Kósa: jogi eszközökkel kell lezárni a határt

Még a parlament nyári szünete előtt elfogadná a Fidesz azt a törvénymódosítást, amely alapján a magyar rendőrség visszafordíthatná azokat az illegális bevándorlókat, akik biztonságosnak számító harmadik országból kísérlik meg a magyar határ átlépését - mondta Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke.

Így a magyar hatóságok ezután csak azoktól az illegális határátlépőktől fogadnának menekültkérelmet, akik nem biztonságos harmadik országból próbálnak meg átkelni a magyar határon - magyarázta a politikus, hozzátéve, hogy ez a lehetőség adott az Európai Unió irányelveiben. A rövidesen az Országgyűlés elé kerülő kormánypárti törvényjavaslat alapján lesz meghatározható a biztonságos harmadik országok listája - fűzte hozzá.

Kósa Lajos kérdésre közölte: Ukrajna kivételével Magyarországnak csak olyan szomszédos országai vannak, ahol nem fenyegetik senkinek az életét, vagyis biztonságosnak tekinthető államok. Az ukrán mellett a másik nem európai uniós határszakaszról, a szerb-magyarról szólva a Fidesz alelnöke azt mondta: a határőrizetet ellátó magyar rendőrség képes úgy őrizni a szerb-magyar határt, hogy - ha lehetősége van rá - visszafordítsa a határsértőket. Jelenleg is a 99 százalékukat megfogják a magyar rendőrök - folytatta -, csak a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a visszafordításukat, mivel ha az illegális bevándorlók menedékkérelmet terjesztenek elő, a magyar hatóság nem tartóztathatja fel őket.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy valószínűleg valamennyivel növelni kell majd a határőrizetet ellátó rendőri létszámot.
A déli határral kapcsolatban tervezett intézkedést Kósa Lajos úgy összegezte: "jogi eszközökkel le kell zárni a határt" de "ez nem vasfüggöny építését jelenti".

A fideszes politikus kifejtette: a kérdésben szerte Európában szigorodnak az álláspontok, a német hatóságok például azt jelezték, hogy 14 ezer olyan határozatot hoznak, amely illegális határátlépők Magyarországra visszaküldéséről szól. Luxemburg, Svájc és Németország hatóságai pedig arról tájékoztatták a magyar felet, hogy nyáron charter repülőjáratokon küldik vissza Magyarországra az illegális bevándorlókat - tette hozzá. Megjegyezte: jelenleg egy illegális bevándorló napi ellátása mintegy 4300 forintba kerül.

Kósa Lajost arról is kérdezték, hogy az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága - nem-kormányzati szervezetektől kapott tájékoztatás alapján - azt állapította meg, hogy a magyarországi menekültbefogadó állomásokon nagyon rosszak a körülmények, durva a bánásmód, nincs elég mód jogi segítség vagy civil társadalmi támogatás igénybe vételére. A Fidesz alelnöke azt mondta, nem lepte meg őket a jelentés, "mi is tudjuk, hogy bizony a táborok körülményei rosszak", de tesznek is a körülmények javításáért. Legsürgősebben azonban a menekültáradatot kell jogszerűen feltartóztatni - hangsúlyozta.

Szerző

Zavartalan napsütés igen, felmelegedés még nem lesz szerdán

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:32
Fotó: Thinkstock
Éjszaka a keleti országrészben több helyen kell gyenge fagyra készülni. Szerdán aztán szinte egész nap derült, napos idő várható, ennek ellenére országszerte 10 fok környékén maradnak a maximumok.
Kedd estétől átmenetileg nagy területen kiderül az ég, csapadék nem valószínű. Éjszaka északnyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, a Dunántúl északi felén vastagabb felhőzet várható. Északon egy-egy futó zápor is előfordulhat.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +5 fok között alakul, fagyra elsősorban az Északi-középhegység vidékén kell számítani, de a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is 0 fok alá süllyedhet a hőmérséklet.

Szerda reggeltől észak, északkelet felől csökken a felhőzet, és a napsütést csak itt-ott zavarhatja meg erősebben megnövekvő gomolyfelhőzet. Jelentéktelen zápor kialakulására legfeljebb a nyugati határvidéken van esély. Az északi, északnyugati szelet eleinte még gyakran kísérik élénk vagy erős lökések, de estére jelentősen és tartósan mérséklődik a légmozgás.

A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 8 és 14 fok között várható. Az alacsonyabb értékeket a nyugati megyékben, a magasabbakat pedig délen, délkeleten várhatjuk.

Az ország felében mától újra tűzgyújtási tilalom van érvényben

Publikálás dátuma
2019.03.26 18:26
Illusztráció
Fotó: Népszava
Keddtől tíz - a Duna vonalától keletre fekvő - megyében ismét tilos lesz tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében.
Március 26-tól ismét érvénybe lépnek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások a keleti országrészben - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapja. Mint írják, a csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken a tűzesetek esélye.

A március 15-én feloldott tilalom újra bevezetését emellett az indokolja, hogy
jelentős csapadék, mely ellensúlyozni tudná az éghető biomassza kiszáradását, a hét folyamán az előrejelzések alapján nem várható a keleti országrészben.
Az elszáradt lágyszárú növényzet és erdei avar a jelenlegi időjárási körülmények között rövid idő alatt gyúlékony állapotba kerülhet és az erdőben vagy a mezőgazdasági területeken közvetlen tűzeset forrásává válik.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt egy hét folyamán nagyszámú tűzeset keletkezett, keddtől az alábbi megyékben tilos a tűzgyújtás:
  • Bács-Kiskun
  • Békés
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád
  • Hajdú-Bihar
  • Heves
  • Jász-Nagykun-Szolnok
  • Nógrád
  • Pest
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg
A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve az érintett területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról többek közt a www.erdotuz.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével is tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.