Politikai csapdában az egészségügy

A jelenlegi egészségügyi rendszer működtetésére kevés a pénz, a folyton változó aktuálpolitikai érdekeket félretéve széles szakmai és politikai konszenzussal kellene rögzíteni, hogy milyen intézményrendszer működjön és abban mekkora szerepet kapjon a magánszféra – ezt hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár a Világgazdaság szakmai konferenciáján. 

Zombor Gábor szerint mindenki tudja, mit kellene csinálni, de a lépések politikai kockázatát senki nem meri vállalni. Ez a politikai csapda a magyarázat arra, hogy a feszültségek állandósultak az ágazatban, miközben az állam egyre többet költ a finanszírozásra. Felszólalásában emlékeztetett rá, hogy 2010-ben 750 milliárd forint volt a gyógyító-megelőző kasszában, most viszont már ezermilliárd közelében jár az összeg, és további 300 milliárd kellene ahhoz, hogy eltűnjenek az ellátási gondok és a bérfeszültségek, javuljanak a munkakörülmények, jobb legyen a munkaszervezés. Az egészségügyi államtitkár tehát lényegében kimondta, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátás fenntarthatatlan, viszont szerinte is sokat javíthatna a helyzeten egy legalább öt évre szóló megállapodás, amelyben a dolgozók és az ágazat irányítói is kiszámítható lépéseket rögzítenének.

Korábbi egészségügyi miniszterek is keresték a választ, hogy miért tart a politika a magánszektortól? Kökény Mihály azért tenne több pénzt az ágazatba, hogy megálljon a szakemberek elvándorlása, Rácz Jenő szerint az emberek nem félnek a magánszférától, az állam viszont nem mer lépni az intézmények működtetésében, míg Gógl Árpád úgy látja, lehet, hogy máris elkéstünk az összefogással, az ágazat alig kap uniós pénzt az új ciklusban.

Szerző

A bejelentők védelmével a korrupció ellen

Publikálás dátuma
2015.06.05. 07:07
Jávor Benedek FOTÓ: Tóth Gergő
Jávor Benedek szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság nem tesz a korrupciós ügyek feltárásának kulcsfigurái, a közérdekű bejelentők európai szintű védelme érdekében.

Európának, az uniós költségvetésnek és a tagállamok nemzeti büdzséinek is százmilliárdos kárt okoz a korrupció, így elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság ne lépjen föl a bejelentők védelmében - nyilatkozta lapunknak Brüsszelből Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP-) képviselője zöldpárti képviselőtársával, Eva Joly-val közösen rendezett konferenciát tegnap az EP-ben a bejelentők támogatásának nemzetközi hetén. Jávor kiemelte: a tanácskozás célja volt, hogy bemutassák, milyen vegyes képet mutat az uniós tagállamokban a bejelentővédelem, holott köztudott, hogy a korrupciós ügyek nem maguktól pattannak ki. "Legtöbbször van valaki, aki veszi a bátorságot, hogy állását, megbecsülését, egzisztenciáját kockáztatva beszámoljon ezekről, akár a nyilvánosságnak, a médiának, akár az illetékes nyomozati szerveknek. Ezek a bátor emberek a bejelentők - fogalmazott.

Az EP-képviselő felhívta a figyelmet arra is, Magyarországon kifejezetten gyenge a bejelentővédelmi törvény, ráadásul a megfelelő szervek nem is ismerik, nem is alkalmazzák a szabályozást, így fordulhatnak elő olyan vérlázító esetek, mint a Horváth Andrást, a több százmilliárd forintos áfacsalási botrányt kirobbantó volt adóellenőrt érintő "retorziók" és bosszúhadjáratok. "Pedig bejelentők nélkül nincs hatékony korrupcióellenes fellépés, ők kulcsszereplői a küzdelemnek. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy megteremtsük a megfelelő védelmüket, hogy minél többen ki merjenek állni, s a köz érdekében, saját életüket, egzisztenciájukat kockáztatva fellépjenek a visszaélések ellen" - mondta Jávor, aki a konferencián elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság álláspontját az ügyben. Az EP ugyanis már kétszer - 2013-ban és '14-ben - szólította föl a Bizottságot arra, hogy miután nemcsak a közös európai szabályozás, de a minimumkövetelmények meghatározása is hiányzik a bejelentővédelemben, az EU legfőbb döntéshozó testülete még mindig nem tett semmiféle lépést az ügyben. Sőt, derült ki tegnap: az Európai Bizottság munkatervében nem is szerepel a minimumkövetelmények meghatározása, szerintük ugyanis ez tagállami hatáskör. Csakhogy, mint Jávor fölhívta lapunk figyelmét, a tagállamok nem tesznek semmit a bejelentők védelme érdekében, hiszen nagyon gyakran épp a tagállami kormányok, illetve kormányzati szervek érintettek azokban a korrupciós ügyekben, amelyek ellen a bejelentők tehetnek.

A konferencia nyitóbeszédét egyébként videóüzenetben Julian Assange, a WikiLeaks főszerkesztője mondta, majd pedig két pozitív példa, egy francia és egy magyar bejelentővédelmi szervezet képviselői is előadást tartottak. A magyar civil szerveződést, a BeVéd-et Vágó Gábor mutatta be. Megírtuk: április végén a közérdekű bejelentők fenyegetett helyzetére válaszul az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Transparency International (TI) Magyarország bejelentővédelmi együttműködést indítottak el. A korrupció-ellenes civil szervezetek jogi segítséget kínálnak azoknak, akik korrupciós ügyekre, vagy a közérdeket ért más sérelemre hívják fel a figyelmet. Hozzásegítik továbbá a bejelentőket a nyilvánosság előtti megjelenéshez és pszichológiai támogatást is biztosítanak a számukra. Céljuk, hogy megvédjék azokat, akik a retorziótól való félelmükben nem mertek eddig a nyilvánosság elé állni.

A lapunknak adott interjúban korábban Vágó Gábor is azt mondta, az egzisztenciális ellehetetlenítéstől, vagy akár durvább retorzióktól is tartanak a korrupciót észlelő állampolgárok. A BeVéd koordinátora, utalva szintén a Horváth Andrást ért retorziókra, s büntetőeljárásokra konkrétumként említette: "a NAV-ügyben is van például egy ilyen informátor, aki nem mer kijönni a felszínre", mert tart annak következményeitől. A volt LMP-s képviselő a BeVéd mögött álló civil összefogás céljairól azt mondta: "együtt képesek vagyunk komoly társadalmi támogatást fölmutatni. Így nem egy ember vagy csoport küzdelmeként kerül be a köztudatba az ügy, hanem megvan a lehetőség, hogy látszódjon: egy egész szféra áll ki mellette." A BeVéd-hez egyetlen hét alatt tucatnyi bejelentés érkezett, ezeket minden esetben kivizsgálják, így föltérképezik, milyen korrupciógyanú, vagy visszaélés merülhet föl, s ennek függvényében megteszik a szükséges jogi lépéseket. A potenciális bejelentőktől a beved@beved.hu email címen várják a megkereséseket.

A TI idevágó kutatásai szerint európai összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik jelentenék, ha korrupciót tapasztalnak. Magyarországon 100 polgárból csak 30 jelentené, ha korrupciót észlel, ebben pedig - a TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint - nagy szerepet játszik az, hogy a potenciális bejelentők félnek az őket fenyegető veszélyektől és attól, hogy káruk keletkezik. A szakértők mér évek óta arra figyelmeztetnek, Magyarországon a közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvény a gyakorlatban semmilyen garanciát nem jelent. Ráadásul - noha a civilek erre többször javaslatot tettek - a kormány által elfogadott, s múlt héten nyilvánosságra hozott Nemzeti Korrupcióellenes Program említést sem tesz a 2014 januárja óta hatályos bejelentővédelmi törvény reformjáról, így arról sem, hogy hatékonyabban kellene fellépni a közérdekű bejelentők védelmében.

Szerző

Még maradt a Fidesz az Európai Néppártban

Publikálás dátuma
2015.06.05. 07:05
Orbán Viktor és Manfred Weber megbeszélésük után nyilatkoznak az Országház Munkácsy-termében FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Amikor komoly bűncselekmények történnek az országban, mindig elkezdődik a vita arról, nem kellene-e visszaállítani a halálbüntetést. Nem is a politikusok, a kormány tagjai vetik fel a kérdést, hanem a felháborodott emberek. Most a kaposvári brutális gyilkosság kapcsán kezdődött erről a vita, ami ki tudja, mikor csitul.

Lázár János ezt válaszolta tegnap, amikor a Népszava arról kérdezte, kikerül-e a kormány beszédtémái közül a halálbüntetés, hogy Orbán Viktor reggel nyilatkozatban mondott nemet annak bevezetésére. Orbán biztosította Mafred Webert, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjét arról, semmilyen, az Európai Unió alapdokumentumaival ellentétes szabályt nem vezet be egyetlen témában sem. Lázár megismételte, ő támogatta volna a halálbüntetés visszaállítását, de tudja, hogy az unió ezt nem engedélyezi. Arról viszont, hogy a kaposvári gyilkosságot követően a miniszterelnök vetette fel a témát, nem beszélt.

A halálbüntetés kérdésében Orbán már kedden visszavonulót fújt. Igazat adott Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és közölte, "egyetlen tagállam sem vezethet be olyan szabályt, amely ellentétes az EU alapdokumentumával". Junker hétfőn a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában üzente meg a magyar miniszterelnöknek, "ha Magyarország bevezetné a halálbüntetést, akkor az válóok lenne".

Az EPP frakcióelnöksége tegnap és ma ülésezik Budapesten, az ezt megelőző munkareggeliről a miniszterelnök elmondta, azon szóba kerültek gazdasági kérdések, továbbá a munkanélküliség, a tisztességes adópolitika kérdése és a bevándorlás is. "Nincs Európa, nincs európai politika, nincs Európai Unió az Európai Néppárt nélkül", amely a kontinens legerősebb politikai szervezete és közössége - fogalmazott Orbán, Magyarország nemzeti érdeke, hogy a lehető legjobb együttműködést alakítsa ki a néppárttal. Manfred Weber dicsérte a magyar gazdaságot, amelynek sikereiből véleménye szerint Európa sokat tanulhat. A frakcióvezető arra figyelmeztetett, a közös európai elvek, értékek egyike a halálbüntetés elutasítása, ezért örül, hogy Orbán tisztázta az ügyet.

Értesülések szerint Orbán legutóbbi strasbourgi felszólalása és az EPP azt követő frakcióülése után felmerült, hogy a Fideszt ki kellene zárni a néppártból, mert a miniszterelnök rendre szembemegy az unió normáival. Több néppárti képviselő szerette volna, ha a mostani budapesti tanácskozáson szóba kerül az ügy és legalább megkérdezik Orbántól, magáénak vallja-e az EU normáit. A kormányfő vélhetően ezt tudva közölte múlt pénteki öt évet értékelő beszédében, határozottan ellenzi, hogy bárki is az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépés irányába terelje az országot. Forrásaink szerint tegnap a frakcióelnökség tanácskozásán nem került napirendre a magyar párt esetleges kizárása. Lázár szerint ők jó szövetségesei a néppártnak és az büszke lehet a Fidesz eredményeire. Arra, milyen sok képviselőjük foglal helyet a néppárti frakcióban. A Népszabadság kérdésére adott válaszában a miniszter az állította, fel sem merült a párt kizárása. A büró nem emiatt jött Budapestre. Nincsenek kényes kérdések, barátok közt mindent meg lehet beszélni.

Meddig bírják Orbánt?
Úgy tűnik, a halálbüntetéssel és a bevándorlóellenes retorikával Orbán tényleg olyan vizekre tévedt, amelyek túl vannak az európai konzervatívok tűrőképességének határán - fogalmazott blogjában a PM-es Jávor Benedek. Az EP képviselő arról ír, hogy a jövő héten Strasbourgban az EP szavazni fog egy Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalásról, amelyhez az EPP minden eddiginél kritikusabb tervezetet nyújtott be. Ráadásul az a Monika Hohlmeier jegyzi azt, aki az Orbán-kormány egyik legaktívabb védelmezőjeként lépett fel az elmúlt hónapokban. Jávor szerint kérdés, hogy amennyiben a kizárás valóban napirendre kerül, azt Orbán megvárja-e. Tétlenül végignézi-e ezt egy politikus, aki hajlama szerint szeret először ütni. Létezhet olyan forgatókönyv is, hogy Orbán már rég az EPP előtt jár fejben. Húzza az időt velük, amíg a háttérben a többek közt a lengyel PiS-t (Kaczynski-párt) és a brit torykat magába foglaló ECR (Európai Konzervatívok és Reformisták) frakcióval tárgyal.

Szerző