Athénban nincs új a nap alatt

Nem várható áttörés a mai, Görögországról szóló brüsszeli válságcsúcson, amelyen Angela Merkel kancellár, Francois Hollande francia elnök, valamint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vesz részt. Azért sem számíthatunk nagy előrelépésre, mert a görög kormány által tegnap benyújtott újabb reformjavaslatok nem tartalmazzák azokat a kitételeket, amelyeket a hitelezők elvárnának Athéntól. Azaz nincs szó benne a nyugdíjrendszer reformjáról és a háromkulcsos áfa átalakításáról.

Görögország kedden benyújtotta a hitelezőknek új, módosított reformprogramját. Azúgynevezett Brüsszeli Csoport tanulmányozza ugyan az előterjesztést, de áttörés most sem várható, sőt. Ebben a szövegben sincs szó a nyugdíjak csökkentéséről, a nyugdíjkorhatár kiterjesztéséről, vagy éppen az áfarendszer megváltoztatásáról.

Egy meglepő javaslatot is tartalmaz: a görög kormány az Európai Stabilitási Mechanizmus alapjából kér pénzt azért, hogy visszafizethesse hitelét. Az EU egyik illetékese a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy a legújabb görög javaslat sem tekinthető komolynak. Az előterjesztés Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének tetszését sem nyerte el. Mint fogalmazott, Athén "provokatív magatartásával" csak a tűzzel játszik. Utalt arra, hogy hamarosan kifutnak az időből.

A görögök taktikája nem sok jót vetít előre. Alekszisz Ciprasz tárgyalási stratégiája már nagyon nincs ínyére Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, mert mint mondta, hidat próbált ugyan képezni a görög kormány és a hitelezők között, csak éppen azt nem látja, hová lehetne tenni a híd görög pillérjét. Angela Merkel és Francois Hollande ma az EU-latin-amerikai csúcs margóján háromoldalú tárgyalásokat folytat Ciprasszal, de a német kancellár már hétfőn arra számított, nem várható gyökeres fordulat ezen az egyeztetésen sem.

A hitelezők olyan reformokat várnának el a nyugdíjrendszerben, amelynek révén a 2016-17-es időszakban a GDP-hez viszonyított egy százalékos megtakarítások érhetőek el a szektorban. Elsősorban a korai nyugdíjazás gyakorlata szűnne meg. A görög kormány ezt azonban csak 2025-re irányozná elő. Az áfa reformja tekintetében a hitelezők egy kétkulcsos rendszert javasolnak 23, illetve 11 százalékkal.

Ez a GDP-hez viszonyítva egy százalékos többletbevételt jelentene. Jelenleg Görögországban háromkulcsos az áfa 6,5, 13 és 23 százalékkal. Ez a két reform tehát a legfontosabb az úgynevezett intézmények számára, ezek nélkül elképzelhetetlennek tartják a görög gazdaság új alapokra való helyezését. Meddig folytatható a kötélhúzás? Egy dátum ismert ezzel kapcsolatban, június 30-án jár le a hitelprogram görög része. Ugyaneddig a napig kell Athénnak 1,5 milliárd eurót visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számlájára.

Egyre érthetetlenebb , miért hajtogatják a görög kormány illetékesei minden héten, minden nap ugyanazt, nevezetesen "közel a megállapodás", s már "csak néhány kérdésben" különböznek az álláspontok. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kulcskérdésekben nincs közeledés. Ciprasz és Janusz Varufakisz pénzügyminiszter is több ízben leszögezte, hogy a nyugdíjrendszerhez nem hajlandóak nyúlni, s ez afféle vörös vonalat jelent számukra.

Ciprasz egyébként a Corriere della Serában kedden megjelent interjújában azt közölte, hogy a mai Merkel kancellárral és Hollande elnökkel folytatott találkozóján is előrelépésre számít, s arra, hogy menetrendet állítanak fel a tárgyalások további ügymenetére. "Egyszer s mindenkorra le akarjuk zárni ezt a szörnyűséges vitát a grexitről" - fejtette ki. Megismételte azt a többször hangoztatott kijelentését, amely szerint az előző öt év reformjai csődöt mondtak, s ezért van szükség új stratégiára a görög kormány részéről.

A legfrissebb gazdasági mutatók mindenesetre nem adhatnak túl sok okot derűlátásra Cipraszék számára. Az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint ugyanis az első negyedévben 0,2 százalékos volt a visszaesés a 2014-es esztendő utolsó három hónapjához viszonyítva. A hitelezők egyébként hajlanának arra, hogy 2016 májusáig kiterjesszék a hitelmegállapodás hatályát, de ez persze csak akkor lenne megvalósítható, hogy ha végre megszületne a várva várt megállapodás, amire egyelőre nemigen van kilátás.

Csökkent a kormány támogatottsága

Ha lassan is, de folyamatosan csökken a görög kormánypárt, a Sziriza támogatottsága. Szűk három hét alatt két százalékkal morzsolódott le azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy a baloldali radikális pártra adnák a voksukat egy idő előtti voksolás esetén – derült ki a Macedóniai Egyetem felméréséből, amelyet a SKAI televízió számára készített.

A párt jelenleg 34,5 százalékon áll az előzőleg mért 36,5 százalék helyett.Ettől függetlenül, ha előrehozott választást rendeznének az országban, amire hírek szerint van is esély, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök tömörülése nagy fölénnyel nyerne, hiszen 18 százalékkal előzi meg a konzervatív Új Demokráciát (ND), az előző, Antonisz Szamarasz által irányított kabinet vezető erejét.

Az uniópárti To Potamira és a szélsőjobboldali Arany Hajnalra 5,5-5,5 százalék adná a voksát. A kommunisták öt százalékot kapnának. Egészen drámai a Pánhellén Szocialista Mozgalom visszaesése. Azé a PASZOK-é, amely előzőleg évtizedeken át határozta meg a görög belpolitikai térképet. A párt 3,5 százalékon áll, vagyis csak fél százalékkal van a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 3 százalék felett.

Mindössze 7,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyik pártra sem adnák a voksukat, a bizonytalanok aránya pedig 19,5 százalékos.A megkérdezettek több mint fele, 51,5 százaléka attól tart, hogy Görögországot kizárják az euróövezetből, amennyiben nem tud megállapodásra jutni a hitelezőkkel. 28 százalék viszont úgy véli, hogy a grexit nyomán semmi sem változna az országban. 4,5 százalék szerint ez úgy sem fog bekövetkezni.

A görögök 55,5 százaléka úgy véli, hogy az Új Demokrácia helyett egy másik jobboldali tömörülésre lenne szükség. 20,5 százalék pedig úgy foglalt állást, hogy más jobboldali pártoknak is csatlakozniuk kellene az ND-hez.