Veszélyben a kéményseprés

Publikálás dátuma
2015.06.08 20:09
Az egzisztenciájukat féltő kéményseprők a szakma fennmaradásáért is aggódnak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Veszélybe kerülhet nemcsak a kéményseprő szakma, de az állampolgárok biztonsága is a kormányzat átgondolatlan "rezsicsökkentő" ámokfutása miatt. Erre és az ágazat ellehetetlenülésére is felhívták a figyelmet tagnap a Parlament előtt az ország minden részéből érkezett kéményseprők.

Pontosan délben,  a tűző nappal mit sem törődve, Márkus László kéményseprőkről szóló sanzonjának hangjaira hagyományos egyenruhájukban, bevonultak a Parlament főbejárata elé az ország minden tájáról érkezett kéményseprők. Velük szemben a sajtó és külföldi turisták csapata fotózta, videózta a feketébe öltözött demonstrálókat. A kéményseprők meggyújtottak egy jelképes kéményt, amely sűrű fehér füsttel jelezte az Országgyűlésnek, az érintetteknek elegük van abból, hogy a megkérdezésük nélkül döntenek róluk és egyre nagyobb létbizonytalanságban élnek. A kéményseprő-ipari szolgáltatásokról szóló törvénymódosítás általános vitája idén márciusban anélkül zárult le, hogy döntés született volna arról, kihez tartozik majd a szolgáltatás. Jelen állás szerint a kormányzat kivenné az önkormányzatok hatásköréből és a katasztrófavédelemhez csatolná ezt a feladatot.

Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke közölte, éppen a bizonytalanság miatt az 1500 szakember közül már sokan elhagyták a pályát. Az érdekvédelmi szervezet közölte, ötpontos követelést juttatnak el a kormányhoz és arról nem kívánnak alkudozni. A "keményen dolgozó kisemberek" nevében felolvasta követeléseiket. Elmondta, a rezsicsökkentés miatt sok vállalkozás csődbe ment és kénytelen volt elbocsátani a munkavállalóit.

Ezt követően Szilágyi György Jobbikos képviselőnek átadta a KOSZ elnöke a szakma petícióját. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kormány már a rezsicsökkentéssel nagyon nehéz helyzetbe hozta a kéményseprő-iparágat. A szolgáltatásról szóló törvényjavaslatot ugyan általános vitára bocsátották, de a bizottsági üléseken a kormánypártok megakadályozták a jogszabályhoz benyújtott módosító javaslatok elfogadását. A törvényt az érintettek meghallgatásával kellene elfogadni.

Vámos Csaba hangsúlyozta, nem gondolkodnak sztrájkban, de a bizonytalanság okozta folyamatos elvándorlás miatt az őszi fűtési szezonra, ha a kormány nem lép érdemben a követeléseik teljesítése érdekében, nem lesz kéményseprő szakmunkás aki elvégezze a szükséges feladatokat. Vámos hozzátette, már jelenleg is sok térség van, ahol a szolgáltató nem rendelkezik a törvényben előírt létszámmal.

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

Kovács István gyöngyösi kéményseprő a Népszavának elmondta, ez bizalmi szakma is. Az idősek kirakják a lakáskulcsot az ismerős kéményseprőnek, hogy be tudjon menni a lakásba. Ez nem működik, ha mindig más jelentkezik a szolgáltatótól. Ráadásul sokan nem törődnek a szénmonoxid mérgezés veszélyével és nem használnak jelzőt, nem ellenőriztetik a készülékeket. Kovács szerint három éves gyakorlati és elméleti képzést kellene bevezetni a szakmai utánpótlás nevelésére.

Péntek Péter Heves megyei kéményseprő megjegyezte, jelenleg alig 2 hónapos a képzés ideje. Szerinte ezt a hivatást nem lehet kényszerkijelöléssel végezni. Elképzelhetetlen, hogy a katasztrófa-elhárítás például egy tűzoltóból faragjon kéményseprőt, főleg ha az illető nem akarja. Péntek elmondta, Egerben az önkormányzat vette át a szolgáltatást egy magánvállalkozótól, s azóta sokat javultak a munkakörülmények és a teljesítmény bérezés helyett a minőséget veszik figyelembe. Úgy vélte, az önkormányzatoknál is jó helye lehetne ennek a közszolgáltatásnak.

2015.06.08 20:09

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07