lemondás;Ukrajna;EBESZ;

2015-06-07 13:39:00

Lemondott az EBESZ ukrajnai különmegbízottja

Benyújtotta lemondását Heidi Tagliavini, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökének ukrajnai különmegbízottja, aki a szervezetet képviselte a háromoldalú, orosz-ukrán-EBESZ összekötő csoportban - erősítették meg az EBESZ-nél vasárnapi ukrán híradások szerint.

Az összekötő csoportot a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezésének elősegítésére hozták létre. Kijevet Leonyid Kucsma volt ukrán államfő, Moszkvát Azamat Kulmuhametov megbízott nagykövet képviseli. Csak a kontaktcsoport folytat tárgyalásokat, illetve köt megállapodásokat a kelet-ukrajnai szakadárok képviselőivel, Kijev ugyanis közvetlenül nem tárgyal az általa terroristáknak minősített szeparatistákkal. Moszkva pedig ragaszkodik ahhoz, hogy nem résztvevője a kelet-ukrajnai válságnak, csak "segít" rendezni azt.

Az EBESZ-nél egyelőre annyit közöltek, hogy a svájci diplomata a "közeljövőben" távozik posztjáról, és jelenleg folynak az egyeztetések az új különmegbízott személyéről. Heidi Tagliavini nem hozta még nyilvánosságra lemondásának okát. Az összekötő csoporthoz közel álló források ukrán és orosz híradások szerint azzal magyarázták a diplomata döntését, hogy az utóbbi időben felbőszítette őt a felek kompromisszumképtelensége, és a tárgyalási folyamat egyes résztvevőinek "nem konstruktív hozzáállása".

Az ukrán sajtó nem megnevezett forrás alapján arról számolt be, hogy kedden, a kontaktcsoport legutóbbi, Minszkben tartott üléséről kivonult az orosz képviselő, Kulmuhametov, ami miatt fébleszakadt a tanácskozás.

Heidi Tagliavinit 2014, június 8-án nevezte ki különmegbízottnak az EBESZ akkori, svájci elnöke, Didier Burkhalter, majd januárban meghosszította megbízatását a szervezet következő soros elnöke, a szerb Ivica Dacic. A kontaktcsoport a kelet-ukrajnai szakadárokkal legutóbb február 12-én írt alá egy újabb megállapodást, amelynek szövegét az orosz, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár dolgozta ki szintén a fehérorosz fővárosban tartott tanácskozásukon. A rendezés lépéseit meghatározó megállapodás első két pontja, a tűzszünet és a nehézfegyverek kivonása a front menti övezetből azonban még most sem teljesült.

A kijevi hadműveleti parancsnokság vasárnapi tájékoztatása szerint az éjjel csaknem harmincszor nyitottak tüzet a szakadárok az ukrán katonák állásaira, illetve lakott településekre a frontvonal mentén. Donyecknél, a frontvonal ukrán oldalán lévő településeket 120, illetve 122 milliméteres, a minszki megállapodás által tiltott, nagy kaliberű aknavetőkkel, valamint harckocsikról lőtték a szakadárok. Szintén nagy kaliberű aknavetőkkel támadták a két megyeszékhely közötti térségben Artemivszk környékét, továbbá vasárnap reggel az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárostól mintegy 20 kilométerre keletre, közvetlenül a frontvonalnál lévő Sirokine települést.