Putyinról Putyin nélkül

Továbbra sem vehet részt Oroszország a világ legfejlettebb országainak tanácskozásán. Ez azonban egyre nagyobb gondot jelent, mert a legégetőbb kül- és energiapolitikai kérdéseket szinte lehetetlen a Kreml nélkül megoldani.

Vasárnap és hétfőn rendezik meg a bajorországi Elmau kastélyban a világ hét legfeljettebb ipari állama, a G7 csúcstalálkozóját, amelyen a házigazda Németországot Angela Merkel kancellár, az Egyesült Államokat Barack Obama, Franciaországot Francois Hollande elnök, Olaszországot Matteo Renzi kormányfő, Japánt Abe Sinzo miniszterelnök, Kanadát Stephen Harper kormányfő, Nagy-Britanniát David Cameron, továbbá az Európai Uniót Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képviseli.

Amikor utoljára, 2007-ben Németország volt a G7 házigazdája, minden olyan békésnek tűnt a világban. A gazdasági válság még nem köszöntött be, a Oroszországgal is békés volt az Egyesült Államok és Oroszország viszonya. Azóta jelentősen változott a helyzet, a Krím-félsziget annexiója,illetve a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt a Kremlt kizárták a fórumról. Ugyanakkor német részről egyre több olyan véleményt hallani, amely szerint előbb-utóbb vissza kellene fogadni Oroszországot. Hiába tárgyalnak ugyanis szűk körben a világot érintő gazdasági és egyéb kérdésekről, a klíma-és környezetvédelem, a terrorellenes stratégia, a szabadkereskedelem, vagy az energiapolitika kérdése nem oldható meg Moszkva nélkül. Helmut Schmidt egykori német kancellár, a G7 egyik alapítója a dpa hírügynökségnek úgy fogalmazott: egy Putyin nélküli csúcstalálkozónak nincs túl sok értelme. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is úgy vélte, senkinek sem állhat érdekében, hogy hosszabb távon se számítsanak Oroszországra a fórumon.

Angela Merkel ezzel szemben megvédte az oroszok kizárásával kapcsolatos döntést. „Amíg Oroszország nem tesz hitet a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett, s nem is eszerint cselekszik, addig nem képzelhető el az ország visszatérése a fórimra” – hangoztatta. A kancellár azonban hozzátette, „természetesen együtt kell dolgoznunk és együtt is működünk az országgal. Állandó kapcsolatban is állok Vlagyimir Putyinnal” – fejtette ki.

Teljes egység várható-e a G7 csúcson Putyin nélkül? Sok kérdésekben biztosan, de nem mindenben. Berlin és Washington között továbbra is feszültség forrása az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) németországi tevékenysége. A kancellár azonban sietve leszögezte, hogy a német és az amerikai titkosszolgálat együttműködésének kérdése nem lesz napirenden.

A témák között szerepel az iráni atomprogram kérdése. Teheránnal június végéig végső megállapodást kell kötni a perzsa állam nukleáris programjáról. Szót ejtenek továbbá Szaúd-Arábia és arab országokbeli szövetségeseinek jemeni légicsapásairól. Beszélni fognak a kibertámadások elleni védekezésről is, aminek különös aktualitást ad az a pénteki hír, amely szerint Kína átfogó kibertámadást indított az Egyesült Államok ellen.

A csúcstalálkozó megrendezésére a német szövetségi kabinet 80 millió, a bajor kormányzat 130 millió, München városa pedig egymillió eurót különített el. Németországban sosem látott biztonsági intézkedéseket rendeltek el a csúcstalákozó idejére: 25 ezer rendőr lesz szolgálatban.