Arab, menj ki, gyere be!

Mindig tudtam, hogy nem könnyű Fidesz-hívőnek lenni. A köpönyeget ugyanis ma már ventilátornak nevezik. Szóval, amikor egyik szemünkkel a konzultációs levelet, másikkal a „bevándorlásról és terrorizmusról” szóló plakátokat nézzük, vigyázó füleinket meg Orbánra vetjük, átérezzük a vakhitűek zavarát. Meg itt van a miénk is, akik nem tudjuk, hogy ez most a szokásos cinizmus vagy a szokásos téboly.

A jóságos kormány a mi pénzünkből megfinanszírozta a közismerten ínséges helyzetben lévő Arab Bankok Szövetségének éves közgyűlését. Itt mondott efféléket a miniszterelnök: „mindenkit tisztelettel fogadunk, az iszlám embereket is, él a tisztelet kultúrája az iszlám világból érkezettekre, az iszlám civilizációt is nagy tisztelettel fogadjuk, és az iszlám világból érkező emberek számunkra nem fenyegetést jelentenek”. Magyarország továbbá nem oktat ki egy országot sem emberi jogokból, pláne nem azokat, akik megtisztelnek minket azzal, hogy idejönnek.

A konzultációhoz, meg Orbán multikulti elleni kirohanásaihoz még hozzátehetjük az Európa Tanács – talán nem véletlenül most - nyilvánosságra hozott országjelentéséből azt a passzust is, mely szerint a kormány a migránsok iránti „nyitottabb hozzáállás ösztönzését”, és a "multikulturalizmus felé történő elmozdulás elősegítését" vállalta.

És okkal kérdezzük: most akkor ki minek van itt nézve?

Szerző
Veress Jenő

A cégek többsége kitette a "Megtelt" táblát

Az előző negyedévhez képest visszaesett a magyarországi munkaadók munkaerő-felvételi kedve, a Manpower legfrissebb előrejelzése szerint a vállalatok 11 százaléka tervez bővítést a harmadik negyedévben, míg április-júniusban még 18 százalékuk jelezte ezt.

A munkaerő-piaci szolgáltató cég sajtótájékoztatón bemutatott felmérése szerint a munkáltatók 5 százaléka gondolkodik elbocsátásban, míg 83 százalékuk nem tervez változást a dolgozók létszámában a harmadik negyedévben. Dalányi László, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: egyértelműen a stabilizálódás látszik az adatokból, az előző negyedévi kiemelkedő felvételi kedv nem csapott át elbocsátásokba. Továbbra is pozitív, plusz 5 százalékon áll a tervezett felvételek és elbocsátások különbségéből számított munkaerő-piaci mutató értéke, a korábban felvételt jelző cégek egy része inkább nem változtat a létszámon - mondta.

Az ügyvezető igazgató kifejtette: nyári időszakban általában nem vesznek fel új munkatársakat a cégek, sokkal jellemzőbb, hogy a nyári szabadságok miatti helyettesítéseket próbálják megoldani. Ilyenkor az ideiglenes munkavállalók felkutatása a népszerű szolgáltatás – tette hozzá. Az előrejelzés szerint a vizsgált kilencből hét ágazatban terveznek bővítést a következő három hónapban a munkaadók, a legerősebb felvételi kedvet a gyártás, a vendéglátóipar, valamint a közlekedés, raktározás, kommunikáció területéről jelezték, mindhárom szektorban plusz 13 százalék a mutató értéke. A leggyengébb értéket, mínusz 8 százalékot a közüzemi szolgáltatások területéről jelentették. Éves összehasonlításban a legnagyobb mértékben, 14 százalékponttal az építőiparban és a közüzemi szolgáltatások területén esett vissza a mutató értéke – ismertette az adatokat az ügyvezető igazgató.

A gyártó cégek között folyamatosan magas a munkaerő-felvételi kedv – mondta Dalányi László. Ennek oka lehet valós növekedés, szakemberhiány, másrészt a magas fluktuáció. Hangsúlyozta: hatással lehet a termelékenységre is, ha sok alacsonyabban képzett munkaerőt vesz fel a cég, akik gyorsan továbbállnak, akár bruttó 10-20 ezer forinttal többért is. A közüzemi cégek esetében látszik, hogy elkezdődött egy korábban nem feltétlen hatékonyan működő terület optimalizálása, ezek a változások a felvételi kedv csökkenésében is megjelennek – jegyezte meg. Látható az is, hogy az építőiparban az állami projekteken kívül nem nagyon van más beruházás – mondta.

Szekeres Katalin, a kutatás vezetője elmondta: a szeptember elején megjelenő, negyedik negyedéves adatokból látszani fog, mennyire tartós a munkaerő-felvételi kedv stabilitása a magyar munkáltatóknál. A felmérés szerint regionális összehasonlításban a legnagyobb mértékű bővülést a közép-dunántúli munkaadók várják, ahol plusz 10 százalékon áll a mutató, míg Dél-Dunántúlon plusz 9 százalék. Az Észak-Alföldön csökkenésre számítanak a válaszadók, itt mínusz 3 százalék az érték – derül ki a felmérésből. A Manpower kutatása reprezentatív minta alapján, 750 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült. A felmérést világszerte 42 országban, mintegy 59 ezer munkaadó bevonásával is elkészítették. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország Németországgal és a plusz 4 százalékon álló Csehországgal áll egy szinten. A legmagasabb, plusz 42 százalékos értéket Tajvanon, legalacsonyabbat, mínusz 4 százalékot Olaszországban mérték.

Szerző

A cégek többsége kitette a "Megtelt" táblát

Az előző negyedévhez képest visszaesett a magyarországi munkaadók munkaerő-felvételi kedve, a Manpower legfrissebb előrejelzése szerint a vállalatok 11 százaléka tervez bővítést a harmadik negyedévben, míg április-júniusban még 18 százalékuk jelezte ezt.

A munkaerő-piaci szolgáltató cég sajtótájékoztatón bemutatott felmérése szerint a munkáltatók 5 százaléka gondolkodik elbocsátásban, míg 83 százalékuk nem tervez változást a dolgozók létszámában a harmadik negyedévben. Dalányi László, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: egyértelműen a stabilizálódás látszik az adatokból, az előző negyedévi kiemelkedő felvételi kedv nem csapott át elbocsátásokba. Továbbra is pozitív, plusz 5 százalékon áll a tervezett felvételek és elbocsátások különbségéből számított munkaerő-piaci mutató értéke, a korábban felvételt jelző cégek egy része inkább nem változtat a létszámon - mondta.

Az ügyvezető igazgató kifejtette: nyári időszakban általában nem vesznek fel új munkatársakat a cégek, sokkal jellemzőbb, hogy a nyári szabadságok miatti helyettesítéseket próbálják megoldani. Ilyenkor az ideiglenes munkavállalók felkutatása a népszerű szolgáltatás – tette hozzá. Az előrejelzés szerint a vizsgált kilencből hét ágazatban terveznek bővítést a következő három hónapban a munkaadók, a legerősebb felvételi kedvet a gyártás, a vendéglátóipar, valamint a közlekedés, raktározás, kommunikáció területéről jelezték, mindhárom szektorban plusz 13 százalék a mutató értéke. A leggyengébb értéket, mínusz 8 százalékot a közüzemi szolgáltatások területéről jelentették. Éves összehasonlításban a legnagyobb mértékben, 14 százalékponttal az építőiparban és a közüzemi szolgáltatások területén esett vissza a mutató értéke – ismertette az adatokat az ügyvezető igazgató.

A gyártó cégek között folyamatosan magas a munkaerő-felvételi kedv – mondta Dalányi László. Ennek oka lehet valós növekedés, szakemberhiány, másrészt a magas fluktuáció. Hangsúlyozta: hatással lehet a termelékenységre is, ha sok alacsonyabban képzett munkaerőt vesz fel a cég, akik gyorsan továbbállnak, akár bruttó 10-20 ezer forinttal többért is. A közüzemi cégek esetében látszik, hogy elkezdődött egy korábban nem feltétlen hatékonyan működő terület optimalizálása, ezek a változások a felvételi kedv csökkenésében is megjelennek – jegyezte meg. Látható az is, hogy az építőiparban az állami projekteken kívül nem nagyon van más beruházás – mondta.

Szekeres Katalin, a kutatás vezetője elmondta: a szeptember elején megjelenő, negyedik negyedéves adatokból látszani fog, mennyire tartós a munkaerő-felvételi kedv stabilitása a magyar munkáltatóknál. A felmérés szerint regionális összehasonlításban a legnagyobb mértékű bővülést a közép-dunántúli munkaadók várják, ahol plusz 10 százalékon áll a mutató, míg Dél-Dunántúlon plusz 9 százalék. Az Észak-Alföldön csökkenésre számítanak a válaszadók, itt mínusz 3 százalék az érték – derül ki a felmérésből. A Manpower kutatása reprezentatív minta alapján, 750 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült. A felmérést világszerte 42 országban, mintegy 59 ezer munkaadó bevonásával is elkészítették. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország Németországgal és a plusz 4 százalékon álló Csehországgal áll egy szinten. A legmagasabb, plusz 42 százalékos értéket Tajvanon, legalacsonyabbat, mínusz 4 százalékot Olaszországban mérték.

Szerző