Zombor: mindenkinek igaza van az egészségügyben

Publikálás dátuma
2015.06.04. 15:34
Zombor Gábor tegnap a XII. Országos Patikanap megnyitóján. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Az egészségügy rendszerén belül a prioritások és a források meghatározása 25 éve várat magára - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy csütörtöki budapesti konferencián, hozzátéve: társadalmi konszenzus szükséges, mert ma mindenkinek, aki részt vesz az egészségügyi ellátásban, igaza van.

Zombor Gábor előadásában kifejtette, ki kell szabadítani az egészségügyet a politikai csapdából, konszenzust kell teremteni, ahol az alapvetések egyértelműek, és politikai konszenzus van abban, hogy az ellátórendszert így, vagy szűkebb formában, nagyobb ráfordítással tudja-e az állam biztosítani, és milyen együttműködési rendszereket kíván az állam a magánszférával vagy más rendszerekben kialakítani.

Az Egészségügy: együtt és/vagy külön? címmel, a Világgazdaság online által rendezett konferencián Zombor Gábor elismerte, hogy az Európai Unióban az egészségügyre fordított GDP-arányos költés még mindig Magyarországon a legalacsonyabb, az egészségügyi dolgozók bére az európai uniós átlag alatt van. A uniós forrásból megvalósult és még folyamatban lévő, 500 milliárd forintos infrastruktúrafejlesztés pedig döntően olyan területeket érintett, ahol 30-40 éve semmilyen felújítási munka nem történt. Jelezte ugyanakkor, hogy a gyógyító-megelőző kassza 2010-ben 750 millió forint volt, most pedig megközelít az ezermilliárd forintot az ellátórendszerre fordított pénz. 

Hozzátette, kiegyensúlyozott helyzetet teremtene, ha 200-300 milliárdot még "bele lehet tenni" a rendszerbe, azonban - ismerte el - arra nincs lehetőség, hogy jelentősen növeljék a közkiadásokra fordított forrásokat az egészségügyben.
Az államtitkár elismerte azt is, hogy az egészségügy évek óta a politika csapdájában van, politikai érdekek mentén történt az egészségügy megítélése, átalakítási kezdeményezése, sikere, kudarca. Ebből a csapdából azonban ki kell szabadítani az ágazatot - tette hozzá. Jelenleg "mindenki tudja, mit kell csinálni, de ennek olyan politikai kockázatai vannak, ami megfogja az egészet, és állandó, önbecsapási állapotban vagyunk" - fogalmazott Zombor Gábor. Úgy vélte, jó lenne egy hosszú távú megállapodást kötni az egészségügyben dolgozókkal, és kormányzati garanciával bemutatni, hogy ha most nem is tudják teljes egészében rendezni az ágazat helyzetét, de egy ötéves időtávot meg lehetne jelölni.

Azt mondta, az egészségügyben mindenkinek igaza van: igazuk van azoknak is, akiknek nem elég a forrás és igazuk van az ágazatban dolgozóknak is. Ez azonban nem magyar specialitás. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy a mindig példaként felhozott V4-ek közül Csehország is hasonló gondokkal küzd, ott is súlyos probléma az orvoselvándorlás, amire nem találják a megoldást. Említette Romániát is, ahol "tragikus a helyzet", mert lassan nincs magyarul beszélő orvos a magyarlakta területeken. Közölte, közös fellépést javasoltak a szomszédos országokkal abban, hogy milyen eszközökkel próbálják megvédeni az egészségügyi rendszerüket és ehhez milyen együttműködést kívánnak felhasználni.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2000-től 2007-ig a nemzetgazdasági átlagjövedelmek nagyjából együtt mozogtak a közszférában és a versenyszférában, de a válság után és a konvergenciaprogram hatására 2008-ben az egészségügyi bérek nem hogy nem emelkedtek a rátával, hanem meredeken elszakadtak és elváltak a közszféra egyéb kereseti viszonyaitól is. A bérek csak a béremelések után nőttek valamelyest, de még mindig nem érik el a nemzetgazdasági átlagot, ami komoly gond - mondta Zombor Gábor.

Zombor Gábor a magán- és közellátásról azt mondta, keresik az állami fenntartású ellátórendszerben azt a modellt, amelyet - hasonlóan a háziorvosoknál - lehet más, például a kórházi ellátásra is alkalmazni. További gond - folytatta -, hogy a társadalombiztosítási finanszírozás megosztása az ellátások különböző helyen történő igénybevételére még szintén nem születtek megnyugtató megoldási javaslatok. Úgy vélte, amíg ebben nincs társadalmi konszenzus, addig jó megoldások sem lesznek. Jelezte, parlamenti vitanapot fognak tartani az egészségügyről.

Szerző
Frissítve: 2015.06.04. 16:38

Az Orbán-kormány alatt lettünk a második legkorruptabb ország

A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője az európai ügyészség felállítása mellett érvelt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Gréczy Zsolt az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) éves jelentésére hivatkozva közölte, hogy tavaly Magyarország a második legkorruptabb ország volt, és 28 bejelentésből 13 ügyben indult eljárás. Szavai szerint Molnár Csaba, a párt EP-képviselője emellett az Európai Bizottságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy az Orbán-kormány alatt 52 vizsgálat indult hazai fejlesztési projektekre vonatkozóan.

Az ellenzéki politikus szóvá tette, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és a hazai hatóságok nem tettek ilyen bejelentéseket, és nincs hír arról sem, hogy az OLAF-nyomozások ügyében az ügyészség lépett volna bármit.

A DK szóvivője azt mondta, azért támogatják az európai ügyészség felállítását, mert annak olyan nyomozati jogkörei lennének, amelyekkel végig lehetne vinni az ügyeket. Azt is jelezte: kormányváltás esetén független jogászbizottsággal vizsgáltatnák ki a legfőbb ügyész és hivatala döntéseinek jogszerűségét.

Gréczy Zsoltot kérdezték a nemzeti összetartozás napjáról is. A szóvivő az egyik legtragikusabb napnak minősítette a trianoni döntést, ugyanakkor jelezte, hogy Magyarország az EU részeként abban érdekelt, hogy a határok átjárhatóak legyenek, s ne legyenek nemzetiségi villongások. A közös Európa remélhetőleg egyszer majd feloldja a gyászt - fogalmazott.

Szerző

Robbanhat a botrány: lehallgatják az ügyvédi irodákat?

Publikálás dátuma
2015.06.04. 14:35
Vizsgálóbizottság felállítása mellett döntöttek. FOTÓ: Thinkstock
A vesztegetéssel vádolt Kiss Ernő dandártábornok büntetőperében kiderült, egy budapesti ügyvéd telefonját és irodáját is lehallgatták - írja a Magyar Nemzet. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége ezután vizsgálóbizottság felállítása mellett döntött. Az LMP az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt beszámoltatná a szolgálatok vezetőit arról, lehallgattak-e ügyvédi irodákat, és ha igen, miért.

A lap szerint több volt állami tisztségviselő is tagja annak a szakértői csoportnak, amelynek felállítását a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) javasolta. A bizottság feladata az lesz, hogy megvizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők-e az ügyvédek, illetve hogy le lehet-e őket hallgatni.

Hegedűs László, a BÜK alelnöke elmondta, azért döntöttek a vizsgálat mellett, mert a múlt héten a vesztegetéssel vádolt Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornok büntetőperében előkerült egy titkosítás alól feloldott határozat, amelyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2012 januárjában elrendelte Kiss Ernő ügyvédje mobiltelefonjának és irodájának lehallgatását. A kamara alelnöke szerint elfogadhatatlan az ügyvédi irodák lehallgatása, ezért komolyan foglalkozik a köztestület a problémával - írja a Magyar Nemzet.

Az LMP beszámoltatná a szolgálatokat
Az LMP szerint ugyan valóban hatékonyabb nyomozati munkára lenne szükség a korrupciós bűncselekmények feltárása érdekében, de - hangsúlyozták - ez semmilyen esetben nem járhat alapjogok megsértésével. Közölték, választ várnak az illetékes szervektől arra, valóban lehallgatták-e az elmúlt időszakban az ügyvédi irodákat, és ha igen, akkor milyen okokból és milyen felhatalmazással tették ezt. Azt is írták, szeretnének bizonyítékokat is kapni arról, hogy a szolgálatok a lehallgatások során egyszer sem lépték át a törvény szabta határokat.

 

Szerző
Témák
LMP lehallgatás