A Miniszterelnökség közleményében azt írta: az eljárás során a jelenleg a debreceni Déri Múzeumban őrzött Munkácsy-alkotás ideiglenes védettséget kap. Ez az örökségvédelmi törvény szerint azt jelenti, hogy a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Ennek értelmében az alkotásra végleges kiviteli tilalom vonatkozik, a tulajdonos a mű őrzési helyének megváltoztatását köteles bejelenteni. Ezen felül, ha a tulajdonos el kívánja adni a festményt, az állam elővásárlási joggal rendelkezik.
A védési eljárásban előbb kirendelt szakértők mondanak véleményt, majd a Kulturális Javak Bizottsága (KJB) vitatja meg az ügyet, végül pedig a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája hoz határozatot.
"A védési eljárással a kormány azt kívánja elérni, hogy nemzeti festészetünk kiemelkedő alkotása magyar érdekkörben maradjon" - emelte ki közleményében a Miniszterelnökség, de mint hozzátették: az eljárás nem akadályozza a festmény tulajdonosát abban, hogy a képet értékesítse. A védetté nyilvánításnak ilyen célja nincs.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán kedd délután azt mondta: az ideiglenes védettséggel - amelynek szabályai ugyanazok, mint az állandó védettségnek - nem kerül állami tulajdonba a kép. Ugyanakkor, ha Pákh Imre el akarná adni a képet, a magyar állam elővásárlási joggal rendelkezik.
Az államtitkár kiemelte: ha reális áron meg tudnak állapodni Pákh Imrével, továbbra is szeretnék megvenni a képet, mert az a céljuk, hogy a Golgota Magyarországon maradjon. Ha a festményt mégis másnak adná el Pákh Imre a védettség nyomán, akkor sem lehetne kivinni az országból - tette hozzá L. Simon László.
Pákh Imre magyar származású amerikai műgyűjtő vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért.
Szakértők szerint nem történik más, mint hogy a kép vételára fölötti vitában az állam és a tulajdonos kölcsönösen zsarolja egymást, s most az állam fölényével visszaélve lépéselőnyhöz jutott.