ombudsman;Miskolc;egyenlő bánásmód;szegregáció;romák;Miskolci Önkormányzati Rendészet;

2015-06-06 07:11:00

Félelemben élnek a romák Miskolcon

Razziaszerű, megfélemlítő hatású, az egyenlő bánásmód követelményét is sértő, jogszabályi felhatalmazás nélküli hatósági ellenőrzési gyakorlatot valósított meg a Miskolci Önkormányzati Rendészet, amikor a város szegregált, többségében roma lakosú területein hajtott végre ellenőrzéseket - áll az alapvető jogok biztosának jelentésében, amely kitér a helyi lakásrendelet módosítására is: az ombudsman szerint az súlyosan diszkriminatív és törvénysértő.

"Az ombudsman egyfajta társadalmi tükörként működik, s ha valakinek nem tetszik az a kép, amit mutat, igyekezzen változtatni rajta"

Ami Miskolcon folyik, az a társadalmi szolidaritás súlyos megsértése, egyáltalán nem járható út - jelentette ki Székely László ombudsman tegnap budapesti sajtótájékoztatóján, ahol ismertették az üggyel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit. Az egyéves vizsgálódás alatt több alkalommal is jártak a helyszínen, személyesen találkoztak a nyomortelepeken élőkkel is - mondta a vizsgálat koordinálásáért felelős Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. "A szegregátumokban élők lakhatási feltételei ellehetetlenültek, csökken a szociális bérlakások száma, miközben növekszik a hátrányos helyzetű családok kilakoltatásának aránya" - mondta, hangsúlyozva: a helyzet rendezéséhez haladéktalanul szükség van minden, az ügyben érintett intézmény közbelépésére.

Megírtuk: a kilakoltatás a miskolci stadion fejlesztési munkálatai miatt kezdődött el, ugyanis a sportpályához kapcsolódó melléklétesítmények egy részét a "számozott utcák" helyére tervezték. A képviselők tavaly májusban szavazták meg a Fidesz-KDNP javaslatát a város "szégyenfoltjainak" megszüntetéséről. A számozott utcákban 2014 nyara óta - az önkormányzat ekkor fogadta el a telepfelszámolási programot - több mint 160 családot fenyegetett a kényszerkilakoltatás. Az Amnesty International Magyarország szerint 2015 májusában nagyjából 30 családról lehet tudni, akik továbbra is a környéken maradtak, és akiket továbbra is fenyegetettségben élnek. Tavaly több jogvédő civil szervezet közös beadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához a miskolci önkormányzat ellenőrzési gyakorlatai miatt, szerintük a hatósági razziák főleg a romák által lakott településrészeken folytak, melyeket a lakók félelemkeltőnek, zaklatónak éltek meg.

A Miskolci Önkormányzati Rendészet által levezényelt, több különböző hatóság által végzett ellenőrzések célja az önkormányzati vagyon védelme volt, ám előfordult, hogy a különböző szervek munkatársai a mellékhelyiségbe, de még a hűtőszekrénybe is benéztek. Az ombudsmani vizsgálat megállapította: az önkormányzati szervek az ellenőrzéseket jogszabályi felhatalmazás nélkül kezdték meg, azok lebonyolítása pedig további alapjogi jogsérelmeket is okozott. Szalayné elmondta: az érintett településrészen lakók egyáltalán nem ismerték az ellenőrzések jogi hátterét, s mivel egyszerre több hatóság volt jelen, azt sem tudták, kihez fordulhatnának panasszal. Szalayné szerint mindez a tisztességes hatósági eljárási jogot sértő helyzetet eredményezett. A jelentés leszögezi: sérült az érintettek információs önrendelkezési joga, az intézkedések emellett a magánszférához való jogot is korlátozták.

A jelentés szerint elfogadhatatlanok a Miskolc környéki települések rendeletei is, amelyekkel a városból elköltözni kényszerülőket próbálták távol tartani maguktól azzal, hogy nem biztosítottak volna nekik bérlakást vagy közmunkát. Az ombudsman szerint ezek súlyosan törvénysértő és kirekesztő lépések, jelentésükben a biztos és biztoshelyettes ezért felkérte Sátoraljaújhely és Szerencs városvezetését, hogy helyezzék hatályon kívül a rendeleteket.

Időközben egy újabb beadvány érkezett az ombudsmanhoz, a panaszosok a miskolci önkormányzat egy másik rendeletét is kifogásolták, melynek értelmében 1,5-2 millió forintot fizetettek azoknak a "jó bérlőknek" - rendesen fizettek és volt érvényes szerződésük -, akik elköltöznek a városból és legalább öt évig vissza sem mennek. Az alapjogi biztos jelentése szerint egy ilyen rendeleti előírás elfogadhatatlan, s az is jogszabálysértő, hogy a rendelet csak az alacsony komfortfokozatú lakások bérlőire vonatkozott. A rendeletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal is kifogásolta, s a Kúriához fordult, amely április 28-i határozatában kimondta: a szabályozás hátrányosan megkülönbözteti a rossz szociális helyzetben lévőket, és sérti a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot. A rendeletet megsemmisítették.

A biztos és a biztoshelyettes egy ajánlás-listával fordult a miskolci önkormányzathoz (lásd keretes írásunkat). Mindemellett felkérték Lázár Jánost, a miniszterelnökség vezetőjét, hogy vizsgálja meg és mérje fel, mely más településeken lehetnek hasonló ellenőrzések, s mihamarabb szüntesse meg azokat. Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől pedig azt kérik, vizsgálja meg a szegregátumokban élők helyzetét, s az önkormányzattal együttműködve dolgozzanak ki egy komplex programot a szegregációs folyamatok megállítása érdekében. A biztoshelyettes hangsúlyozta: megállapításaik elsődleges szándéka a figyelemfelhívás, a konstruktív kritika. Székely László hozzátette: az ombudsman egyfajta társadalmi tükörként működik, s ha valakinek nem tetszik az a kép, amit mutat, igyekezzen változtatni rajta.

Ombudsmani ajánlások a miskolci önkormányzatnak
- haladéktalanul szüntessék meg a hatóságok és közszolgáltatók nagy létszámú részvételével, közösen végzett ellenőrzéseket, és gondoskodjanak arról, hogy valamennyi irányításuk és felügyeletük, valamint fenntartói hatáskörük alá tartozó miskolci önkormányzati intézmény, szerv eljárása és gyakorlata megfeleljen az irányadó törvényi és kormányrendeleti előírásoknak
- helyezzék hatályon kívül a Kormányhivatal által törvénysértőnek minősített és a Kúria előtt felülvizsgálni kért, a közösségi együttélési szabályokat rögzítő önkormányzati rendeleti szabályozást
- működjenek hatékonyan együtt a szegregátumokban tevékenykedő Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, valamint az önkormányzat szakmai háttérintézményeivel, és biztosítsák az összehangolt segítségnyújtást a kilakoltatások megelőzése érdekében
- dolgozzanak ki - szociális, család- és gyermekjóléti szervekkel együttműködve - hatékony intézkedési tervet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére
- a Máltai Szeretetszolgálattal is együttműködve vegyenek részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai támogatásával készülő, a nyomortelepek felszámolására és újratermelődésük megakadályozására vonatkozó komplex program kidolgozásában