Pénz helyett legfeljebb szakmai támogatás

Publikálás dátuma
2015.06.09. 21:00
Fotó: Thinkstock
Szakértők szerint javítaná az ellátás színvonalát, ha a kórházigazgatók a mostaninál nagyobb figyelmet fordítanának a betegellátás mikéntjére az intézményeikben. Sok részterületen megkezdődött a kórházak működésének egységes elvek mentén történő feltérképezése és a jó gyakorlatok megosztása, de pénz és politikai döntések nélkül nem javul érdemben az ellátás.

A közkórházak fenntartója, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) összeállította azoknak az ügyeknek és eseteknek a listáját, amelyek a hétköznapokban meghatározzák egy intézmény működését. A közelmúltban kifejlesztett központi elektronikus rendszer alkalmas arra, hogy folyamatosan elemezzék a kórházak menedzsmentjének tevékenységét, a gazdasági mutatóik alakulását, azonnali szakmai segítséget adjanak, ha szükséges és ezen a felületen ismerkedhetnek meg az intézményi vezetők mások bevált ötleteivel is. Ezt azon a beszélgetésen tudtuk meg, ahol az ÁEEK vezetői ismertették terveiket a sajtó munkatársaival.

Az egységes adatszolgáltatás és módszertan főként azért fontos, mert eddig más-más módszerekkel végezték az intézmények az elszámolást, nem volt sem egymással összevethető, sem pedig pontosan összegezhető, hogy hatékonyan használták-e fel a központi forrásokat. A kívülálló számára érthetetlen helyzetet most is csak fokozatosan tudják felszámolni – ez derült ki Ónody-Szűcs Zoltán és munkatársai beszámolóiból, márpedig csak egy egységes elvekre épülő, valós helyzetelemzés alapján kérhet többletpénzt az ágazat.

Ezt erősítette meg a Népszavának nyilatkozva Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász is, amikor arról beszélt, a magyar kórházi rendszer jobb működésének feltétele, hogy a kormány pontosan lássa a problémákat és azt is, hol kellene érdemben beavatkoznia. Ehhez szerinte szükséges lenne a teljes ellátórendszer minden részletre kiterjedő felmérése, az adatok szisztematikus elemzése, mert ma a politika megérzések alapján akar változtatni. A szakértő úgy látja, az információk, elemzések segítségével a politikusok távolságtartását, bizalmatlanságát oldani lehetne az egészségügyi rendszerrel szemben, mert ez az, ami gátolja őket abban, hogy több pénzt tegyenek bele a kórházak működtetésébe. Ma nem érzékelik pontosan, mire mennek el a milliárdok.

Fotó: Thinkstock

Fotó: Thinkstock

Sinkó Eszter azonban azt is hangsúlyozta, hogy a pontos helyzetkép alapot adna a munkatársakkal való jobb gazdálkodáshoz és például a várólisták csökkentéséhez, de ahhoz, hogy beletöltött pénzt a magyar egészségügy valóban jól tudja hasznosítani, szükség lenne átfogó jövőképre, amely kijelölné, hogy mit akar elérni a szakpolitika. A gombamód szaporodó nem egészségügyi kutatóintézetek mellett létre kellene hozni egy szakértői bázison alapuló intézményt ebben az ágazatban is, a megszülető elemzések és javaslatok között pedig a mindenkori kormány kiválaszthatná, milyen irányban akarja fejleszteni a rendszert – tette hozzá a közgazdász. Addig láthatóan az a legfőbb rendező elv, hogy ne zárjunk be kórházat, mert egy ilyen lépésen sokat lehet politikailag veszíteni.

A kórházi rendszer jövőjéről ma már a közvélemény is napi szinten gondolkodik, a szakmai szervezetek és érdekvédők tiltakozó akciói mellett az ágazat meghatározó köztestületei is támogatják a béremelést és a biztonságos betegellátást követelőket. Legutóbb Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke egy veszprémi internetes portálnak fogalmazott úgy, hogy „miközben ma az országban 110 kórház működik, valós szükséglet 80-ra van, finanszírozási fedezet 70-re, a rendelkezésre álló humán erőforrás pedig mindössze 60 intézményben lenne képes magas színvonalú, zavartalan ellátást nyújtani”. Hasonlóan őszinte kirohanásokkal egyre gyakrabban találkozunk.

Sinkó Eszter szerint kis lépésekkel maguk a kórházigazgatók is javíthatnának az ellátás színvonalán, mert ma nincs mindenhol rend. Ugyanakkor nem kárhoztatja őket a szakközgazdász, mert amíg az is gond, hogy másnap hány nővér és orvos tud dolgozni, addig nehéz hosszú távú stratégiákon gondolkodni. Kellene tehát a több pénz, és a rendszerszintű vízió az ágazat jövőjéről, ehhez kellene létrehozni a rendszer szintű menedzsmentet és végül a feladatokat megoldani képes kórházi vezetői gárdát – sorolta lapunknak a megoldásra váró feladatokat az egészségügyi közgazdász.

Témák
egészségügy

Menedékjog - Benyújtotta módosító javaslatát a Fidesz

 Benyújtotta a Fidesz kedden a parlamentnek a menedékjogi törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke az előterjesztés indoklásában azt írta: a szabályozás célja, hogy akik ilyen, biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarországra, azok ne igényelhessenek politikai menedékjogot.

"Mert lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben volt, de ha onnan eljön, áthalad Görögországon, végül megérkezik Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, ott már nem fenyegeti veszély az életét. Aki tehát olyan helyről jön, ahol üldözik, az élete veszélyben van, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat nem tud befogadni Magyarország" - fogalmaztak a Fidesz politikusai.

Szerintük az illegális bevándorláshoz kapcsolódó jogszabályi változtatásokat indokolt még a nyáron elfogadni, mert nyárra újabb menekülthullám várható, Ausztriában pedig júliustól szigorodik a szabályozás, "vagyis az onnan kiszoruló bevándorlók is Magyarországon fognak lecsapódni".

Kósa Lajos kedd délután sajtótájékoztatót is tartott törvénymódosítási javaslatukról, amely alapján - mint akkor elmondta - a magyar rendőrség visszafordíthatná azokat az illegális bevándorlókat, akik biztonságosnak számító harmadik országból kísérlik meg a magyar határ átlépését.
A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Szerző

Vihar Budapesten - Száznál több bejelentés, káosz a közlekedésben

Publikálás dátuma
2015.06.09. 20:06
MTI Fotó: Illyés Tibor
Kora estig több mint száz bejelentést kapott a fővárosi katasztrófavédelem a vihar miatt - közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Kisdi Máté elmondta, hogy főként az aluljárókat és a pincéket elöntő víz miatt kellett kivonulniuk. A XI. kerületi Péterhegyi úton egy járművet kellett kimenteniük a tűzoltóknak az egy méter mély vízből. A XVI. kerületben pedig két házba is villám csapott; a házak teteje kigyulladt, de a tűzoltók eloltották a lángokat - tette hozzá. A XXII. kerületben szintén egy autót kellett kimenteni a Jácint utcai aluljáróból, míg a VI. kerületben egy társasházat öntött el a víz - mondta. Hozzátette, hogy a katasztrófavédelem megerősített ügyelettel várja a bejelentéseket, minden esethez kimennek.

Több villamos- és trolibuszjárat késik

A közlemény szerint a 4-es és a 6-os villamos helyett pótlóbusz közlekedik a Széll Kálmán tér és a Jászai Mari tér között, mert hordalék került a villamospályára.

A 75-ös és a 79-es trolibusz átmenetileg nem közlekedik, mert a Dózsa György úti vasúti aluljárót elöntötte a víz.
A 3-as és a 62-es villamos nem közlekedik az Örs vezér tere és a Bosnyák tér között baleset miatt. A kieső szakaszon a 32-es autóbusszal lehet utazni. A 19-es, a 47-es és a 49-es villamos egyáltalán nem jár - tették hozzá.

A 18-as villamos a Széll Kálmán tér és a Döbrentei tér között, a 41-es villamos Kamaraerdő és Budafok kocsiszín között közlekedik.

Pótlóbuszok közlekednek a 61-es villamos helyett Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy között áramellátási hiba miatt - tették hozzá.
Közölték azt is, hogy a 28-as és a 37-es villamos a Kada utca és a Sörgyár között nem közlekedik, mert a csapadékvíz elöntötte a pályát. A kieső szakaszon a 85E autóbusszal lehet utazni.

Szerző