csaba üdvözölte, hogy a bizottság most közzétette ezt az eddig üzleti titoknak minősülő adatot, s rámutatott, hogy a pénz megoszlik majd a konzorcium 11 tagja között, az Altus másfélmilliárd forint helyett várhatóan néhány tízmillió forintért végzi majd el a munkát a bizottságnak, amiből a cég pármillió forint hasznot remélhet.
A fideszes EP-képviselő arra volt kíváncsi: ki, miért és mikor döntött úgy, hogy kiszervezi a tanulmánykészítést, pontosan mekkora összeget nyert el a konzorcium és milyen eljárás során, milyen megfontolások alapján tartották alkalmasnak a pályázó cégeket a feladatra, illetve tisztában voltak-e az Altus pártpolitikai kötődésével és "korábbi kétes ügyeivel".
Corina Cretu válaszában azt írja, a bizottság külső forrásból származó elemzésekre is támaszkodik, nyílt közbeszerzésen, versenyeztetve választottak ki cégcsoportokat, a három legkedvezőbb ajánlatot adó konzorcium között volt az is, amelynek vezetője az Altus. A levélből kiderül: az ötmillió euró a kiválasztott konzorciumok között további pályáztatásokat követően négy év alatt elosztható maximális keretösszeg. Ebből tavaly októberben az Altus egy 399 190 eurós megbízást nyert el.
"Végre nem mi, hanem az Európai Bizottság cáfolta ezt a hazugságot, hogy 1,5 milliárd forintos tendert nyert az Altus vezette konzorcium" - húzta alá Molnár Csaba.
Az EP-képviselő szerint az sem igaz, hogy a céget összeférhetetlenség miatt ki kellett volna zárni a pályázatból. Cretu válaszában az áll, az ajánlatokat háromlépcsős folyamatban értékelik. Elsőként a kizárási kritériumokat vizsgálják, majd a kiválasztási kritériumokat ellenőrzik, majd az ajánlatokat az odaítélési követelmények szerint rangsorolják. Cretu tudatja, hogy a konzorciumokat közösen, nem cégenként értékelik, miután a teljesítésért is egyetemes felelősséggel tartoznak, vezetőiknek pedig nyilatkozniuk kell arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség vagy a kizárásra okot adó körülmény.
"Szó nincs összeférhetetlenségről" - hangoztatta Molnár, rámutatva: pályázó akkor zárható ki a versenyből, ha például csődeljárás vagy felszámolás alatt áll, korrupció vagy pénzmosás miatt vezetőjét elítélték, vagy nem fizet közterheket. Corina Cretu levelében azt írja, hogy az Altus minden dokumentumot benyújtott annak igazolására, hogy a konzorcium tagjai esetében nem áll fenn a kizárásra okot adó körülmény.
"Lázár János és Deutsch Tamás házhoz ment a pofonért" - utalt Molnár arra, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Brüsszelben tárgyalt a bizottság regionális politikáért felelős főigazgatójával. A DK alelnöke értetlenségét is kifejezte, hogy két ilyen rutinos politikus miért vállal fel egy ilyen "eleve vesztes ügyet".
"Talán Orbán Viktor személyes utasítására, Gyurcsány Ferenc iránt érzett mély gyűlölete és a tőle való félelme miatt kényszerítette bele közeli munkatársait abba, hogy nagyon gyorsan megkapják ezeket a pofonokat" - hangoztatta Molnár, aki szerint tudni lehetett, hogy néhány napon belül ki fog derülni az igazság, s az, hogy amit állítanak, "az egészen egyszerűen nem igaz".
Molnár azt is elmondta, hogy az Altus mindenkivel szemben, aki az általa hazug állításnak nevezett vádakat megfogalmazta vagy megismétli, jogi eljárást fog kezdeményezni, szerinte jogosan.
A Fidesz-frakció szerint Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus Zrt. brüsszeli megbízása tisztességtelen, és kimeríti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját.
"Brüsszelből az Altushoz, az Altustól Gyurcsányhoz, Gyurcsánytól a DK-hoz vándorol a pénz" - írták az MTI-nek szerdán küldött közleményükben a kormánypártiak, akik szerint ha Gyurcsány Ferenc el akarja kerülni ennek a látszatát is, akkor felbontja a "botrányos brüsszeli megbízást".
A Fidesz-frakció arra válaszul adott ki közleményt, hogy a DK-s Molnár Csaba nyilvánosságra hozott egy választ, amelyet Corina Cretu regionális politikáért felelős biztos adott Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő írásbeli kérdésére.