Előfizetés

Zombor: mindenkinek igaza van az egészségügyben

Publikálás dátuma
2015.06.04. 15:34
Zombor Gábor tegnap a XII. Országos Patikanap megnyitóján. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Az egészségügy rendszerén belül a prioritások és a források meghatározása 25 éve várat magára - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy csütörtöki budapesti konferencián, hozzátéve: társadalmi konszenzus szükséges, mert ma mindenkinek, aki részt vesz az egészségügyi ellátásban, igaza van.

Zombor Gábor előadásában kifejtette, ki kell szabadítani az egészségügyet a politikai csapdából, konszenzust kell teremteni, ahol az alapvetések egyértelműek, és politikai konszenzus van abban, hogy az ellátórendszert így, vagy szűkebb formában, nagyobb ráfordítással tudja-e az állam biztosítani, és milyen együttműködési rendszereket kíván az állam a magánszférával vagy más rendszerekben kialakítani.

Az Egészségügy: együtt és/vagy külön? címmel, a Világgazdaság online által rendezett konferencián Zombor Gábor elismerte, hogy az Európai Unióban az egészségügyre fordított GDP-arányos költés még mindig Magyarországon a legalacsonyabb, az egészségügyi dolgozók bére az európai uniós átlag alatt van. A uniós forrásból megvalósult és még folyamatban lévő, 500 milliárd forintos infrastruktúrafejlesztés pedig döntően olyan területeket érintett, ahol 30-40 éve semmilyen felújítási munka nem történt. Jelezte ugyanakkor, hogy a gyógyító-megelőző kassza 2010-ben 750 millió forint volt, most pedig megközelít az ezermilliárd forintot az ellátórendszerre fordított pénz. 

Hozzátette, kiegyensúlyozott helyzetet teremtene, ha 200-300 milliárdot még "bele lehet tenni" a rendszerbe, azonban - ismerte el - arra nincs lehetőség, hogy jelentősen növeljék a közkiadásokra fordított forrásokat az egészségügyben.
Az államtitkár elismerte azt is, hogy az egészségügy évek óta a politika csapdájában van, politikai érdekek mentén történt az egészségügy megítélése, átalakítási kezdeményezése, sikere, kudarca. Ebből a csapdából azonban ki kell szabadítani az ágazatot - tette hozzá. Jelenleg "mindenki tudja, mit kell csinálni, de ennek olyan politikai kockázatai vannak, ami megfogja az egészet, és állandó, önbecsapási állapotban vagyunk" - fogalmazott Zombor Gábor. Úgy vélte, jó lenne egy hosszú távú megállapodást kötni az egészségügyben dolgozókkal, és kormányzati garanciával bemutatni, hogy ha most nem is tudják teljes egészében rendezni az ágazat helyzetét, de egy ötéves időtávot meg lehetne jelölni.

Azt mondta, az egészségügyben mindenkinek igaza van: igazuk van azoknak is, akiknek nem elég a forrás és igazuk van az ágazatban dolgozóknak is. Ez azonban nem magyar specialitás. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy a mindig példaként felhozott V4-ek közül Csehország is hasonló gondokkal küzd, ott is súlyos probléma az orvoselvándorlás, amire nem találják a megoldást. Említette Romániát is, ahol "tragikus a helyzet", mert lassan nincs magyarul beszélő orvos a magyarlakta területeken. Közölte, közös fellépést javasoltak a szomszédos országokkal abban, hogy milyen eszközökkel próbálják megvédeni az egészségügyi rendszerüket és ehhez milyen együttműködést kívánnak felhasználni.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2000-től 2007-ig a nemzetgazdasági átlagjövedelmek nagyjából együtt mozogtak a közszférában és a versenyszférában, de a válság után és a konvergenciaprogram hatására 2008-ben az egészségügyi bérek nem hogy nem emelkedtek a rátával, hanem meredeken elszakadtak és elváltak a közszféra egyéb kereseti viszonyaitól is. A bérek csak a béremelések után nőttek valamelyest, de még mindig nem érik el a nemzetgazdasági átlagot, ami komoly gond - mondta Zombor Gábor.

Zombor Gábor a magán- és közellátásról azt mondta, keresik az állami fenntartású ellátórendszerben azt a modellt, amelyet - hasonlóan a háziorvosoknál - lehet más, például a kórházi ellátásra is alkalmazni. További gond - folytatta -, hogy a társadalombiztosítási finanszírozás megosztása az ellátások különböző helyen történő igénybevételére még szintén nem születtek megnyugtató megoldási javaslatok. Úgy vélte, amíg ebben nincs társadalmi konszenzus, addig jó megoldások sem lesznek. Jelezte, parlamenti vitanapot fognak tartani az egészségügyről.

Lefilmezték az űrben az egyik legbizarrabb "teremtményt" - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.06.04. 15:18
FOTÓ: Thinkstock
Utoljára került a Szaturnusz fura holdja, a Hyperion közelébe a Cassini űrszonda, amely 2017-ben fejezi be küldetését. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által közzétett felvételei ismét tanúsítják, hogy az égitest a Naprendszer egyik legbizarrabb "teremtménye".

A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és több európai ország részvételével szervezett program űrszondája. 1997. október 15-én indult Cape Canaveralről és 2004 júniusában jutott a Szaturnusz közelébe. 

A projekt célja a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikájának vizsgálata, a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása, a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése, a Szaturnusz légkörének tanulmányozása. Emellett az űrszonda eljuttatta a Titán holdra leszállóegységét, a Huygenst, amely 2005. január 14-én ereszkedett le az égitest felszínére.

FOTÓ: Thinkstock

FOTÓ: Thinkstock

Az űrszonda május 31-én, vasárnap, közép-európai idő szerint 15.36-kor repült el a Hyperion mellett, a felvételek körülbelül két nap alatt érkeztek meg a Földre - olvasható a PhysOrg és az EarthSky hírportálokon. A Cassinit 34 ezer kilométer választotta el az égitesttől. Az űrszonda az elmúlt 11 év során 2005. szeptember 26-án merészkedett a legközelebb a holdhoz, amikor 505 kilométeres magasságban repült el a Hyperion mellett.

A krumplialakú Hyperion a legnagyobb a Szaturnusz szabálytalan holdjai közül, a feltételezések szerint egy "brutális" kozmikus ütközésnek köszönheti létét, amelynek során valamilyen nagyobb objektum töredezett darabokra egy hatalmas erejű becsapódás következtében.

A felvételeken jól látszik a hold "rücskös" felülete, amelyet kráterek sokasága "csúfít el", ezek mélyén sötét színű anyagot észlelt az űrszonda. A képek tanúsága szerint felszínén rengeteg a jég, viszont kevés a kőzet. Anyagsűrűsége csak fele a vízének, mindössze 0,55 gramm köbcentiméterenként, ennek következtében a becsapódó objektumok - aszteroidák vagy üstökösök - mélyen porózus felszíne alá nyomulnak be.

Ami a közeljövő "terveit" illeti, a Cassini június 16-án 516 kilométerre közelíti meg a Dione hold jeges felszínét, októberben pedig az űrszonda kétszer is elrepül az Enceladus mellett. A hold egyike a külső Naprendszer azon három objektumának, amelyeken aktív kitörési tevékenység figyelhető meg, a második alkalommal az űrszonda alig 50 kilométerre halad el az égitest felszíne felett.

A különös holdról felvételeket ide és ide kattintva láthat!

Megint meztelen nő járkált a fővárosban (fotó!)

Követője akadt annak a nőnek, aki két hete másfél óráig mászkált a fővárosban. A nő akkor könnyedén eljutott pucéran Csepeltől egészen a Nyugati pályaudvarig, "utódját" - akiről egy képet is feltöltöttek a Facebookra - pedig csütörtök délelőtt látták a Rákóczi téren, azóta kórházba szállították.

Egyelőre nem tudni, hogy a hölgy miért döntött amellett, hogy anyaszült meztelenül mászkáljon Budapest utcáin, ahogy a május 20-án botrányt keltő nő furcsa tettének okára sem derült fény. A nőt többen is látták, mire a rendőrök értesítették a mentőket. Az Origonak úgy nyilatkozott a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy a nőt azóta már kórházba vitték.

A hölgyről ide kattintva láthatja a képet!