Újabb pofon az időseknek

Publikálás dátuma
2015.06.06. 07:02
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Idén már másodszor tervez szigorítást a kormány a házi segítségnyújtásban. Januártól kétszer olyan elesettnek kell lennie a jelentkezőnek, hogy kimehessen hozzá a szakképzett gondozó, a most parlament előtt lévő módosítás pedig eltörli az ingyenes ellátás lehetőségét az idős emberek számára. 

A szociális törvények módosítására benyújtott salátacsomag azzal indokolja a kötelező térítési díj meghatározását, hogy eddig sokszor indokolatlanul engedték el a díjat a szolgáltatók. A javaslat szerint „a házi segítségnyújtás egy órára jutó intézményi térítési díja nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1 százaléka”. Ez ma 285 forintnak felel meg, ingyen csak annak járna a szolgáltatás, akinek semmi jövedelme nincs, 57 ezer vagy egyedül élőknél 71 250 forint alatti jövedelemnél pedig kedvezményt lehetne kérni.

A Dunakanyar egyik kistérségi családsegítő szolgálatának vezetője a Népszava kérdésére válaszolva nem a mostani lépést tartja tragikusnak, hanem az idáig vezető utat. Meglátása szerint 2010 óta rohamosan emelkedik a házi segítségnyújtást igénylő idősek száma, ami nem csak arra vezethető vissza, hogy öregszik a társadalom. Azzal is összefügghet a tendencia, hogy a szociális ellátásban egyre nagyobb számban megjelenő egyházi hálózatok magasabb összeget kapnak a gondozottak után, ráadásul gyorsabban jutnak a pénzükhöz, mint állami társaik, így „megengedhetik maguknak”, hogy ingyen kínálják a szolgáltatást, ez pedig 90 ezer körüli létszámról a KSH adatai szerint 2013-ra majdnem 132 ezer főre emelte a házi segítségnyújtásban részesülők számát.

Informátorunk szerint ezzel párhuzamosan csökkent a „fejpénz”. Míg hét-nyolc évvel ezelőtt több mint 250 ezer forintot kaptak egy idős ember házi gondozásáért évente, addig ma 180 ezer jár, ha kistérségi keretek között dolgoznak, de csak 140 ezer, ha egy település oldja meg a feladatot. Az egyházi intézmények azonban még így is kijönnek a pénzből, mert „ha én 100 forintot kapok valamiért, ők 170-et” – magyarázza az eltérések hátterét. Így jutottak el odáig, hogy ők már rég nem engedhetik meg az ingyenes ellátást, és épp a közelmúltban emelték a kötelező helyi térítési díjat óránként 200 forintra. Ehhez képest is magasabb a törvénymódosításban javasolt díj, de nem gondolja, hogy sokan emiatt mondanak le a szolgáltatásról, hisz a mostani négyezer helyett nagyjából 4500 forintra nőne a fizetési kötelezettség, amit még ki fognak fizetni a segítségre szorulók.

A családsegítő szolgálatok vezetői nem nagyon értették már a januári szigorításkor sem a minisztériumi kritikát, hogy sokszor nem is az idős ember közvetlen segítését végzik a gondozók, hanem egyéb ház körüli, vagy kerti munkákat. Legtöbbször mindössze egy órát tud egy idős embernél eltölteni a gondozó, ami nem elég a tisztálkodással, étkezéssel, gyógyszerezéssel kapcsolatos feladatok elvégzésére sem, de nem lesz jobb a helyzet akkor sem, ha több rászorulót megpróbálnak kirekeszteni az ellátásból. A gondozók majd fél órás szolgáltatást írnak be, vagy munkaidőn túl végzik a munkát, mert az erkölcs, a humánum, vagyis az élet felülírja a jogszabályokat – érvel informátorunk.

Egyre több a segítségre szoruló idős ember, a kormányzati válasz pedig egyelőre annyi, hogy a csökkenő források miatt egyre kevesebben kapjanak ellátást. Nyugdíjas fórumokon máris egyre gyakrabban hallani, hogy nem marad más az elesett öregeknek, mint csendben várni a halált – ez a néma beletörődés a legerősebb kormánykritika.

Orbán: Brüsszel olcsó csábító

Publikálás dátuma
2015.06.06. 07:01
A kormányfő a stúdióban, a háttérben Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kávézik FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Miután az Európai Néppárt frakcióelnöksége nem állította a "szőnyeg szélére" a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában megint megélhetési bevándorlózott egyet. A kormányfőt vélhetően az is felbátorította, hogy a migránsokkal kapcsolatban Manfred Weber, a képviselőcsoport vezetője csütörtökön közölte, a gazdasági bevándorlókat nem kell beengedni. A Bors kiderítette, hogy a nettó 300 milliós a bevándorlásellenes kampányt Rogán Antall szomszédja, Csetényi Csaba cége nyerte el.

Ha nem kényszerítenének ránk életszerűtlen szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküldtük volna. Ezeket az embereket csak azért kell beengedni, mert az uniós szabályok erre kényszerítenek, pedig egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be. Orbán Viktor tegnap szokásos rádióinterjújában ezért ismét azt hangsúlyozta, adják vissza nemzeti hatáskörbe a kérdés rendezését. A miniszterelnök bevallotta, hogy a közösségben ezt nem sokan támogatják, így azt kérte, az Unió legalább a közös európai szabályokon változtasson. A kormányfő úgy véli, a Brüsszel által javasolt kvótarendszer már a bevezetés előtt megbukott, és amúgy sem oldaná meg a problémát, mert a menekültek itt maradnának. Orbán szerint a kvótarendszert június végén az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők le fogják szavazni.

Akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire hozzánk érnek, már nem politikai menekültek, hanem megélhetési bevándorlók, mert nem közvetlenül olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni - fejtette ki a miniszterelnök. Orbán szerint mindenkinek a saját határait kell megvédenie, ezért a migránsoknak meg kell érteniük: azt a döntést, hogy Magyarország kit enged be közülük, "nekünk, magyaroknak kell meghozni". Érti azt a "szirénhangot, hogy azzal csábítanak bennünket, mondjunk le arról, hogy a gazdasági bevándorlók kezelésének kérdését nemzeti hatáskörben oldjuk meg, adjuk át ezt Brüsszelnek és akkor majd ők egy kvóta keretében elvisznek innen menekülteket, de ebben nem hiszek. Ez olcsó csábítás" - fogalmazott. Baj viszont, hogy a végén úgyis itt marad mindenki, "magunkra fogunk maradni a gondjainkkal". Ezért az a jó, ha az uniós határországok - Magyarország is - saját erőből, saját jogalkotással, saját közigazgatással oldják meg a problémát.

Arra figyelmeztetett, hogy Európában bevándorlásügyben több olyan vélemény is megfogalmazódott, amely határozottabb, mint a magyar. Példaként említette a holland miniszterelnök nyilatkozatát, valamint a brit belügyminiszter-asszonyt, akiről úgy fogalmazott, "férfiasabb, mint én ebben az ügyben". "Több kórus hallatszik egyszerre Európában, és bizony a mi álláspontunknak is nagyon komoly, erős hívei vannak" - jelezte.

Orbán visszautasította, hogy a jelenlegi állapotot és az 1956-os magyarok helyzetét összehasonlítsák. Ugyanis 1956-ban sem úgy volt, hogy a magyar menekültek Bécsben szabadon "kóricáltak", hanem létrehoztak egy befogadóállomást, ahová beengedték a magyarokat - vagy befogadó családoknál szállásolták el őket -, akik ezt követően leadták az igényüket, hogy hová szeretnének menni, majd az illetékes állam hatóságai vagy engedélyezték ezt nekik, vagy nem - mondta.

Elviselik a populizmust
Az EPP több európai uniós képviselője ugyan már nehezen viseli Orbán Viktor populizmusát és felvetődött, hogy akár ki is zárhatják a Fideszt az Európai Néppártból, az már napokkal ezelőtt kiderült, a frakcióelnökség budapesti ülésén a vitás kérdések nem kerülnek napirendre.
Ezek helyett, mint arról Manfred Weber frakcióvezető beszámolt, egyebek mellett közös adatvédelmi jogszabályt sürgettek a résztvevők. Az EPP német politikusa a kétnapos tanácskozást követően arról beszélt, az adatvédelem globális ügy, és ahhoz, hogy az EU erős legyen, egységesnek kell lennie ezen a téren. A Google és a Facebook amerikai vállalatok, amelyekre miközben Európában szolgáltatást nyújtanak, az Egyesült Államok jogszabályai vonatkoznak.
Weber szerint ezen változtatni kell, és "mindenkinek, aki Európában akar pénzt keresni, annak az európai törvényeket kell tiszteletben tartania". Az ülésen megállapodtak közös uniós adatvédelem főbb elveiben, amelyeket a jövő héten véglegesítenek. Emellett a méltányos, igazságos adózásról egyeztettek a kibővített frakcióelnökségi ülésen.
A fideszes Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese hasznosnak nevezte a találkozót, amely szerinte a magyarországi helyzet és a Fidesz-kormány céljainak ismertetésére is alkalmat adott.

A bevándorlás komoly kihívások elé állítja az uniót. Ezt már Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője mondta tegnap délután, a képviselőcsoport elnökségének kihelyzett ülését követően. A német európai parlamenti képviselő megismételte, a polgárháború sújtotta Szíriából érkezők iránt befogadónak kell lennie az uniónak, az érkezők kétharmadát kitevő gazdasági menekülteket viszont haza kell küldeni. Az uniónak ugyanis elsősorban a saját ifjúságát kell szem előtt tartania, hiszen fiatalok millióinak nincs munkája. Weber csütörtök este, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén már elmondta, a saját életük védelme érdekében polgárháború elől menekülőket be kell engedni Európába, a gazdaságiakat viszont nem. Azt hangsúlyozta, hogy a menekültprobléma nem nemzeti kihívás és minden államot segíteni kell a helyzet okozta terhek viselésében.

A Magyar Helsinki Bizottság tegnap a Facebookon megosztott "ál-kormány információs" plakátján a magyar bankszámlával rendelkezőket arra kérte, támogassák a menekültek védelmét. "Nekünk nincs 1 milliárdunk konzultálni és 300 milliónk reklámozni. Viszont segítséget nyújtunk" írták.

Rogán szomszédja nyert
Nem bízta idegenekre a kormány a bevándorlásellenes kampányt. A Bors kiderítette, hogy a nettó 300 millió forintos megbízást a Pasa Park egyik lakója, Csetényi Csaba cége nyerte el. Csetényi a Fidesz frakcióvezető, Rogán Antal szomszédja, HG 360 nevű reklámügynöksége 2014-ben is több állami pályázatot megnyert.
A lap értesülését Kovács Zoltán kormányszóvivő is megerősítette. Az üzletember másik cége még Rogán polgármestersége idején, 2011-ben kapott megbízást a belvárosi önkormányzattól kommunikációs feladatokra. Csetényi 2013-ban két trafik­engedélyt is szerzett a Belvárosban, testvére szintén kettőt, üzlettársa pedig ötöt.



Szerző

A Simicska-birodalom visszavág?

Publikálás dátuma
2015.06.06. 07:00
Simicska Lajos egy tavalyi találkozón – barátai és üzletfelei körében FOTÓ: NÉMETH DÁNIEL/MAGYAR NARANCS
Napra pontosan négy hónappal ezelőtt üzent hadat Simicska Lajos a reklámadó módosításának terve nyomán a Népszavában annak az Orbán Viktornak, akivel néhány órával végérvényesen szakított is, miután "gecinek" nevezte. A Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetőinek lemondása után totális háborúvá fajult a csaknem egy éve fortyogó konfliktus. Azóta a Közgép sorra veszíti el a közbeszerzéseket, és a vállalkozó sajtóbirodalma is megsínyli a kialakult helyzetet. Simicska igazi "ellenütést" nem vitt be, egyelőre kivár - állítják forrásaink.

Bármennyire is igyekszik megtörni a kormány, Simicska Lajos nem hajlandó bezárni médiabirodalmát, s más gazdasági érdekeltségeit sem adja föl - állítják a vállalkozóhoz közeli forrásaink. A Fidesz egykori gazdasági háttérembere megpróbálja maga finanszírozni médiavállalkozásait, s úgy látja, erre megfelelő tőkével rendelkezik is. Ugyanakkor naponta kényszerül arra, hogy szembesüljön a hatalom bosszújával, így például az érdekeltségében lévő lapok példányszámának zuhanása mögött egyértelműen az áll, hogy az állami hirdetések megvonása után most már tömegével mondják le előfizetéseiket a kormányzati szervek.

Már a tavalyi parlamenti választás óta érezhető volt a feszültség a két régi harcostárs, Orbán Viktor és Simicska Lajos között, de a háború február 6-án robbant ki. Ezt a vállalkozónak a Népszavában megjelent nyilatkozata indította el. Az ellentétről persze nagyjából egy éve már mindenki tudott, a lapok többsége be is számolt róla - több ízben mi is írtunk a konfliktusról -, az érintettek azonban a nyilvánosság előtt tagadták, hogy bármilyen probléma lenne. Az utóbbi négy hónapban viszont az egykori kollégiumi szobatársak, a kormányfő és az oligarcha háborúja odáig fajult, hogy Simicskával és cégeivel nem lehet jóban semmilyen állami szervezet, háttérintézmény, de még az állami, illetve uniós tendereken induló gazdasági szereplők sem. Amiből következik az is, hogy a korábban éveken át szinte versenytárs nélkül taroló Közgép Zrt. például manapság annyira esélytelen a közbeszerzések elnyerésére, mint az állami hirdetési pénzekből duzzasztott Simicska-médiabirodalom bármilyen kormányzati reklámmegbízásra.

Bomba és ütések

Bár nem csupán a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc terve miatt, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok egyre kritikusabbak voltak a kormánnyal szemben. Aztán éppen lapunk németországi értesülései nyomán nyilvánosságra került, miféle háttérpaktumra készül a kormány az RTL Klubbal. A Népszava számolt ugyanis be elsőként arról, hogy Lázár János kancelláriaminiszter többször is tárgyalt az RTL Klub német tulajdonosaival arról, hogy a tavaly bevezetett, az RTL Klub számára előbb 40, majd 50 százalékosra emelt adó a jövőben 5 százalékra mérséklődik. Miután a reklámadó kiterjesztése minden hazai médiavállalkozást sújt, ám legjelentősebben a Simicska-médiabirodalomnak vág oda, erről szóló kérdésünkre február 5-én este a vállalkozó azt válaszolta: "ha a kormány valóban bevezeti az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót, totálissá válhat a médiaháború".

Másnap nemcsak ez robbant bombaként, hanem az is: "lelkiismereti okokra hivatkozva" lemondott a Simicska-médiabirodalom szakmai vezetőségének több tagja. Ezután az üzletember - aki korábban a Fidesz legnagyobb gazdasági háttérembereként, Orbán jó barátjaként volt ismert - számtalan, rettentő indulatos nyilatkozatot tett, többször is keményen kiosztotta az őt "megpuccsolókat": "kirúgok minden orbánistát, aztán kinevezem a helyükre az én embereimet, akiket nem lehet megfélemlíteni meg lefizetni" - mondta például az Indexnek adott interjúban, amelyben többször "gecinek" nevezte a kormányfőt, csakúgy, mint a Hír24-nek nyilatkozva. De nemcsak indulatból, még a lemondások előtt is keményen fogalmazott, amikor az Origónak azt mondta, ez a háború mégsem a pénzről, hanem az elvekről szól. Orbán Viktornak szerinte csak a lojális média kell, a kritikai hangút és az ellenségest ezért ellehetetleníti. Ezt viszont ő nem hagyja - mondta, s többször utalt arra is: nem hátrál meg, majd meglátják, ki bírja tovább.

Alig néhány héttel később Simicska megpróbált egy ütést bevinni a kormányfőnek, amikor Orbán esetleges ügynökmúltjáról és orosz elkötelezettségéről nyilatkozott a Mandinernek. Noha az interjú nagy botrányt kavart, s hetekre tematizálta a közbeszédet, valódi "kárt" nem okozott. Akkor merült ugyanakkor föl először, hogy az oligarcha rendelkezik-e valódi munícióval Orbán ellen. Simicska körei állították: van információ a tarsolyában. Most ugyanezek a források állítják: a vállalkozó jelenleg nem kívánja folytatni a háborúskodást, főleg azért, mert megtapasztalta, hogy Orbán Viktornak még mindig számtalan eszköze van a bosszúállásra. Ugyanakkor környezete szerint Simicska természetéből fakad, hogy ha a kormányfő és körei túl mélyre ütnek, mégis elszakad a cérna a vállalkozónál, s - mivel hajlamos rá - akár önpusztító módon boríthatja majd a bilit. Márpedig Simicska érdekeltségei az utóbbi négy hónapban elég sok, néhol súlyos ütést kaptak.

Bojkottált médiumok

A februárban nyílt színivé vált jobboldali médiaháború következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia. Már az első negyedévben megkezdődött az állami hirdetések átcsoportosítása a Simicska-érdekeltségektől a Napi Gazdasághoz; az egy évvel korábbi 205 millióval szemben az idei első negyedévben (listaáron) mindössze 63,6 millió forint értékben hirdettek állami szervezetek a Magyar Nemzetben. A mintegy 70 százalékos visszaesés ráadásul jó eséllyel még korántsem a lejtő vége, hiszen a végső szakítás csak februárban történt.

Mindeközben a Magyar Nemzet korábbi vezetése által április közepén átvett Napi Gazdaság egyre több megrendelést kap állami intézményektől. A kiadónak csaknem 30 millió forintot fizettek különböző állami hirdetők az első negyedévben, ami az egy esztendővel korábbihoz képest ugyan csak durván 15 százalékos növekedést jelent, de így is a teljes reklámbevétel 34 százaléka (tavaly ez az arány 27 százalék volt). Pedig a Napinál az üzlet igazán csak azután indult meg, hogy a Simicskával látványosan szakító új tulajdonosi kör (Liszkay Gábor vezetésével) néhány hete megvásárolta az újságot. Április közepén Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. néven megalapították azt a céget, amely az új kormányközeli médiabirodalom alapja, egyúttal a Simicska Lajos elleni háború fő bázisa kíván lenni. A holdingcég 50-50 százalékos tulajdonosai Habony Árpád és Győri Tibor.

Ugyanakkor a tavalyi évet még kiemelkedő nyereséggel zárta a Simicska-médiabirodalom - derül ki a napokban közzétett 2014-es mérlegadatokból. A média- és reklámcégek tavaly megtartották a 2013-as eredményeiket, több mint 30 milliárd forintos árbevétel mellett összességében nyolcmilliárdos adózás előtti nyereséget produkáltak. Csakhogy az idén februártól nemcsak a dolgozóik jelentős részét vesztették el, hanem sok olvasót és nézőt is. A Népszabadság írta a napokban, hogy több mint tíz százalékkal csökkent a Magyar Nemzet példányszáma, esett a Hír TV nézettsége. Noha Simicska köreiből mindezt cáfolni igyekeztek, azt mindenki elismeri: az állami szervektől visszamondott előfizetések, s elsősorban a kormányzati hirdetések megvonása valóban érezteti a hatását.

Ez azért fájhatott...
Április közepén derült ki, hogy Simicska Lajos cégei és Demján Sándor neve is kikerült a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia támogatói közül. Míg korábban a Közgép, a HírTV és a Pro-Aurum Zrt. neve is olvasható volt a szponzorokat felsoroló listán, addig ma már mindegyik lekerült onnan. Közismert, hogy a Közgép az eddig bőven túlárazott megbízásokból nemcsak a céget bővítette, milliárdos osztalékhoz juttatta a tulajdonosokat, de a búsás haszonból csurrant-cseppent például az Orbánnak annyira kedves sportok támogatására is.
Kosárlabdában a bajnoki címvédő Szolnoki Olaj első embere a Közgép-elnök Nyerges Zsolt. Vízilabdába a bajnokot Szolnoki Dózsa-Közgép VCS-nek hívják. Kézilabdában az MKB-Veszprém a bajnok, a klub társelnöke Fonyó Károly, Simicska üzlettársa és barátja. Jégkorongban a Közgép vezérigazgatója, Németh Miklós örülhetett a feljutásunknak az elitvilágbajnokságba, igaz, ő éppen nemrégiben váratlanul lemondott.

Úttalan utak

Nem olyan egyszerű viszont Simicskát kiszorítani a gazdasági hatalomból. Az állami és önkormányzati megrendelések teljesítésének átfutási ideje miatt a 2014-es számokon még amúgy sem látszódhatnak igazán a mögöttes folyamatok. A Figyelő írta meg, a Simicska-Nyerges-Fonyó birodalom teljesítménye tavaly minden rekordot megdöntött, elsősorban a Közgépnek köszönhetően. A birodalom ékköve, a Közgép valóban elképesztő évet zárt: 113 milliárdos forgalom, 13 milliárdos profit, 11 milliárdos osztalék. A teljes Simicska-Nyerges-Fonyó érdekeltségei a Figyelő számításai szerint hozzávetőleg 18 milliárdos nettó osztalékot termeltek.

Csakhogy az idén már nem voltak - lehettek - ilyen "szerencsések", hiszen Simicska cége legutóbb három hónapja, februárban nyert nagy összegű közbeszerzést, 2,96 milliárdért a Tokaj Konzorcium tagjaként, egy bodrogkeresztúri szeméttelep építésére. Előzőleg szinte minden hónapra jutott legalább egy olyan tender, amit a Közgép - egyedül, vagy egy konzorcium tagjaként - megnyert, ám februártól májusig semmit. Aztán május elején a korábbi gigamegbízások helyett egy tízmilliós munkát mégis megkaptak. Az Etyek - Gyúró - Tordas - Martonvásár - Ráckeresztúr - Ercsi kerékpárút fejlesztéséhez kapcsolódó híd építésére nettó 9,77 millió forintot nyert a Közgép - írta az Origo. Ez az eredetileg becsült 7,1 milliós összegnél 2,67 millióval több, de még így is a legolcsóbb ajánlat volt, hiszen érkezett 25 milliós is.

Ugyanakkor Simicska is próbálkozik, hiszen - mint a Figyelő fölidézte néhány hete - már tavaly novemberben a Közgép és a Strabag konzorciuma az eredetileg becsült 2,9 milliárd helyett 2,5 milliárdért vállalt burkolaterősítő munkát a 68-as számú főúton, ezzel lenyomta az új tenderlovagot, a Duna Aszfaltot. Simicska cége februárban a mérnökárnak mindössze feléért, egymilliárdért vállalta az M0-son zajvédők átépítését. Az "aláígéréses" technikának is köze lehet tehát ahhoz, hogy az új közbeszerzési törvényben már lehetőség lesz arra, hogy ne feltétlenül a legalacsonyabb árat kínáló céget válasszák. Az uniós fejlesztési pénzeket ugyanis el kell költeni, Orbán minden városban ígér új utat, munka tehát lesz bőven, s ha a legjobb ajánlattevőt kellene megbízni, az ismét kenyérhez juttathatná Simicskát.

Idevág az is, hogy bár információink szerint a Közgépet máig nem kereste meg a kormány, hogy vegyen részt az M4-es autóútként való "mégis-megépítésében", mára bebizonyosodott, hogy a projektet az Orbán-Simicska-háborúskodás részeként állíthatta le a kabinet. Noha Orbánék az EU-ra hárították a felelősséget, valójában a mintegy 110 milliárd forint összértékű beruházás "újraosztása" lehetett a szándék, hiszen az Európai Bizottság közölte: a tendereztetést nem kérdőjelezték meg. Ugyanakkor Simicska szinte biztosan nem esik majd ki teljesen az üzletből, hiszen azt a kormány is beismeri, hogy a felmondott kivitelezői szerződések "felei" érdemben nem változhatnak, hiszen Magyarországon csakis ezek az útépítéssel foglalkozó cégek képesek megvalósítani egy ilyen projektet.

Tizenöt Margit-sziget

"A mezőgazdaság nyolcvan százalékának kisgazdaalapokon kell állnia. A nagybirtokrendszer és a kisgazdavilág konfliktusáról van szó" - magyarázta néhány hete Orbán Viktor az Echo Tv-ben Bayer Zsoltnak, miként kívánják átalakítani a mezőgazdaságot. A magyarázkodásra azért lehetett szükség, mert kiderült: 2010 óta Simicska cégei pályáztatás nélkül szerezték meg terebélyes állami földek bérleti jogát, és amikor lejárt a szerződés, a földalapkezelő szinte automatikusan újított - legalábbis így volt ez azelőtt. 2014-ben 1440 hektárnyival bővült Simicska Lajos birodalma, ám az októberben lejárt szerződéseket ezúttal már nem hosszabbították meg. A Blikk által a Nemzeti Földalapkezelőtől (NFA) kiperelt adatok tanúsága szerint legalábbis a 2014-ben elnyert 1440 hektárnyi - mintegy 15 Margit szigetnyi - föld bérleti jogának lejárta után nem hosszabbították meg Simicska szerződéseit. Az érintett cégeknek nincs érvényes szerződésük 2015-re a földalapkezelővel. A földek elvesztése mintegy 100 millió forint veszteséget okozhatott az üzletembernek.

A Jobbik-szál
Nagyon is elképzelhető, hogy Simicska Lajos, miután ráébredt, nem tud a Fidesz jelenlegi politikusi körében olyan mélyreható ellenállást szervezni, amely a kormánypárti törésvonalak mentén kihívást jelenthet Orbán hatalmára, más politikai erők támogatásával kíván visszavágni egykori szövetségesének, s hosszútávon visszaigyekezni a gazdasági hatalomba. Csakhogy Simicska jelenleg nem tud "saját csapatot" szervezni, állítják a források, amelyek abban látják a legnagyobb veszélyt, hogy valóban nem tudni, hogy a ma potenciális Fidesz-kihívóként tetszelgő, "elcukisodott" Jobbikhoz miként áll a vállalkozó.
Emlékezetes: a Fidesz frakcióvezetője április végén arról beszélt, "csak a vak nem látja", hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyre közelebb kerül a szélsőjobbhoz. Rogán Antal arra a kérdésre, hogy egy "Simicska-Jobbik-tengely" kialakulásáról beszél-e, úgy reagált: "hogy kialakul-e, azt majd meglátjuk, de hogy van a dolgoknak egy természetes gravitációja ebbe az irányba, az egyre jobban látszik". Hogy konkrétan mire célzott, nem árulta el. Ekkor közölte ugyanakkor azt is: a kormánypárt korábban úgy döntött, sajtóosztályuk többé nem szervez kötelező programot fideszes politikusoknak ezekbe a médiumokba.

Szerző