Megnyílt az Ünnepi Könyvhét

Átadták a Szép Magyar Könyv 2014 verseny díjait a 86. Ünnepi Könyvhét és a 14. Gyermeknapok nyitónapján, csütörtökön a Pesti Vigadóban.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) tájékoztatása szerint a gyermekkönyv kategóriában Móra Ferenc A didergő király (Scolar) című könyvét találták a legjobbnak, elismerő oklevéllel jutalmazták Elekes Dóra Tündi és Samu (Naphegy), Schein Gábor Márciusban jaguárok? (Móra), valamint Varró Dániel és Maros Krisztina Akinek a kedve dacos (Manó Könyvek) című kötetét.

A tudományos művek, szakkönyvek és felsőoktatási kiadványok mezőnyében Knapp Éva Martin von Cochem Magyarországon 1. (Borda Antikvárium) című kötetét tüntették ki díjjal, a könyv egyben elnyerte az Antall József Emlékdíjat is. A kategóriában oklevéllel ismerték el a Horváth Örs Péter és Kiss János szerkesztette Littmann Sebészeti műtéttan (Medicina) című szakkönyvet.

Sun-mi Hwang Rügy (Athenaeum) című, Szabó T. Anna által fordított elbeszélése és Szabó Imola Julianna Varratok című versprózákat tartalmazó kötete (L'Harmattan) a szépirodalmi könyvek és ifjúsági irodalom kategóriában érdemelt ki elismerő oklevelet, előbbi elnyerte a Tamás László Emlékdíjat is.

A művészeti könyvek és albumok mezőnyében díjjal ismerték el a Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke és Toronyi Zsuzsanna által írt A magyarországi zsidóság képes története (Vince) című munkát, amely egyben elnyerte Áder János köztársasági elnök különdíját is. A kategóriában oklevéllel jutalmazták Bachman Zoltán Keresztút (Provinceart), Korzenszky Richárd Amikor felkel a nap (Zrínyi), Jane Rogoyska Gerda Taro (Park) című könyveit.

Elismerő oklevelet kapott a kategóriában, valamint Orbán Viktor miniszterelnöki különdíját is elnyerte a Katona Anikó és Szarka Anita szerkesztette Képpé formált háború (Osiris és Országos Széchenyi Könyvtár) című kötet. Szintén oklevéllel díjazták Vadas József A magyar iparművészet története a századfordulótól az ezredfordulóig (Corvina) című munkáját, amely megkapta Tarlós István főpolgármester különdíját is.

A bibliofil és speciális kiadványok között a Lakner Lajos, Szabó Anna Viola és Szoboszlai Lilla által szerkesztett Névelő növények (Déri Múzeum) című kötetet jutalmazták oklevéllel, az ismeretterjesztő kiadványok mezőnyében pedig Gordon István Gurulunk, repülünk... (Corvina) és Papp Emese Porcukor és habverő (Central Médiacsoport) című könyve kapott elismerő oklevelet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alkotói különdíjában részesült Kiss István a Knapp Éva Martin von Cochem Magyarországon 1. (Borda Antikvárium) című kötetének tipográfiai megformálásáért, Paulovkin Boglárka az Egyszervolt című meseantológia (Csimota) illusztrációiért és Keresnyei Johanna a Spacemaker (Vince) című kötet tervezéséért.
A XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak szavazata alapján a közönségdíjat Schein Gábor Márciusban jaguárok? (Móra) című kötete kapta meg. A Szép Magyar Könyv 2014 verseny győzteseit díjazó főzsűri elnöke Boka László volt, tagja volt Gál Katalin, Pomázi Gyöngyi, Szuba Jolanta, Czeizel Balázs, Köböl Vera és Vágó Magdolna is.

Szerző

"Vérszomjas" tévénézők

Publikálás dátuma
2015.06.04. 17:19
A kép illusztráció. FOTÓ: Getty Images, Ian Waldie
Az a tévé nyerte a nézettségi versenyt, ahol a legtöbb a bűnügyi hír - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi adatok alapján készült elemzéséből.

A tanulmány szerint akár a hírek több mint felét is kitették a bűnügyi beszámolók a kereskedelmi televíziókban; a TV2 hírműsoraiban a törvényben megengedett 20 helyett éves átlagban 21,8 százalék volt a bulvár bűnügyi hírek aránya.
Mint írják, a három jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató közül egyedül a TV2 lépte át ezt a korlátot, csaknem hét órával, ezért eljárás indult a médiaszolgáltató ellen. Jelezték azt is: az RTL Klubon ez az arány 13,8 százalék, a Class FM-en 10,1 százalék volt. A hatóság összehasonlításképpen vizsgálta a közszolgálati adókat is: a 2014-es arány a Duna TV csatornán 0,9 százalék, a Kossuth Rádió Déli Krónikájában 1,3 százalék, az M1 esti híradójában 2,3 százalék volt.

Bűnügyi hírekből a legnagyobb nézettséget elérő televíziós csatorna, a TV2 adta közre a legtöbbet - áll az összegzésben, amely szerint e témában Budapest erősen felülreprezentált: noha a magyarországi bűncselekményeknek csak 13 százaléka történik a fővárosban, mégis az elektronikus médiában kétszer olyan gyakran szerepelnek ezek a beszámolók.

Keddi ülésén a Médiatanács arról is döntött, hogy 300 ezer forintos bírságot szab ki a Magyar Televízió Zrt.-re, amiért az M1 16-os karika helyett 12-es korhatár-besorolással, a törvényben előírtakhoz képest túl korán, 21 óra előtt kezdte vetíteni a Pop, csajok, satöbbi című amerikai filmet idén januárban.

Szerző

Meghalt Károlyi Pál

Kedden délután, néhány nappal 81. születésnapja előtt Szombathelyen meghalt Károlyi Pál Erkel-díjas zeneszerző - tudatta a Magyar Zeneszerzők Egyesülete a család nyomán.

Károlyi Pál 1934-ben született Budapesten, iskoláit is itt végezte. Kezdetben a zongora-szakra járt, majd érettségi után zeneszerzést tanult Szelényi Istvánnál. 1956-ban felvételizett a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára, ahol Viski János növendéke lett. Az ő halála után Farkas Ferencnél fejezte be tanulmányait 1962-ben.

A XI. kerületi zeneiskolában tanított 1975-ig zongorát, majd 1990-ig a Zeneakadémiára felkészítő zeneelméletet és zeneszerzést. Első műve az - oratóriumnak nevezett - Aucasin és Nicolete című ófrancia széphistória (Tóth Árpád fordításának felhasználásával), amelyből 1968-ban rádiófelvétel készült.

Később több nagyzenekari és kamaraművet, orgonaműveket, továbbá számos kórusművet írt, versenyművei között egy zongoraverseny (1991) és egy cimbalomverseny (1998) is szerepel. A Filharmónia 1999-ben zenekari darabot kért tőle, amelynek a Sonata címet adta; a darab bemutatója Budapesten volt még ugyanabban az évben. Legutóbbi alkotásai közé tartozik a vegyeskarra és orgonára írt Stabat Mater (2004). Több művét lemezfelvétel is megörökítette.

A fidelio.hu-n elérhető önéletrajza szerint Stockholmban személyesen is megismerkedhetett az általa bálványozott Bengt Hambraeus zeneszerzővel, akitől - mint írja - Szelényi István után a legtöbbet tanult. Károlyi Pál műveit külföldön is játszották, és külföldi felkérésekre is komponált (Bergen, Berlin, Bonn, Kassel, Nürnberg, stb.).

1990-től Szombathely közelében, Nardán élt, a komponálás mellett tanított is a Berzsenyi Dániel Főiskolán. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, munkásságát 2009-ben Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.

Szerző