Súlyos erőszakcselekmények, gyengülő gazdaság, korrupció, romló közhangulat közepette szavaztak a mexikóiak. A félidős választásokon az alsóház 500 képviselői helyéről, kilenc állam kormányzói posztjáról szavaztak (Baja California Sur, Campeche, Colima, Guerrero, Michoacan, Nuevo León, Queretaro, San Luis Potosi és Sonora), s 17 szövetségi állam helyi képviselőit is megválasztották. A szenátusi voksolás nem volt most esedékes.
A voksolásra úgy tekintettek, mint egyfajta népszavazásra az államfő, Enrique Pena Nieto előző három évi teljesítményéről. Egy IMCO-felmérés jól jellemzi a mexikóiak kiábrándultságát: 91 százalékuk nem bízik egyetlen politikai pártban sem, 81 százalékuk bizalmatlan a kongresszusi honatyákkal szemben, s csupán a megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a mexikói demokrácia állapotával.
Különösen dühödtek és elkeseredettek voltak a választók az egyik legszegényebb mexikói szövetségi államban, Guerreróban, ahol tavaly szeptemberben máig tisztázatlan körülmények között eltűnt 43 tanítóképzős diák. A fiatalok azóta sem kerültek elő, valószínűleg a helyi drogmaffia végzett velük, s holttesteiket egy szeméttelepen elégették. Mindössze egyetlen diák tetemét sikerült DNS-minta alapján azonosítani. Az eltűnt diákok szülei bejelentették, hogy nem mennek el szavazni.
De a guerrerói Tixtlában – odavalósiak voltak a diákok – a lakosság egy része szintén bojkottálta a szavazást, s a tanárszakszervezetek és különféle emberi jogi szervezetek egész Mexikóra ki akarták terjeszeni a bojkottot. A húszezer lakosú Tixtlában, mint a madridi El País tudósítója jelentette, a falakon az díszelegett: “Se PAN, se PRI, se PRD” – azaz valamennyi nagy pártot elutasították.
A városban végül a szavazóhelyiségek mintegy felét sikerült megnyitni, de egész nap összecsapások voltak. Guerrero állam más településein is tízezrével égették el a szavazócédulákat. Oaxaca és Chiapas államokban is tüntettek, igazságot, az eltűnt diákok sorsának felderítését követelve. Egy volt helyi polgármestert megöltek. Több helyen a drogmaffia követett el erőszakcselekményeket a választás napján. Országszerte mintegy 40 ezer rendőr és katona felügyelte a voksolást.
A még nem hivatalos végeredmény szerint a Mexikóban majd hét évtizedig (1929-től 2000-ig) gyakorlatilag egyeduralkodóként kormányzó PRI a voksok 27,51 százalékát szerezte meg, s két kisebb szövetségesével, a zöldekkel és az Új Szövetség nevű tömörüléssel együtt többségre tehet szert a képviselőházban, s zökkenőmentesen kormányozhat. A PRI azonban képviselői helyei tizedét elveszítette, a választók büntették a korrupciós botrányokért, s azért, mert sokáig semmit sem tettek az eltűnt diákok ügyének felderítéséért.
E veszteséget a Zöld Párt népszerűségnövekedése ellensúlyozhatja a törvényhozásban. Második helyen a konzervatív Nemzeti Akció Párt (PAN) végzett, a tömörülés 2000-ben törte meg a PRI hegemóniáját, s két hivatali időre is elnyerte az elnöki posztot: Vicente Fox és Felipe Calderón állt 6-6 évre a közép-amerikai állam élén. A majdnem állampártnak tekintett PRI azonban 2012-ben visszatért. Harmadik helyen a baloldali Demokratikus Forradalmi Párt (PRD) végzett, de a korábbiakhoz képest visszaestek.
A PAN mindazonáltal elégedett lehet a 20,98 százalékos szavazataránnyal, megőrizte második helyét a pártok rangsorában, noha visszaesett 2012-es eredményéhez képest. Gustavo Maderónak, a pártelnöknek ugyanakkor kihívója akadhat a volt államfő, Felipe Calderón felesége, Margarita Zavala személyében, aki már jelezte, hogy megpályázza a PAN vezető helyét, s az El País szerint előrevetíti, hogy kemény csatározások közepette választják majd ki, kit indítanak az elnökségért legközelebb a konzervatívok.
Érzékeny veszteséget szenvedett ugyanakkor a baloldali PRD, amely a voksok mindössze 10,3 százalékát kapta, s 40 képviselői helyet elveszített. A baloldal megosztottan indult, a PRD-ből távozott a volt elnökjelölt, a karizmatikus Andrés Manuel López Obrador, s Morena néven új pártot alapított. Az új tömörülés a negyedik helyre futott be, s több helyen sikerült a PRD-t meg is előznie.
Ez López Obrador, Mexikóváros népszerű volt polgármestere számára személyes siker, a kettészakított baloldali erő egyik pártja sem lehet azonban képes önálló jelöltet indítani a 2008-ban esedékes következő elnökválasztáson, figyelmeztetnek elemzők.
A kormányzó párt veszteségeit a szövetséges Zöld Párt népszerűségének növekedése ellensúlyozhatja a törvényhozásban. A PRI azonban valószínűleg önvizsgálatra kényszerül, s Pena Nieto várhatóan kormányátalakítást is végre fog hajtani. Pena Nietónak saját posztjáért nem kell aggódnia, Mexikóban az államfő csak egy hivatali időt szolgálhat, igaz, jogában áll személyesen kiválasztani utódjelöltjét.
Első alkalommal független jelöltek is indulhattak, s egyikük győzelmet is aratott. Nuevo León szöveségi állam új kormányzója Jaime Heliodoro Rodríguez Calderón, becenevén “El Bronco” (A Vadló) lesz. A stratégiai fontosságú állam eddig a PRI bástyája volt. Rodríguez 57 éves agrármérnök, s ő az első, aki úgy tudott győzni, hogy egyetlen nagy politikai párt sem állt mögötte. Rodríguez a voksok 49,3 százalékát szerezte meg, s miközben szerte Mexikóban nem keltett izgalmat a voksolás, Nuevo Leónban nagy volt a lelkesedés.
“Hat évre vakációzni küldtük a politikai pártokat” – nyilatkozta a megválasztott polgármester, aki 33 évig az Intézményes Forradalmi Párt színeiben politizált, s a 150 ezer lakosú García városban a PRI képviseletében volt polgármester. “El Bronco” mesterien használta a közösségi médiát, ez is hozzájárulhatott nagy sikeréhez. Nuevo León államban található Monterrey, Mexikó egyik legvirágzóbb üzleti központja.