Megvan a trafikmutyi első négy gyanúsítottja

Négy személyt gyanúsítanak a trafikmutyival kapcsolatban, valamennyien ugyanazon a dunántúli településen élnek, s igyekeztek befolyásolni a trafikpályázatok elbírálását - írja a Blikk. A lap információit a Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette.

Az ügyben két személyt vesztegetéssel, befolyással üzérkedés bűntettének, egy személyt vesztegetés bűntettének és egy személyt bűnpártolás vétségének gyanúja miatt hallgattak ki gyanúsítottként. A gyanúsítottak tagadták a bűncselekmény elkövetését, megtagadták a vallomástételt, ám a gyanúsítás elleni panaszukat a Legfőbb Ügyészség elutasította - írja a lap.

A négy gyanúsított között van egy ismert vendéglátóipari vállalkozó, akit korábban a Nemzeti Nyomozóiroda már egyszer kihallgatott, mégpedig pályázatokkal kapcsolatos feljelentés miatt. A másik gyanúsított egy ismert szombathelyi ügyvédnő, állítólag ő az, akit bűnpártolással gyanúsítottak meg. A többi gyanúsítottról nincs információnk.

*

Eközben még mindig sok a bizonytalanság a trafikok fóliázása körül. A mno.hu úgy értesült, hogy sem a NAV-tól, sem a fogyasztóvédelmi hatóság szankciójától nem kell tartaniuk a trafikosoknak, ha leszedték a fóliát, ugyanis pontos iránymutatás továbbra sincs. A sötétítő fólia használatát nem írja elő jogszabály, csupán azt, hogy a fiatalkorúak nem láthatják a dohánytermékeket.

Mint ismert: hogy április 22-én este halálos kimenetelű rablás történt egy kaposvári dohányboltban, az áldozat egy 21 éves lány volt. A rendőrség már másnap elfogta a támadót. A trafikosok ezt követően kezdték kezdték leszedni a fóliát a kirakatokról.

Szerző

Kiemelt közszolgálati egyetem

Publikálás dátuma
2015.06.04. 07:08
Fotó: Népszava
Benyújtotta az Országgyűlésnek kedden a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításáról szóló javaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A parlament honlapján olvasható javaslat azt is rögzíti, hogy ősztől más felsőoktatási intézmény nem indíthat közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat. 

Mint azt az indoklásban is kiemelték: "a módosítás célja továbbá annak rögzítése, hogy csak az NKE folytathat államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatást".

A javaslat felidézi, hogy a kormány az Államreform Bizottság felállításáról szóló határozatában egyetértett az NKE átalakításával, így szükségessé vált az egyetem működését szabályozó törvény pontosítása. A javaslatban szerepel továbbá, hogy jövő júliustól a rendvédelmi ágazatban is bevezetik a tisztjelölti jogviszonyt. Lázár május 21-én jelentette be, hogy a kormány újabb, 37 milliárd forintos fejlesztést tervez a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, de egy ilyen beruházásnak akkor van értelme, ha elérik, hogy Magyarországon csak a közszolgálati egyetem biztosítson rendészeti, közigazgatási és államtudományi képzést.

Lázár János tavaly október 22-én beszélt arról, hogy a kormány belevág az államreformba, amelynek során tartósan meghatározza, hogy a befizetett adóért cserébe milyen szolgáltatásokra számíthatnak a választók - írja a napi.hu. Az Államreform Bizottság felállításáról szóló kormányhatározat tavaly novemberben lépett hatályba. Ez rögzíti, hogy a kabinet egyetért az "állami humántőke reformjával".

Ehhez sorolták a fegyveres szervek tagjaira vonatkozó életpályamodell bevezetését és az állami szférában foglalkoztatottak létszámának felülvizsgálatát, majd a közszolgálati életpályamodell bevezetését. Az "állami humántőke reformjához" tartozik "az általános ügyintézési képességgel bíró személyi állomány" kialakítása, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé való átalakítása is.

Szerző

Megint szabad lesz oszlopon hirdetni

A parlament gazdasági bizottsága olyan törvénymódosítót nyújtott be, amely három év után ismét lehetővé tenné, hogy a villanyoszlopokon és telefonpóznákon reklámokat helyezzenek el - vette észre a napi.hu. Ezekkel 2012-ig a spanyol tulajdonosi hátterű ESMA foglalkozott, akkor azonban balesetveszélyesnek minősítették a reklámtáblákat, és a tevékenységgel a cégcsoportnak fel kellett hagynia. Az ESMA Zrt.-t áprilisban vette meg a Gar-Dam Zrt.. A társaság 30 százaléka Garancsi István érdekeltsége.

Megírtuk: a második Orbán-kormány 2012-ben a közlekedési törvény módosításában rejtette el azt a passzust, amelynek alapján az ESMA-nak több mint tízezer villanyoszlopon lévő hirdetőfelületet kellett leszerelnie. Korábban, 2011 januárjában "csak" az új oszlopreklámok kihelyezését tiltották meg. Mindkét kormányzati lépés mögött Simicska Lajost látták, mondván: nem akart saját cégeinek riválist a közterületi hirdetési piacon, ahol - főleg az óriásplakátok és a plakáthengerek révén - az ő, vagy üzlettársainak az érdekeltségei domináltak. A második Orbán-kormány alatt Simicska érdekeltségei letarolták a közterületi reklámpiacot, nem véletlenül akarták már 2009-ben megvenni az ESMA-t, sikertelenül.

Pletykák szerint később is kapott ajánlatokat a cégvezető-tulajdonos Bleuer István, ám ezeket rendre elhárította. Azután jött a már említett 2011-es, majd a 2012-es jogszabály-változtatás, amelyekkel teljesen kihúzták a talajt az ESMA lába alól. A cég tavaly váratlan segítséget kapott, a Kúria mondta ki, hogy a közlekedés biztonságára vonatkozó tilalom nem érinti a választási kampányokat, tehát a kortesidőszakban a villanyoszlopokra is lehet plakátokat kihelyezni. Az Orbán-Simicska háború az egész helyzetet felülírta, az pedig, hogy Garancsi áprilisban megvette az ESMA-t, még erőteljesebb üzenet lehet Simicskának, mint egy jó lehetőség az eddigi tulajdonosoknak. Erre reagálva adott interjút lapunknak április közepén a cég menedzsmentjének tulajdonosi képviselője.

Gátai Péter állította: nem a médiaháborúról, és nem a Simicska-érdekeltségek elleni küzdelemről szól, hogy Garancsi résztulajdont szerzett az ESMA-ban. Azt is mondta, Garancsinak lehet ugyan jó kapcsolata Orbán Viktorral, de nem erre építenek, a törvényi korlátozások módosítására számítanak. A mostani javaslat nem indokolja, hogy a balesetveszélyt immár miért nem lényeges, bár az is igaz, hogy a 2012-es törléskor sem támasztották alá, hogy a villanypóznákon függő táblák miért veszélyesek.

Szerző