Hosszú hónapok után ismét nekirugaszkodott az infláció, igaz meglehetősen visszafogott tempóval. A májusi, éves visszatekintésű fogyasztói árindex 0,8 százalékponttal, a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett az előző havihoz képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. A keresletérzékeny termékek inflációját jelző mutató az áprilisi 1,9 százalékról 2,0 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedett májusban.
A tartós és a nem-tartós iparcikkek árai enyhén emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,1 százalékkal nőttek. A feldolgozott élelmiszerek árszintje lényegében változatlan maradt az előző hónaphoz képest.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentésében nulla százalék körüli átlagos inflációt jelzett előre az idei évre, míg 2,6 százalékosat 2016-ra. A 2015-ös pénzromlást kockázati tényezők meg is emelhetik, az infláció így éves átlagban enyhén pozitív is lehet. (A jegybank következő negyedéves inflációs jelentése a júniusi kamatdöntést követően, június 23-án jelenik meg.)
A magyar jegybanknál úgy vélik, hogy szeptembertől a tervek szerint fokozatosan bevezetett módosítások tompítják majd az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed küszöbön álló kamatemeléseinek várható hatását is. Szükség esetén az MNB természetesen lépni fog - ígérte a jegybank. Ez akár újra indíthatja az alapkamat emelést. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese is egyetértett ezzel a véleménnyel, és a Népszavának jelezte, 1-2 tizedpontos lépésekkel felfelé indulhat az alapkamat.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely az Erste Bank elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy tavaly óta először újra a pozitív tartományba került az infláció Magyarországon. Az áprilisi -0,3 százalékot követően májusban már 0,5 százalék volt éves összevetésben a pénzromlás üteme. A maginfláció – amely kiszűri például az üzemanyagárak változásának hatását – egytized százalékponttal 1,3 százalékra gyorsult májusban. Ez jelzi, hogy az inflációs főmutatót elsősorban a kiszámíthatatlan olajár mozgatta. Ha az olajárak nem változnak jelentősen az év hátralevő részében, az infláció az év vége felé akár át is lépheti a 2 százalékos küszöböt.
Az MNB Monetáris Tanácsa júniusban 1,5 százalékra vághatja az alapkamatot. Az elemzők szerint az ülést követően kiderülhet, hogy folytatja-e a második félévben a lazítási ciklust a jegybank. Ez a forgatókönyv reális, így július végén akár 1,5 százalék alá is csökkenhet az alapkamat. A GKI is 1,5 százalékos alapkamatra számít, de a vezérigazgató-helyettes szerint önmagában az alacsony alapkamat nem ösztönzi a gazdasági növekedést. Elvileg a csökkenő hitelkamatok lendíthetik a gazdaság bővülését, de Magyarországon az MNB rendkívül kedvező hitelkamatai ellenére, idén márciusban a vállalati hitelállomány 9 éves mélyponton volt - emlékeztetett Karsai.
A gazdaságkutató szerint az, hogy a magyarországi infláció is pozitív tartományba került, normális és összhangban van az európai folyamatokkal. A tavalyi rezsicsökkentések miatt az év vége felé várható némi fogyasztói árindex növekedés, decemberben akár valamivel 2 százalék alatt is lehet a havi pénzromlás üteme. Nyáron viszont, egészen szeptemberig a havi 0,5 körüli infláció valószínű - vélte Karsai Gábor.
A májusi infláció erősödésében már benne van a forint gyengülése, de a vásárlóerő bővülése is. Felfelé nyomták az árakat a kereskedőket terhelő adók, a vasárnapi zárva tartás miatt a hét utolsó napján nyitva tartó boltok áremelései is, illetve az online pénztárak bevezetése, a gazdaság kétségtelen fehéredése ugyancsak hatással volt az inflációra.