Egy rendőr lefejezésére készült az agyonlőtt iszlamista

Egy rendőrt készült lefejezni egy bűntársa segítségével az az iszlamista szélsőséges, akit kedden Bostonban lőttek agyon a terrorelhárítási hatóságok emberei - közölte szerdán rendőrségi forrásokra hivatkozva a The Boston Globe című napilap.

Egy bostoni rendőr és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik ügynöke által agyonlőtt Usaama Rahim az eset hivatalos leírása szerint egy több mint 20 centiméteres pengéjű katonai késsel hadonászott, ezért önvédelemből kellett vele végezni. Cinkosát, David Wrightot szerda délután állítják bíróság elé.

"Úgy hisszük, hogy a szándék egy rendőr lefejezése volt. Tudtuk, hogy a tervet meg kell akadályozni. Kedden szándékoztak akcióba lépni" - jelentette ki a lapnak egy névtelenül nyilatkozó rendőrségi illetékes.

A The Boston Globe értesülései szerint Rahimot és Wrightont hírszerzési értesülések alapján már hetek óta egész napos megfigyelés alatt tartották. A Rahim lelövésével végződött incidensről egy térfigyelő kamera felvételeket készített. Ezeket a rendőrség szerdán bemutatta a muszlim és a fekete közösség képviselőinek és hamarosan közzé fogja tenni.

A bostoni rendőrség és az FBI hivatalosan még nem közölt részleteket az összeesküvéssel kapcsolatban. Az ügyészség sem ismertette a Wrighttal szembeni vádakat.

A büntetlen előéletű Usaama Rahim bátyja, Ibrahim Rahim ismert imám, aki a 2013-as bostoni maratonon elkövetett robbantásos merényletet követően felemelte hangját a terrorizmus ellen. A fivér azt állította, hogy öccsét hátulról lőtték le.

Szerző
Témák
terrorista Boston

Martin Schulz válaszolt Moszkvának

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hétfő késő délután arról tájékoztatta az EU-hoz delegált orosz nagykövetet, hogy ellenlépéseket hozott a Moszkva által bejelentett „feketelista” miatt. Ebben, mint ismeretes, Oroszország európai politikusokat, köztük az Európai Parlament befolyásos tagjait is beutazási tilalommal sújtotta „oroszellenes” kijelentéseik miatt. 

Schulz, bár az Európai Parlament nem szavazott erről, elnöki hatáskörében kitiltotta az EU-hoz akkreditált orosz nagykövetet és egyik munkatársát az Európai Parlament épületeiből. Orosz parlamenti képviselők a jövőben csak egyedi elbírálás után léphetnek be az EP intézményeibe. S ami ennél érdemibb döntés, az EU-Oroszország parlamenti együttműködési bizottság lényegében határozatlan ideig megszűnik, mert az EP-s fél nem vesz részt annak munkájában.

Martin Schulz hangsúlyozta, hogy neki, mint az Európai Parlament elnökének, joga van megfelelő ellenlépésekkel válaszolni az orosz feketelistára.

Amely egyébként az Európai Unió szankcióira és hasonló listáira válaszul született meg Moszkvában. Párbeszéd helyett így tovább folytatódik a barátságtalan üzengetés.

Váratlan fordulat a maláj utasszállító ügyében

Váratlan bejelentést tett az orosz szövetségi nyomozó bizottság (SZK) szerdán, az ukrán légierő egy orosz védelem alá helyezett szerelőjét nevezve meg a malajziai légitársaság tavaly júliusi, délkelet-ukrajnai katasztrófájának koronatanújaként.

Vlagyimir Markin, a központi nyomozó hatóság szóvivője azt mondta, hogy Jevhenyij Agapovról van szó, aki fedélzeti fegyverek szerelőjeként dolgozott az ukrán légierő harcászati légidandárjának első századánál, az A4465-ös számú katonai egységnél. A férfi szóvivő közlése szerint önként lépte át az orosz határt és ajánlotta fel együttműködését az orosz hatóságoknak.

A hatalomhoz közeli LifeNews orosz kereskedelmi televízió honlapján látható egy videofelvétel Agapov kihallgatásáról.

Agapov tanúként azt mondta, tavaly július közepén tudták meg katonatársaival együtt, hogy az ukrán harci repülőgépek bombázzák Luhanszkot és Donyecket. 2014. július 17-én is sorra felszálltak a gépek. Ebéd után három Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgép is elindult harci feladattal. Kettőt lelőttek, egy tért vissza, de "harci töltet" nélkül. Az, amelyet egy Volosin nevű, kapitányi rangban lévő pilóta vezetett.

A pilóta azt mondta katonatársainak, hogy "nem az a gép volt". Később hozzátette, hogy "a gép nem jó időben, nem jó helyen volt". A tanú később megtudta, hogy ugyanaznap, július 17-én zuhant le a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépe Donyeck térségében.

A Szu-25-ös típusú sugárhajtású csatarepülőgépet az 1980-as években fejlesztették ki a volt Szovjetunióban. Számos helyi háborúban, többek között Afganisztánban és az orosz-grúz konfliktusban is bevetették. A gép beépített 30 mm űrméretű ikercsövű gépágyúval rendelkezik, emellett 57 és 80 milliméteres nem irányított rakéta-blokkokkal, valamint légibombákkal és H-25-ös irányított rakétákkal lehet felszerelni.

Tavaly július 17-én Donyeck térségében 298 emberrel a fedélzetén lezuhant a Malaysia Airlines Boeing-777-es típusú utasszállító gépe. Mindenki meghalt.

Oroszországban korábban is készült egy "független mérnöki vizsgálat", amely szerint harci repülőgép lőhette le a malajziai utasszállítót. A katasztrófa után az orosz védelmi tárca viszont azt közölte, hogy bemérték az ukrán légvédelmi egységeket a kelet-ukrajnai térségben.

Az ukrán hatóságok és nyugati hírszerzési szolgálatok állításai szerint a szakadárok lőhették le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállítót. Donyec medencei helyi lakosok is arról számoltak be, hogy a katasztrófa idején látták, amint a szeparatisták által ellenőrzött területről egy légvédelmi rakétát lőttek fel. Nemzetközi megfigyelők azt állították, néhány órával a tragédia előtt egy Buk rakétakilövő rendszer jelent meg a szakadár kézen lévő Sznyizsne településen.

Az Almaz-Antej orosz fegyvergyártó konszern kedden a délkelet-ukrajnai szakadárokat védő állításokat igazolta. Jan Novikov, a cég vezérigazgatója moszkvai tájékoztatóján kijelentette, hogy egy olyan, régebbi típusú Buk légvédelmi rakétával lőhették le a maláj légitársaság utasszállítóját, amely már csak az ukrán fegyveres erőknél van hadrendben.

Szerző
Frissítve: 2015.06.03. 16:58