Kimaradna a vitából Ferenc pápa

Szombaton Szarajevóba látogat Ferenc pápa. Bosznia-Hercegovina a vallások egymás mellett élése szempontjából az egyik legkényesebb állam Európában. A két évtizeddel ezelőtti délszláv háborúk okozta sebek máig nem gyógyultak be, ráadásul a hetvenes években még prosperáló Bosznia Európa szegényháza lett. A pápa nem beszél a medjugorjei jelenésekről, amelynek kérdése a helyi katolikusokat is megosztja.

Második lelkipásztori látogatása is a Balkán-félszigetre vezeti Ferenc pápát. Nyolc hónappal ugyanis albániai vizitje után ezúttal Bosznia-Hercegovina vendége lesz. Tavaly novemberben felszólalt az Európai Parlamentben, ez azonban politikai jellegű látogatás volt részéről.

Boszniába harmadízben érkezik katolikus egyházfő, 1997-ben még II. János Pál töltött el két napot a szinte rommá lőtt Szarajevóban, 2003-ban pedig a Boszniai Szerb Köztársaság székhelyén, Banja Lukában töltött el egy rövid időt. A lengyel származású egyházfő igazi ikonnak számított az országban. 2002-ben három méteres szobrot emeltek a tiszteletére a a szarajevói katedrális előtt.

A pápa látogatásától sokat remél a katolikus egyház. A 3,8 millió lakosból 440 ezren vallják magukat katolikusnak, nagy részük horvát nemzetiségű. A boszniai háború alatt a vallás híveinek fele hagyta el az országot. Sok templomot semmisítettek meg, s a püspökök arra panaszkodnak, hogy az új templomok építése megannyi bürokratikus akadályba ütközik. Azt is állítják, hogy a katolikusokat hátrányos megkülönböztetés éri a mindennapokban, ezért nem állt meg az országból való kivándorlásuk folyamata. A szombati egynapos látogatás mottója egyébként „Béke veletek!”

A Vatikán előre bejelentette, hogy a látogatás során nem kerülnek szóba a medhugorjei jelenések, csak a „béke és igazságosság” témakörét járják körbe – közölte Federico Lombardi vatikáni sajtószóvivő.

Medjugorje ügye az egyik legvitatottabb téma a katolikus egyházban, s rámutat arra, hogy a boszniai katolikus egyház sem egységes. Akadnak, akik váltig állítják: egykor néhány fiatalnak biztos, hogy megjelent a Szűzanya. Egy sor híresség is rendszeresen ellátogat ide, köztük Roberto Mancini, az olasz Internazionale edzője. Az amerikai énekes, Mendy Smith is azt állítja, amikor ellátogatott Medjugorjéba, megmagyarázhatatlan dolgok történtek vele. "Amikor vacsoráztunk, a fehér asztalon Szűz Mária képe jelent meg. Mindannyian láttuk" - mondta.

A megannyi beszámoló azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy az egyház is elismerje a csodákat. A Vatikán viszonylag későn, 2010 márciusában kezdte meg a Mária-jelenségek vizsgálatát: XVI. Benedek rendkívüli bizottságot hozott létre, amely a Hittani Kongregációnak készített jelentést. A nemzetközi vizsgálóbizottság élére az olasz Camillo Ruini bíborost helyezték, aki egykor II. János Pált látta el tanácsaival.

Miután az egyház hivatalosan mindmáig nem ismerte el a medjugorjei jelenéseket, ezért tilos hivatalos egyházi zarándoklatokat Medjugorjébe szervezni. 2009-ben ezért némi bonyodalmat is okozott, hogy Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek osztrák csoporttal látogatott el a zarándokhelyre.

A vita már harminc éve tart. Először 1981. június 24-én este hat óra körül jelent meg a Szűzanya, avagy ahogy a helybéliek nevezik, "Gospa" hat ifjú gyermeknek, Ivanka Ivankovicnak, Mirjana Dragicevicnek, Vicka Ivankovicnak, Ivan Dragicevicnek, Ivan Ivankovicnak és Milka Pavlovicnak. A fiatalok gyönyörű ifjú nőt láttak, aki a Kisdedet tartotta a kezében. Rögtön tudták, hogy a Szűzanya áll velük szemben. Ekkor még semmit sem mondott a gyermekeknek. Másnap azonban már beszélgetett is velük. Azóta rendszeresen üzen a világnak a "kiválasztottakon" keresztül. Elsősorban a világbékére, az Evangélium szerinti életre szólítja fel a híveket.

A fiatalokat később tudósok, pszichológusok is kikérdezték, s azt állapították meg róluk, teljesen "normális" emberekről van szó, nem lelki sérült személyekről. Tehát valóban a Szűzanyát látták? A Vatikán kételkedett a medjugorjei jelenések hitelességében: 1991-ben visszafogott nyilatkozatot tett közzé a jelenésekkel kapcsolatban. Boszniában, a katolikus egyházon belül egyfajta kettős hatalom létezik. Az 1944-es születésű Ratko Peric mostari érsek egyértelműen a Szentszék irányvonalát követi. A boszniai ferencesek ezzel szemben nem egyszer szakadtak el az egyház hivatalos álláspontjától. A Vatikán és a rend itteni képviselői között régóta igen hűvös a viszony. A ferencesek zárt közösséget alkotnak, nem állnak távol tőlük a horvát nacionalista nézetek. Élesen bírálták az egyház vezetését, illetve a mostari érsekséget például amiatt, hogy több boszniai plébánia vezetésével nem szerzeteseket, hanem világi papokat bíztak meg.

A Szűzanyát megpillantó gyermekek pártfogói épp boszniai ferencesek voltak. Ez eleve kétkedéssel töltötte el a Vatikán főpapjait, akik közül többen úgy vélték: a ferencesek eleve befolyásolták a gyermekeket, akiket csak saját tekintélyük növeléséért használtak fel. Jellemző például, hogy Peric mostari érsek mindmáig elutasította a medjugorjei "látókkal" való találkozást.

Időközben persze a gyermekek is felcseperedtek. Ivan Dragicevic amerikai nőt vett feleségül, így évente csak hat hónapot tölt Boszniában. Ez idő alatt áll az érdeklődő hívek, zarándokok rendelkezésére. De Vicka és Marija is általában mindössze fél évet tölt el Medjugorjéban. Mirjana alig jelenik meg a nyilvánosság előtt, további ketten pedig teljesen visszavonultak a közélettől.

Igazságot természetesen nem lehet tenni a Medjugorje-vitában. Aki hisz benne, úgyis megmarad az a meggyőződése, valóban a Szűzanyát látták az akkori fiatalok. Peric mostari érsek mindenesetre nem tűnik a csoda elismerése nagy hívének. Egyszer ezt mondta: "Az egyháznak megvannak a dogmái és teológiai igazságai. A papoknak nem az a dolguk, hogy olyan látomásokat közvetítsenek, amelyek valódiságáról nem győződhetett meg az egyház."

A boszniai nem katolikus közvélemény inkább a Szentszék oldalára áll. Pontosabban némi iróniával szemléli a történéseket. Az országban sokan úgy foglalnak állást, hogy a medjugorjei események "Pavle Uanic és Jozo Zovko ferences atyák ügyes üzleti vállalkozásának tekinthetőek". Medjugorje a nyolcvanas évek elejéig szegény boszniai település volt. Azóta azonban márkamilliók áramlottak a térségbe. (A boszniai fizetőeszköz a konvertibilis márka.) Kétségtelen tény az is, hogy sokan nagyon is jól élnek Medjugorjéból. Egyes kereskedők például 250-600 eurót (!) kérnek el egy Jézust vagy Szűz Máriát ábrázoló szoborért. A hegy tövében üzletek tucatjai várják a zarándokokat. Az itteni templomban ferences papok sora áll a hívek rendelkezésére, magyarul is lehet például gyónni, meghatározott időben.

Medjugorje a jelenések óta több tízmillió turistát fogadott. Nem ritka az olyan hét sem, elsősorban a nyári hónapokban, amikor a zarándokok száma a 100 ezret is meghaladja.

Jelenleg hol tart Medjugorje ügye? Mint említettük a jelenésekről a Hittani Kongregációnak kell kimondania a végső szót. Jelenlegi prefektusa, Herhard Ludwig Müller azonban 2013-ban elég egyértelműen beszélt a témáról. Mint mondta, a püspököknek figyelmeztetniük kellene a híveket arra, hogy ne vegyenek részt medjugorjei zarándoklatokon. Marco Maria Viganó érsek, az Egyesült Államokban szolgáló apostoli nuncius pedig ugyanezen év őszén levelet írt az amerikai püspököknek, amelyben figyelmeztette őket arra: ne szervezzenek találkozókat az Egyesült Államokban élő Dragiceviccsel.

A vita tehát folytatódik, de az látható, hogy a pápa ki akar maradni belőle. A béke hírnökeként érkezik Szarajevóba, s nem a megosztás embereként.